Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzet g y illés 135. ülése 1920. tani, amelyek a kommün alatti hitelezésekből származnak. Elmondottam azt is, hogy eddig már kürölbelül 50 millió folyt be és biztos kilátás van arra, hogy még körülbelül 100 millió fog ezekből a hitelezésekből befolyni. Nehogy azonban esetleg ennek következtében az alaptőke felemelése mindaddig húzódjék, amig ezek az összegek tényleg befolynak, talán helyes volna ezeknek a szavaknak kihagyása, hogy már. a legközelebbi közgyűlés alkalmával fel lehessen az alaptőkét emelni akként, amint azt a pénzUgyminister ur javaslatában kontemplálja. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Az 5. §-hoz az előadó ur egy módositványt adott be. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom az 5. § változatlan elfogadását az előadó ur által módosított szakasszal. Méltóztatnak . a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ekként teszem fel a kérdést. Kérdem a Nemzetgyűlést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés az 5. §-t változatlanul, szemben az előadó ur által tett módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) Nem. Tehát az 5. § az előadó ur által tett módositvánnyal lett elfogadva. Következik a 6. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 6. §-t) ; Ereky Károly ! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! A 6. § szerint a Pénzintézeti Központ igazgatóságának tagjai a vezérigazgató és még 10 választott tag. Ehhez egy módosítást ajánlok. Hallottuk itt, hogy milyen rendkívül nagy hatalma van ennek a Pénzintézeti Központnak. A pénzUgyminister ur kifejtette és a törvényjavaslatból is látjuk, hogy mindaddig, amig Magyarországon nj törvényt nem hoznak, uj pénzintézetet alapítani nem lehet. Ennek a központnak joga és hatalma van az egyes pénzintézetek revíziója által mindenféleképen beleavatkozni a pénzintézetek anyagi sorsába. Miután ennek a Pénzintézeti Központnak ilyen rendkívül fontos és nagy szerepe van, én azt javaslom, hogy az igazgatóság tagjai között legfeljebb két zsidó foglalhasson helyet. (Helyeslés bal/elöl.) Ez azért fontos, mert hogyha mi, keresztény nemzetgyűlés, amely azon a címen jött ide, hogy keresztény nemzeti Magyarországot akar, odaadja a pénzintézetek sorsa fölött való intézkedés jogát 18 zsidónak, meg fogjuk látni, milyen szép dolgok sülnek majd ki ebből. (Igaz ! Ugy van! balfelöl. Mozgás a középen.) Ma, mikor bátor emberek meg merik mondani, hogy szembeszállnak a zsidókkal, még csak hagyján, de mi lesz egy-két' esztendő múlva, ha minket ugy elsepernek, hogy hírmondó sem marad belőlünk és ott ül 18 zsidó igazgatósági tag és ezek fognak egy erősebb liberális és 50 zsidó képviselő által támogatott évi december hó 1-én, szerdán. 167 nemzetgyűlésen rendet csinálni. Akkor nem marad hírmondó sem a keresztény takarékpénztárakból, azokból, amelyek ki merték mondani, ,hogy keresztény magyar takarékpénztárak. Én mindenféle központnak ellensége vagyok, mert az összes központokban mindenütt zsidók vezetnek. Tessék megnézni a cukorközpontot, a bőrközpontot, a faggyuközpontot, a trágyaközpontot (Derültség.) és nem tudom micsoda központok vannak még a világon. Valamennyit zsidó vezeti. En már április 28-án észrevettem, hol a baj. Rámutattam arra, hogy a központoknál a fontos az, hogy keresztény emberek vezessék azokat, de azóta látjuk, hogy azok még jobban elzsidósodtak. Soha Magyarországon olyan jó dolga nem volt a zsidónak, mint amióta nincsen szabad kereskedelem, hanem kötött kereskedelem van, ami azt jelenti, hogy minden keresztény magyar embernek meg van kötve a keze, a zsidó pedig szabadon árusíthat. Konkrét eseteket fogok elmondani. Gaal Gaszton : Minden zsidónak van egy házi kereszténye ! Ereky Károly : Igen, amint azelőtt a keresztény földbirtokosoknak megvolt a házi zsidajuk. (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Ereky Károly : Méltóztassanak meghallgatni. Én nem beszélek olyan érdektelen dolgokat. Azt hiszem, érdemes meghallgatni, még akkor is, ha ellenem fognak szavazni. Meglátjuk majd most a vallatásnál. (Derültség. Mozgás.) Legyenek tehát szívesek meghallgatni egypár uj adatot. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Ereky Károly: Kint voltam az országban Sárbogárdon. Sárbogárdon a zsidó fakereskedők kijelentették, hogy nem szállítanak fát, mert az Ébredő Magyarok meg mertek alakulni. A fakereskedők kijelentették, hogy nem fognak senkinek sem fát kiutalni, aki az Ébredő Magyarok Egyesületébe belépett. Tehát a fakereskedés . . . Sándor Pál (közbeszól). Ereky Károly : Igen t. Sándor Pál képviselő ur kétségbevonja szavaimat, pedig egyszer már bocsánatot kért azért, mert kétségbevonta. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Zaj.) Hornyánszky Zoltán : Szeret bocsánatot kérni! Ereky Károly: Markáns példája a helyzetnek, hogy mihelyt zsidókról van szó, Sándor Pál képviselő ur felüti a fejét, pedig mi köze van ehhez a dologhoz ? (Igaz ! Ugy van ! balfelöl, Zaj és éllenmondások középen.) Sándor Pál igen t. képviselő ur abban a pillanatban védi a zsidóságot, mikor annak valamely bűnére rámutatunk, már pedig ő is azt mondotta, hogy minden bűnt üldözni kell. Most pedig egyszerűen kétségbevonja azt, ami igaz, ami olyan dolog, amelyet ismerek. Ez ismét Sándor Pál képviselő úrra vall. Sándor Pál: Bizonyítsa!