Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzet g y illés 135. ülése 1920. tani, amelyek a kommün alatti hitelezésekből származnak. Elmondottam azt is, hogy eddig már kürölbelül 50 millió folyt be és biztos kilátás van arra, hogy még körülbelül 100 millió fog ezekből a hitelezésekből befolyni. Nehogy azonban esetleg ennek következtében az alaptőke felemelése mindaddig húzódjék, amig ezek az összegek tényleg befolynak, talán helyes volna ezeknek a szavaknak kihagyása, hogy már. a legközelebbi közgyűlés alkalmával fel lehessen az alaptőkét emelni akként, amint azt a pénzUgy­minister ur javaslatában kontemplálja. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem ki­van szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Az 5. §-hoz az előadó ur egy módositványt adott be. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembe­állítom az 5. § változatlan elfogadását az elő­adó ur által módosított szakasszal. Méltóztat­nak . a kérdés ekként való feltevéséhez hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ekként teszem fel a kérdést. Kérdem a Nemzetgyűlést, el­fogadja-e a Nemzetgyűlés az 5. §-t változatla­nul, szemben az előadó ur által tett módosí­tással, igen vagy nem ? (Nem !) Nem. Tehát az 5. § az előadó ur által tett módositvánnyal lett elfogadva. Következik a 6. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 6. §-t) ; Ereky Károly ! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! A 6. § szerint a Pénzintézeti Központ igazgatóságának tagjai a vezérigazgató és még 10 választott tag. Ehhez egy módosítást ajánlok. Hallottuk itt, hogy milyen rendkívül nagy hatalma van ennek a Pénzintézeti Központnak. A pénzUgyminister ur kifejtette és a törvény­javaslatból is látjuk, hogy mindaddig, amig Magyarországon nj törvényt nem hoznak, uj pénzintézetet alapítani nem lehet. Ennek a köz­pontnak joga és hatalma van az egyes pénz­intézetek revíziója által mindenféleképen bele­avatkozni a pénzintézetek anyagi sorsába. Mi­után ennek a Pénzintézeti Központnak ilyen rendkívül fontos és nagy szerepe van, én azt javaslom, hogy az igazgatóság tagjai között legfeljebb két zsidó foglalhasson helyet. (He­lyeslés bal/elöl.) Ez azért fontos, mert hogyha mi, keresztény nemzetgyűlés, amely azon a címen jött ide, hogy keresztény nemzeti Magyarországot akar, odaadja a pénzintézetek sorsa fölött való intézkedés jogát 18 zsidónak, meg fogjuk látni, milyen szép dolgok sülnek majd ki ebből. (Igaz ! Ugy van! balfelöl. Mozgás a középen.) Ma, mikor bátor emberek meg merik mon­dani, hogy szembeszállnak a zsidókkal, még csak hagyján, de mi lesz egy-két' esztendő múlva, ha minket ugy elsepernek, hogy hír­mondó sem marad belőlünk és ott ül 18 zsidó igazgatósági tag és ezek fognak egy erősebb liberális és 50 zsidó képviselő által támogatott évi december hó 1-én, szerdán. 167 nemzetgyűlésen rendet csinálni. Akkor nem marad hírmondó sem a keresztény takarék­pénztárakból, azokból, amelyek ki merték mon­dani, ,hogy keresztény magyar takarékpénztárak. Én mindenféle központnak ellensége vagyok, mert az összes központokban mindenütt zsidók vezetnek. Tessék megnézni a cukorközpontot, a bőrközpontot, a faggyuközpontot, a trágya­központot (Derültség.) és nem tudom micsoda központok vannak még a világon. Valamennyit zsidó vezeti. En már április 28-án észrevettem, hol a baj. Rámutattam arra, hogy a központok­nál a fontos az, hogy keresztény emberek ve­zessék azokat, de azóta látjuk, hogy azok még jobban elzsidósodtak. Soha Magyarországon olyan jó dolga nem volt a zsidónak, mint amióta nincsen szabad kereskedelem, hanem kötött kereskedelem van, ami azt jelenti, hogy minden keresztény magyar embernek meg van kötve a keze, a zsidó pedig szabadon árusíthat. Konkrét eseteket fogok elmondani. Gaal Gaszton : Minden zsidónak van egy házi kereszténye ! Ereky Károly : Igen, amint azelőtt a keresz­tény földbirtokosoknak megvolt a házi zsida­juk. (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Ereky Károly : Méltóztassanak meghallgatni. Én nem beszélek olyan érdektelen dolgokat. Azt hiszem, érdemes meghallgatni, még akkor is, ha ellenem fognak szavazni. Meglátjuk majd most a vallatásnál. (Derültség. Mozgás.) Le­gyenek tehát szívesek meghallgatni egypár uj adatot. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Ereky Károly: Kint voltam az országban Sárbogárdon. Sárbogárdon a zsidó fakereskedők kijelentették, hogy nem szállítanak fát, mert az Ébredő Magyarok meg mertek alakulni. A fa­kereskedők kijelentették, hogy nem fognak sen­kinek sem fát kiutalni, aki az Ébredő Magya­rok Egyesületébe belépett. Tehát a fakeres­kedés . . . Sándor Pál (közbeszól). Ereky Károly : Igen t. Sándor Pál kép­viselő ur kétségbevonja szavaimat, pedig egy­szer már bocsánatot kért azért, mert kétségbe­vonta. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Zaj.) Hornyánszky Zoltán : Szeret bocsánatot kérni! Ereky Károly: Markáns példája a helyzet­nek, hogy mihelyt zsidókról van szó, Sándor Pál képviselő ur felüti a fejét, pedig mi köze van ehhez a dologhoz ? (Igaz ! Ugy van ! bal­felöl, Zaj és éllenmondások középen.) Sándor Pál igen t. képviselő ur abban a pillanatban védi a zsidóságot, mikor annak valamely bűnére rámutatunk, már pedig ő is azt mondotta, hogy minden bűnt üldözni kell. Most pedig egysze­rűen kétségbevonja azt, ami igaz, ami olyan dolog, amelyet ismerek. Ez ismét Sándor Pál képviselő úrra vall. Sándor Pál: Bizonyítsa!

Next

/
Thumbnails
Contents