Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

178 A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920 veszem, hogy a vizsgálatot el méltóztatott rendelni, abban a részében azonban, amely szerint a vizsgálat ugy folytathatott le, amint kellett volna, nem vehetem tudomásul, mert a vizsgálatról ez idő szerint még nem értesültem és nem tudom, hogy az ugy ment-e végbe a hivatalos formák szerint, amint kértem. Mindenesetre kénytelen vagyok azt a tényt megállapítani, hogy nem vádaskodtam, hanem azt kérdeztem, hogy igaz-e ez és ha igaz, történt-e megfelelő intézkedés, hogy a hibák megtoroltassanak. Mivel pedig azt méltóztatott állítani, hogy én egyoldalú beállitásszerü vádakat hangoztattam, ismételnem kell, hogy én nem vádaskodtam, hanem csak azt kérdeztem, hogy igazak-e bizonyos dolgok, amelyeket felsoroltam interpellációmban és hozzátettem, hogy amennyiben igazak, méltóztassék a legszigorúbb és a leggyorsabb vizsgálatot lefolytatni. Tudomásom szerint ez a vizsgálat nem történt meg. Ha ez a vizsgálat, ugy ahogy én kértem, megtörtént volna, igazolta volna azokat az adatokat, amelyeket én már az interpellációmban feltártam. Igazolta volna először is azt, hogy zsidó vállalkozóknak van bérbeadva a fegyintézet. Négy zsidó vállalkozó van. És pedig először az Agrár és Technikai Részvénytársaság. Előtérben egy keresztény mérnök, háta mögött négy zsidó. Azután másodszor a Forró és Balog cég, asztalosipari szövetkezet, amelynek egyetlen tagja sem keresztény. Harmadik a Hertzka és Pálka vasbutorgyár. Egyik tagja sem keresztény. Másodszor az intézet évi mérlege nem a valóságnak megfelelően van kiállítva, csak a bevételek vannak egyoldalúan feltüntetve és ezt avval az elintézéssel, hogy itt annyi üzletág fut össze, hogy reális mérleget csinálni nem lehet, nem fogadhatom el. Mert van egy csodálatos bevétele a váci fegyháznak : a nyomdaipara. De ott mi történik ? A váci fegyház nyomdájából tartozik minden igazságügyministeriumi hatóság és minden az igazságügyministerium rendelkezésére álló hatóság átvenni a nyomtatványokat, de milyen áron ? Olyan áron, amilyent a váci fegyintézet megállapit. Ennek a megállapitásánál a váci fegyintézet irreális árakat szab, holott a papirt régebben szerezték be, pl. 1918-ban, 1919-ben és mégis 1920-as árakat számítanak fel. Szóval az állam saját maga ellen drágít. Ezt a tényt letagadni nem lehet. Ha pedig ez tény, akkor arról a mérlegről, amelybe fel vannak véve ezek az irreális jövedelmek az állammal szemben, igenis állithatom, hogy ez nem felel meg az üzleti élet követelményeinek. Harmadik kérdésem arra vonatkozott, hogy igaz-e az, hogy a házi kezelésben lévő és bérelt földön termelt gazdasági termékekből a tisztviselők, fegyőrök alig kapnak valamit. Itt a mélyen tisztelt igazságügyminister ur arra hivatkozott, hogy ezer embernek terményekkel való ellátására volna egy hold hivatva. Megengedem, hogy ez nem igy van. De én nem ezt évi december hó 1-én, jszerdán. panaszoltam, hanem azt, hogy azok a fegyőrök nem kapnak annyit, amennyi megilletné őket, holott az intézet ministeri rendeletekkel egyenesen arra van hivatva, hogy elsősorban a fegyintézeti alkalmazottakat lássa el és csak azután jusson más intézeteknek. Itt megfordítva történik a dolog. Először beküldenek bizonyos mennyiséget a ministeriumba és ott azokat elosztják, de ugy, hogy nem azok kapják meg, akik elsősorban jogosultak arra, hogy abban részesüljenek. Azután azt mondtam, hogy ezeket a terményeket Budapestre szállítják a tisztviselői beszerzési csoportokba. De itt is mi történik ? Az, hogy egyes kiváltságos, magasabb állású ministeri tisztviselők kapják a legtöbbet, akiknek a fizetése jóval nagyobb, mint az alacsonyabb rangú tisztviselőké, akiknek kevesebb fizetésük lévén, több joguk volna ahhoz, hogy e kedvezményekben részesüljenek. Egy szociális irányú elosztást kellene ott inaugurálni, ezzel - szemben azonban egy antiszociális intézkedést látok, mert a legmagasabb rangban lévők kapnak legtöbbet és nem azok a kisexisztenciák, akik leginkább rá vannak szorulva. (Ellenmondások a középen.) Erre vonatkozó kérdésemre sem kaptam választ. Az üzemben a szakszerű vezetés és szigorú ellenőrzés csak papíron van meg. Midőn én a vizsgálatnak erre való kiterjesztését kértem, az igazságügyminister ur papírformák szerint volt szives nekem itt felvilágosítást adni. Felülvizsgálták az üzletet és evvel a dolog rendben van. Holott én azt kértem, hogy ne olyan tisztviselőket küldjenek ki oda, akik felettesei Gedeonnak és olyan egyéneket küldjenek, akik nem részesülnek semmiféle kedvezményben ebből a fegyintézetből. Én ma nem akarok itt adatokkal előállani. Lehet, hogy majd előállók egyszer s akkor majd konkretizálom, hogy ki, mikor és mennyit kapott. Azután azt mondtam, hogy húsvétkor 24 sonka közül 12-t ide beszállítottak. Megint csak nem akarom a neveket említeni, hogy kik kaptak ebből. Megint csak magasabb rangú tisztviselők. Nagyon természetes, hogy erről sem méltóztatott felvilágosítást adni. Elnök : A képviselő ur már másodízben meggyanúsított magasabb rangú tisztviselőket, hogy ők pénzt kapnak. Hornyánszky Zoltán : Nem pénzt, hanem árukat a beszerzési csoportokban J Elnök : Meggyanúsította őket avval, hogy illetéktelen előnyben részesülnek. Figyelmeztetem, hogy a tisztviselői kar iránt tartozó tiszteletből és a tisztviselői kar integritása szempontjából ilyen vádaskodás meg nem engedhető, ha a : kellő bizonyítékok nem állanak a képviselő ur rendelkezésére. (Helyeslés.) Hornyánszky Zoltán : Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur figyelmeztetését, ellenben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én nem ezt mondtam. Én azt mondtam, hogy alacsonyabb rangú tisztviselők nem jutnak hozzá az áruhoz,