Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-139

A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920. irnak róla, jóllehet ez a legfontosabb kérdés a vilá­• gon, a Nemzetgyűlés nincsen informálva, csak ugy elterjed a hir, hogy egy nagyszerű szerződés fek­szik előttünk. En meg akarom fogni az utolsó pillanatban azt a kezet, amely ezt a szerződést aláirja, meg aka­rom fogni a nemzet érdekében, Hiszen itt párt­érdekről, üzletről szó sem lehet. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Én azt akarom, hiszen egyedül­álló ember vagyok, nincs pártom . . . Orbók Attila : Hát Csilléry ? Meskó Zoltán: Egy kültag is van! (Fel­Máltások a szélsőbaloldalon : Nem lehet elviccelni ! Komoly dolog ez!) Ereky Károly : A viccekre vonatkozólag azt tartom, amit Hegedűs igen t. pénzUgyminister ur is tart, hogy a kedélyek megnyugtatására jó időn­ként egy kis viccet is leadni, hiszen az nem árt. Azonban ha a viccekbe nagyon belekeverednek a francia kisasszonyok, amint a pénzUgyminister ur is belekeverte, akkor nincs jó hatása. Egy vicc megengedhető. Ezt Buda vary igen t. képviselő­társam közbeszólására mondom. Egy hold földön fizettek tehát Romániában, amint emiitettem, a fúrásért egy millió frankot. Már most itt van egy nagyon érdekes dolog, amely ugyanebben a szerződésben jön elő, de a világ összes többi országaiban nincs olyan geoló­giai egységes szerződés. T. i. van egy nagyszerű teória, amely azt mondja, hogy a föld alatt van­nak bizonyos egységek. Miután az összes országokban gazdák kö­tötték meg a szerződést a nagy petróleum­gyárosokkal, ön azt mondta, ne azt nézzük, mi van a föld alatt, hanem lánccal kimérhetően hány kvadrátméter ez az egész. Miután itt is arról van szó, hogy mi tudni akarjuk, mekkora területet adunk oda, nézetem szerint nagyon szerencsétlen intézkedés az a szerződésben, hogy geológiai egységeket vesz át a cég. Hermann Miksa előadó : Ez a legszebb a szerződésben ! Ereky Károly : Önnek joga lesz majd vála­szolni. En elmondom az én véleményemet az én jó paraszti eszemmel. (Felkiáltások jobbfelöl: Kisgazdapárti ésszel!) Én az egész Nemzet­gyűlésnek beszélek. Ha azt mondom, hogy itt van egy 20 kvadrátméteres terület, ezen te fúrhatsz olyan lyukakat, hogy a fúró vége ki­jöjjön a földgömb másik felén, ezért ennyit meg ennyit fizetsz, ezt meg lehet érteni, de ha azt mondom, hogy ott a föld alatt van egy geológiai egység, ezt én, aki természettudományilag képzett ember vagyok, megértem, de az a gazda nem érti meg. Érthetőbben hangzik az : Mondja meg az ur, hogy hány holdat akar. (Igaz ! Ugy van! balfelöl,) Még egy elv van. Arról van szó, hogy a föld alatt lévő egységeket a pénzUgyminister engedélyével ki lehet cserélni. Hol van már most a garancia, hogy az az angol cég nem a legjobb egységeket kapja. Ez a jelentésben évi december hó 20-án, hétfőn. 283 szórói-szóra igy hangzik: »Abban az esetben, ha a szindikátus, illetve a társaság által átvett geológiai egységeknek más geológiai egységekkel való kicserélése a szerződés időtartamának folyamán szükségessé válik, erről saját hatás­körömben intézkedem. E tétel annyit jelent, hogyha nem a föld színén mutatható meg, hogy melyik az a terü­let, megvan a lehetőség, hogy föld alatt lévő jobb területekkel cseréltetik ki, amit oda­adhatnak annak az idegen cégnek. Nekem eszemágában nincsen megvádolnom Böck állam­titkár urat, de minek vegyünk bele a szerző­désbe egy ilyen lehetőséget. 0 nem él még 75 évig, ugy kell tehát megszerződnünk, hogy a szerződést minden körülmények közt be lehessen tartani és az is be tudja tartani azt becsületesen, akire nézve az a szerződés 25—40 év múlva kötelező lesz, (Helyeslés bal felől.) mikor mi már a sirban leszünk. Ami azt illeti, hogy a nyersterményleadás 10%, erre nézve hivatkozom arra, hogy ez a D'Arcy Company Oroszországban 80%-ot ad le, Brit-Kolumbiában pedig 30-at. Hogy pedig rá­térjek a legfontosabbik részére a dolognak, a százezer fontra, rámutatok arra, hogy ez a százezer font nem több, mint 200 millió korona, amely valósággal bagatell összeg Magyarorszá­gon. Hiszen ezermillió korona értékű petró­leumot a mai viszonyok közt játszva behozunk, nem is számítva a benzint, amely, egy másik ezer millió koronára menő összeget képvisel. Evvel a 200 millió koronával, amelyet ez a D'Arcy Company idead, legfeljebb 2—3 lyukat lehet f nrni az országban. Minek ehhez 70 ezer kvadrát­kilométer terület, amikor másutt egy hold földön elf urnák százezer fontot, mert ezeknek ez semmi, hiszen ha egy fillért hozzáadnak egy kiló petró­leumhoz, 100 milliók jönnek ki. Méltóztatnak látni, hogy az a százezer font csak valami spanyolfal és én épen azt szeretném meglátni, hogy emögött ebben a D'Arcy Com­pany-ban kik vannak, mert nem tudom a többi érdekelt tagok nevét, Rátérek már most a legfontosabb dologra. A költségvetésben, amelyet elénk terjesztettek a Házban, — tehát ez előttünk fekvő okmány, és nem kellett elmenni a ministeri tisztviselőkhöz, hogy megszegve az esküt ideadják — olvassuk a következőket: »bányászati monopóliumok és bányászati kutatások 334 millió korona«. Ez van a mi költségvetésünkben. Tehát a magyar állam 334 millió koronát preliminál, mint ren­des kiadást. Azután a rendkívüli kiadások közt van 64 millió korona, mint átalány »a földgáz, ásványolaj és egyéb bányászati kutatások körül felmerülendő kiadásokra«. Tehát ez 400 millió korona, amelyet belefúr a magyar állam egy esztendő alatt ezekbe a mélyfúrásokba. Ugyan­akkor pedig a D'Arcy cégtől csak azt akarjuk, hogy három esztendő alatt 60 ezer kvadrátkilo­méteren 2—3 lyukat fúrjon. Mi van e mögött? 36*

Next

/
Thumbnails
Contents