Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-134

A Nemzetgyűlés 134. ülése 1920. évi november hó 30-án, kedden. 155 két autót legfeljebb egy esztendeig leket csak fentartani. Mi lesz azután? Orbók Attila: Ujabb bárom milliót kapnak. Pálfy Dániel : Nem beszélek magáról az intézményről, hiszen az kétségkivül hézagpótló s arra a kézműiparosságnak feltétlenül szüksége van, nem beszélek azokról az iparosokról sem, akik ott ennek az intézetnek az igazgatóságában a legnagyobb erőfeszitést fejtik ki, hogy az intézet a helyes utón töltse be hivatását, de igy ez az intézmény azokért az igazgatókért van, akik ezt az intézményt a maguk Ízlésének, kényelmének, egyéniségének megfelelően akarják átalakítani és ott a maguk kívánsága szerint akarnak érvényesülni. A mai rendszer mellett ez az intézmény, ahelyett hogy használna a kézműiparosságnak, segit tönkretenni a kereskedelmet és az iparosságnak abszolúte semmi hasznot nem. nyújt, sőt szövetkezeti műhelyeivel és gyáraival a legélesebb konkurrenciát csinálja a magyar kézműiparosságnak. Szterényi képviselő ur iménti felszólalásában azt mondotta, hogy ő ennek az intézetnek igazgatóságában, illetve vezetőségében teljes garanciát lát a jövőt illetőleg. Én e tekintetben nem vagyok egy véleményen Szterényi képviselő úrral, mert konkrét adatokkal igazolom, hogy ezek az urak, a legenyhébben szólva, sem hivatottak és nem méltóak arra, hogy a magyar kézműiparosságnak ezeket a nagyfontosságú Ugyeit továbbra is irányítsák. Országszerte nagy az elégületlenség ezzel az intézménnyel szemben, épen azért, mert a kormány nemes intencióit kiforgatják sarkaiból és a tisztelt igazgató urak egyéni Ízlésüknek megfelelően akarják ezt az intézetet adminisztrálni. Én adatokkal támasztom alá felszólalásomat. A ceglédi iparosság aziránt panaszkodott, hogy őket nem vették fel az lokszz kebelébe. Amikor értesültek arról, hogy a kormány az loksz-on keresztül kívánja támogatni a kézniűiparosságot anyaggal, szerszámmal és hitellel, a ceglédi iparosoknak első dolguk volt, hogy összejöttek és nagy örömmel elhatározták, hogy fiókszövetkezetet létesítenek és ezen át fognak bekapcsolódni az loksz-ba, hogy Ők is részesedjenek a kormány által ezen intézmény utján kilátásba helyezett segély áldásaiban. Az ötéves háboru, a román megszállás, a proletárdiktatúra "által mindenéből kifosztott kézműiparosság ott nem tudta összehozni azt a 80.000 koronát, amit az löksz statútumai követelnek a tagként belépő vidéki szövetkezetektől. Én azt hiszem, hogy ez nem iparpártolás és nem ipartámogatás az löksz részéről, mikor a kormány részéről akkora támogatásban részesül, mert neki legalább is olyan arányban kellett volna ezt a szövetkezetet támogatnia, amily arányban az tőkéjéhez hozzájárult vagy, hogy még tovább menjek, olyan arányban, amilyen annak a város iparosságának termelőképessége és amilyen támogatást szorgalmukkal és munkájukkal megérdemelnek. Hódmezővásárhelyen Topron József kötszövőgyáros 422.600 koronát fizetett be szeptember első napján gyapjúért az Ioksz-hoz. Ezeknek a kötszövőmestereknek az üzeme olyan természetű, hogy nyáron kell előkésziteniök az őszi fogyasztáshoz szükséges cikkeket. Dacára annak, hogy tiz héten keresztül hiába sürgette a gyapjút s hiába sürgette később a pénz visszafizetését, azt hiszem, még a mai napig sem tudott sem a pénzéhez, sem a gyapjúhoz hozzájutni. A szegedi építőiparosok 165.000 koronát fizettek be cementre és mészre. Hiába sürgetik a cementet, hiába sürgetik a meszet és hiába sürgetik a pénzük visszafizetését. Babos Elek szegedi kötszövő mester 800.000 koronát fizetett be szeptember első napjaiban az Ioksz-hoz. Az üzletvezetője kilenc napon keresztül állandóan Budapesten tartózkodott, hogy az Ioksz-nál keresztülsiir

gesse a gyapjú leszállítását vagy a pénz visszafizetését, de Villányi mérnök ur, aki ennek az osztálynak a vezetője és a gyapjúUgynek referense, nem volt Budapesten található. Amidőn azután a Babos-cég üzletvezetője a kilencedik napon megunta a várakozást, a jegyzőkönyv tanúsága szerint bement állítólag Kucsera igazgatóhoz, én azonban azt hiszem, hogy ez elírás, mert nem Kucsera, hanem Kulcsár igazgatóhoz és Kulcsár igazgató ur a kilencedik napon, amikor már az iparos türelmét vesztette, — mert hiszen a sürgetés már hónapokig tartott, csak végső elkeseredésében jött Budapestre, itt tartózkodott kilenc napig, s a kilencedik napon türelmét vesztve bement a vezérigazgatóhoz panaszkodni, — akkor az igazgató azt mondta neki : »Hja, kérem, itt fontosabb dolgokkal foglalkozunk ; mi itt politikát csinálunk.« (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Kötve hiszem, hogy akár a penzUgyminister urnák, akár a kereskedelemUgyi minister urnák az volna az intenciója, hogy ez az intézet politikát csináljon. Meg vagyok győződve róla, hogy amint a kereskedelemUgyi minister ur 49.354. számú rendelete egészen precíze körvonalazza az Ioksz-nak működését, ott politikáról szó sem lehet és ez tisztán egyéni akció, amely semmi körülmények között sem vág bele az löksz munkakörébe és szerepébe. Anyaggal lásson el bennünket, nem pedig politikával és politikai tanácsokkal. A politikát majd megcsinálják az iparosok, az löksz hivatása csak az, hogy anyagot szolgáltasson. T. Nemzetgyűlés ! Csecs Mihály szegedi kötszövő mester hónapokkal ezelőtt 160.000 koronát fizetett be az Ioksz-hoz ugyancsak gyapjúért. Hónapokon keresztül járt .fel az Ioksz-hoz, hogy vagy a kiutalt gyapjút kapja meg, vagy pedig a pénzét kapja vissza. Minthogy sem a pénzét, sem a gyapjút nem kapta meg, kénytelen volt Ugyvédet fogadni s ügj^védje utján a gyapjút illetve a pénzt szorgalmazni. Az löksz a jegyzőkönyv 20*