Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

194 A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920, Mert, t. Nemzetgyűlés, az az alispán arra készül egész életében, hogy az állami, vármegyei és köz­ségi közigazgatást irányitsa, ellenőrizze, vezesse és illetve ellássa. De arra nem készült egész életében soha, hogy sóval, liszttel, cukorral, petróleummal, cipőtalppal és én nem tudom micsodával keres­kedjék. (Ugy van ! jobbfeMl.) T. Nemzetgyűlés ! Ez a rendszer az, amely ellen interpellációm éle irányul ; mert nekem az a meggyőződésem, hogy nemcsak ez a közellátási rendszer, hanem az államnak általában való be­avatkozása az egyének gazdálkodásába az orszá­got lejtőre viszi. (Helyeslés és felkiáltások jobb felől : Szabadkereskedelem kell ! Szabadforgalom !) Mert, t. Nemzetgyűlés, mi azt látjuk, hogy az állam­hatalom az ő feladatát és működési körét túllépve, merőben illetéktelenül beleavatkozik a dolgozó egyének magánUgyeibe. Kerekes Mihály : Mindenáron el akarja látni az egész polgárságot ! Mindenáron ! Dömötör Mihály : Azonfelül akadályozza a dolgozó egyéneket a termelő munkában és azt a munkakört, amelyet ily módon teljesen illeték­telenül magához ragad, ő maga hanyagul, tehet­ségtelenül, hozzáértés nélkül és kontár módon látja el. Kerekes Mihály: Ugy van! Teljesen igaz! Dömötör Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Csodá­latos dolog, hogy mi nem akarunk tanulni a tapasz­talatokból. A kommunizmus, a marxizmus nemcsak az elméletben bizonyult képtelenségnek, hanem a gyakorlatban sem vált be. De nem vált be ennek a legenyhébb formája : az államszocializmus sem.. (Ugy van! jobbfelöl.) Hiszen már a jakobinusok is próbálkoztak ezzel a francia forradalom idején és azt érték el vele, hogy a virágzó és gazdag Francia­országot gazdaságilag majdnem teljesen tönkre­tették. De nekünk nem kell ilyen messze mennünk, hiszen itt vannak a közeli példák. A háborús köz­pontok gazdálkodási rendszere nem vált be (Ugy van !) és csak bajt hozott, mert akadályozta a ter­melést ; másrészt pedig a háborús központok erő­szakoskodásai voltak tulaj donképen azok, ame­lyek a kommunista gondolkodás első csiráit hin­tették el a polgárok között, (Ugy van ! jobbfelől.) mert ők jártak elől az egyéni tulajdon lábbal tapo­sása val (Ugy van ! jobbfelől.) és ők jártak elől a dolgozó, gazdálkodó, munkálkodó ember ellen el­követett erőszakosságok egész szakadatlan soro­zatával. (Ugy van ! jobbfelől.) Nyéky József: Ezt folytatja most az Áru­forgalmi a vidéken ! Szalánczy József: Azt is meg kell szüntetni! (Ugy van ! jobbfelől.) Dömötör Mihály: T. Nemzetgyűlés! Jussunk egyszer már arra a meggyőződésre, hogy az állam­szocializmus utópia, hiu ábránd, amelynek erőltetése csak a kadályozza, neheziti, hátráltatja a termelést ; akadályozza, bosszantja, ingerli a dolgozó embert (Ugy vsán ! jobbfelől.) és kimondhatatlan, mérhe­évi december lia 1-én, szerdán. tétlen nagy károkat okoz az ország közgazdaságá­nak. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Kerekes Mihály: A szegény ember, dolgozó ember vérét szívják ) Dömötör Mihály: A francia forradalom jako­binus törekvéseiről már egy nagy francia történet­iró, Taine is megmondta a maga súlyosan elitélő véleményét, amikor »Az újkori Franciaország ala­kulása« cimü munkájában, ahol a jakobinus állam­politika retrográd irányára mutat reá, kifejti, hogy még egy olyan feddhetetlen állam is, mint Franciaország, a gazdasági téren egy negyedrész­szel drágábban termel s egy negyedrésszel keve­sebbet produkál. Ez a tétel minálunk is áll. Lássuk be már végre, hogy a gazdasági életnek megvan­nak a maga törvényei, amelyeket semmiféle hata­lomszóval megváltoztatni nem lehet. Ennek az országnak legfőbb érdeke, hogy az ujrafelépités nagy munkája, a többtermelés megindulhasson. Többet, intenzivebben, eredményesebben dolgozni pedig csakis az egyéni tulajdon tiszteletbentartása alapján, csakis egyéni alapon lehetséges. (Helyes­lés jobbfelől.) A dolgozó egyén a társadalomban a követ­kező alternativa elé van állítva : ha jól dolgozik, akkor biztosítja magának a megélhetést, biztosítja magának az anyagi sikert, szóval az anyagi bol­dogulást ; ha rosszul dolgozik, akkor elszegénye­dés, tönkrejutás, pusztulás a sorsa.(Ugy van!) Ilyen alternativa elé állítva az egyén összeszedi minden erejét, minden tudását, Összes leleményességét s ezekkel felfegyverezve iparkodik tőle telhetőleg a legjobbat, a legolcsóbban és a legelőnyösebb fel­tételek mellett előállítani. A termelésnek ez az ösztökéje az államszocializmus által létesített gaz­dasági berendezésben teljesen hiányzik, mert ott hiányzanak azok az ösztökélő erők:, amelyek az egyént erőinek legnagyobb kifejtésére kényszeritik. T. Nemzetgyűlés ! Ettől eltekintve az egyénnek a munka közben való állandó zaklatása, azok az igazságtalanságok, amelyek a központok rend­szerével együttjárnak, azok a visszaélések renge­teg szociális veszélyt is rejtenek magukban, s szív­leljük meg ennél a kérdésnél is annak a francia nemzetgazdásznak a mondását, aki azt tartja, hogy : »Ha boldog embereket akarsz, ne avatkoz­zál dolgaikba !« (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Én ugy látom, hogy mi itt egy circulus vitiosussal állunk szemben. Mi azt mondjuk, hogy hiányos a termelés pl. a gabona­termelés terén, de viszont olyan rendszabályokat hozunk, amelyek az embereknek elveszik a kedvét attól, hogy gabonát termeljenek. (Ugy van ! jobb­felől.) Szalánczy József : Megakadályozzák a több­termelést ! Dömötör Mihály: Ez egy olyan lejtő, ame­lyen ha tovább haladunk, egész nemzetgazdasá­gunk elsorvasztásával fog az járni. Épen azért én az interpellációmat abból az okból is mondtam el, hogy alkalmam leg^yen rámutatni arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents