Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzetgyűlés 135. ülésé 1920. valósitanunk, most kétszeres kötelességünk, hogy a városoknak és községeknek olyan jövedelmi forrást engedjünk nyitni, amelyből azok nemcsak a pótadójukat legyenek képesek fedezni, hanem kulturális célokra is áldozhassanak. Ma Magyarországon minden falu és minden város foglalkozik élelmezési kérdésekkel. A városok és a községek vagyonukat — ha van — ma behelyezik valamelyik bankba, ott kamatoztatják és abból a célból, hogy a város vagy a község élelmezését lebonyolíthassák, kölcsön vesznek a saját pénzükből attól a banktól, amelybe a pénzüket beadták. Micsoda ferde, lehetetlen helyzet ez, holott a városok és községek maguk egész könnyedén meg tudnák oldani ezt a kérdést, ha egyszerűen saját pénzükkel felállítottak volna egy ilyen hitelintézetet, amely lebonyolítaná a közélelmezést. Csernus Mihály : A meglévők gyönyörűen prosperálnak ! Frühwirth Mátyás: Eddig körülbelül 22 ilyen intézmény van Magyarországon és bár nem akarom a t. Nemzetgyűlés szives türelmét sokáig igénybe venni, engedjék meg, hogy ezen intézetek évi jelentéseinek egypár tételét mégis felolvassam, hogy mindenki előtt láthatóvá tegyem az eredményt, amelyet már eddig is elértek e pénzintézetek. Nagy-Magyarországon 22 ilyen intézet alakult meg; a mai Kis-Magyarországon 16 ilyen intézet áll fenn. Az elért eredmények közül felolvasok egynéhány jobb és egynéhány rosszabb eredményt is. Itt van pl. a Csepregi Községi Takarékpénztár, amely 25.000 korona alaptőkével alakult meg és 1917-ben megkereste alaptőkéjének 100%-át, vagyis 25.000 koronát, ami fedezte akkoriban a község pótadójának 75°/o-át. Egy másik példa a fiumei községi takarékpénztár, amely megkereste alaptőkéjének 200%-át és fedezte pótadójának 25°/o-át. (Mozgás bálfelol.) Karcag városi takarékpénztár 200 korona alap- • tőkével alakult és tiszta jövedelme volt 1916-ban 37.000 korona, ami természetesen a mai viszonyok között nagyon csekély, azonban 1916 vagy 1917-ben a városi jövedelmek szempontjából igen sokat jelentett. Vagy itt van a nagykőrösi takarékpénztár, amelynek tiszta jövedelme 1916-ban 100.000 K volt, s amely ebből fedezte szegényalapjait, szegényházat és sok mindenféle intézményt létesített ennek a takarékpénztárnak jövedelméből. Nálunk, t. Nemzetgyűlés, pár héttel ezelőtt került Budapest székesfőváros közgyűlése elé egy indítvány, amelyet a közgyűlés el is fogadott s amely indítvány szerint a főváros is meg fogja csinálni a saját pénzintézetét. (Élénh helyeslés balfelöl.) Eddig a főváros a maga sok millióra menő vagyonát idegen intézeteknél kezeltette és ha pénzre volt szüksége, a hitelintézeteket vette igénybe. Most a főváros is rátért erre az útra, mert észrevette, hogy saját jövedelmeit csak ugy fokozhatja, ha pénzét maga NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTET. évi december hó 1-én, szerdán. 161 kezeli. (Igaz! Ugy van!) Ezt az egész országban meg kell valósítani. (Helyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ez a szakasz azonban teljesen lehetetlenné teszi a községi takarékpénztárak fejlődését. {Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezután csak olyan takarékpénztárak, csak olyan intézmények létesülhetnek, amelyek legalább negyvenmillió koronás alaptőkével indulnak meg, már pedig melyik községnek vagy városnak van ma annyi mozgatható vagyona, hogy egy takarékpénztárba mindjárt ennyit belefektethessen ? Eddig idegen, a nemzeti és keresztény irányzathoz közel nem álló emberek létesítettek ilyen intézményeket minden további feltétel nélkül, ellenben ilyen intézkedéssel lehetetlenné tesszük, hogy a községi ós városi takarékpénztárak, amelyek leginkább lesznek hivatva arra, hogy a keresztény tőkét összegyűjtsék, továbbra is alakulhassanak, és ezzel teljesen elzárjuk uj hitelintézetek keletkezésének útját. Alkalmam volt beszélgetni a pénzUgyminister úrral s tőle hallottam azt az igen helyes törekvést, hogy szűkítenünk, kevesbítenünk kell a különböző apró-cseprő hitelintézetek alakulásának lehetőségét. (Helyeslés.) Ez nagyon helyes, de ezt a célt nem ugy érjük el, ha a községi és városi takarékpénztárak létesítését tesszük lehetetlenné, hanem egészen más utakon kell a megoldást keresnünk. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Bátor vagyok e szakasznak ezt az egy módosítását ajánlani, amely lehetővé teszi, hogy az eddig megalakult takarékpénztárak minden pénzUgyministeri engedély nélkül is tagjai lehessenek a Pénzintézeti Központnak csak ugy, mint eddig bármely más intézmény. Az egyenlőség szempontjából sincs semmiféle létjogosultsága annak, hogy épen a községi takarékpénztárakkal szemben ezt a merev álláspontot foglaljuk eh Ha mindenféle intézménynek, amely eddig létesült, joga van belépni a Pénzintézeti Központba, akkor ezt a jogot meg kell adnunk a községi és városi takarékpénztáraknak is. (Helyeslés balfelöl.) Ezért a tárgyalás alatt álló 4. §-hoz e szakasz 2. pontjának módositásaképen a következő szöveg felvételét vagyok bátor ajánlani (olvassa): »2. a Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek« — megvan a felsorolás a második pontnál — »a községi, illetőleg városi takarékpénztárak is, valamint a pénzUgyminister ur engedélyével külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai«. Vagyis azt szeretném elérni, hogy a községi és városi takarékpénztárak minden további engedély nélkül csakúgy, mint más intézmények, szintén tagjai lehessenek a Pénzintézeti Központnak. A szakasz további szövege pedig változatlanul ugyanaz maradna. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ezen javaslatomat elfogadni. (Elénh helyeslés a baloldalon és jobbfelől.) Elnök". Szólásra következik? 21