Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-134
144 A Nemzetgyűlés 134. ülése 1920, hivatalok, mint gyüjtőállomások végzik, a postatakarékpénztár központja tehát csak a takarékbetétek elhelyezésével foglalkozik és pénzintézeti tevékenysége tulajdonképen csak nagy csekkforgalmában merül ki. A bankszerű tevékenységre itt van a pénzintézeti központ, amely e célra kreáltatott, amelynek ez a feladata, ha tehát egyszerűsíteni akarnánk, — és én ezt múlhatatlanul szükségesnek tartom — akkor elengedhetetlen feltétel, hogy a postatakarékpénztár takarékbetétgyüjtési működése engedtessék át a postának, amely azt úgyis eszközli, intézze a csekkforgalmat szintén maga a posta, ós a bank, a tulajdonképeni pénzintézet olvasztassék egybe a pénzintézeti központtal. Gyakorlatilag ez annyival inkább is szükséges lesz, mert ha most az államJBgyekre való áttérés következtében fel kell állítani egy államjegykibocsátó intézetet vagy helyet, akkor annak az államjegykibocsátó helynek kell ugyebár a pénzUgyi és hitelpolitikát is irányítania, már pedig erre nem lesz képes, ha egyidejűleg két más intézet tőle függetlenül pénzUgyi és hitelUgyi politikát folytat. T. Nemzetgyűlés! Gyakorlatilag is szeretném röviden illusztrálni azt a helyzetet, amely ebben a tekintetben 'ma fennáll. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a postatakarékpénztárnak óriási takarékbetétállománya van, amely ma már a két milliárdot is meghaladja. A postatakarékpénztár a maga felesleges pénzeit arra fordítja, hogy bizonyos betétállományon felül értékpapírokat vásárol az illető fél javára, készpénzfeleslegét elhelyezi kis kamatozásra a nagy pénzintézeteknél. Azelőtt kedvezőbb viszonyok között r.agy összegekre, sok száz millióra rúgott ez az elhelyezés és még ma is 295 millió korona van elhelyezve budapesti intézeteknél, mely összegnek egyik kisebb része a pénzintézeti központ utján a gabonahitelek céljaira adatott. A pénzUgyminister ur az állam által a pénzintézeteknél igénybe vett kölcsönök után, mint méltóztatnak tudni, nagyon erősen kénytelen ehhez az eszközhöz folyamodni, például a gabonagyüjtési akciónál 5 1 /* vagy 5Va°/o-ot fizetve az intézeteknek. Hegyeshalmy Lajos: Nagyon olcsó! B. Szterényi József : Lehet, hogy ez nagyon olcsó, de majd a papirakciónál a duplája is kikerül ennek. Azonkívül nem azon fordul meg a dolog, t. képviselőtársam, hogy az olcsó legyen, hanem azon, hogy a postatakarékpénztár 2%-ot sem kap a pénze után, amit kihelyez, az állam pedig a postatakarékpénztár által, tehát egy állami intézet által kihelyezett pénz után 5 1 /* vagy 5V2, esetleg 6%-ot fizet, vagyis az állam megfizeti saját intézetének pénze után a magasabb percentet. Engedelmet kérek, t. Nemzetgyűlés, ne méltóztassanak a mostani pillanatnyi helyzetből kiindulni, amikor ilyen kis összegekről van szó, hanem méltóztassék a nagy összegeket venni. évi novem,ber hó 30-án, kedden. Majd jutunk ismét abba a helyzetbe, hogy a postatakarékpénztárnak nagy pénzfeleslege lesz és akkor fogunk megint két és másfél percentes kamatokat kapni és fogunk öt, hat és nyolc percentes kamatokat fizetni. B. Korányi Frigyes pénzUgyminister: Azelőtt is ugy volt. B. Szterényi József: Igen, azelőtt is igy volt, de mint minister, amikor módom volt hozzá akaratomat érvényesíteni, azon voltam, hogy olvasszuk össze és egyesítsük a pénzintézeti központot a postatakarékpénztárral s ezért kezdeményeztem ezt már akkor. Héjj Imre: De nem csinálta meg! B. Szterényi József: Mert nem volt időm hozzá ! Méltóztatik tudni, hogy októberi lázadás is volt. Kilenc hónap alatt, vagy ameddig én minister voltam, egy ilyen akciót nem lehetett megcsinálni s ha a képviselő ur képes volna erre, ugy csak gratulálhatok. Héjj Imre : De nem lehet szemrehányást tenni. B. Szterényi József: Bocsánatot kérek, ne méltóztassék szemrehányást látni abban, ha én egy eszmét pendítek itt meg, amelyet a jövőben meg kellene valósítani. Erről van szó és ha minden eszme, mely a Nemzetgyűlésen felmerül, szemrehányásnak minősíttetik, akkor egyszerűen szüntessük be a felszólalásokat, fogadjuk el en bloc az összes javaslatokat, mert ez sokkal egyszerűbb. (Ugy van! balfelöl.) Ha ez a képviselő urnák tetszik, méltóztassék meghonosítani ezt a gyakorlatot. T. Nemzetgyűlés ! Tudatában vagyok annak, hogy a javaslat keresztülvitele nehézségekbe ütközik, gyakorlati megvalósítása bizonyos akadályok leküzdésével jár, de meggyőződésem, hogyha ma nem csináljuk meg, hamarosan el fog következni az idő, amikor meg kell csinálnunk, és akkor nem leszünk abban a helyzetben, hogy itt Budapesten két nagy, állami ingerenciával biró intézetet tartsunk fenn, s ennek tetejébe felállítsuk majd még a harmadikat, az általam emiitett jegykibocsátó helyet is. T. Nemzetgyűlés! Röviden rátérek még a közérdekű vállalatokban való részvétel intézményes biztosítása tekintetében a pénzintézeti központnak arra a hatáskörére, amit a t. minister ur ebben az irányban kontemplál. Az indokolás szűkszavú ebben a tekintetben s nem mondja meg azt, hogy mit vél ez alatt a kiterjesztés alatt a javaslat. Ha azt véli, hogy az összes monopolokat, amennyiben nem közvetlen állami kezelés alatt állanak, — mint a clohánymonopólium, stb. — ide utalja, akkor örömmel üdvözlöm a javaslatot. Ha azt véli, hogy minden olyan vállalkozás, amely az állammal kapcsolatos, ideutaltassék, innen kezeltessék, akkor ezt örömmel üdvözlöm, amint annak idején az osztálysorsjátékkal történt. Nagyon helyes, hogy ha vannak monopolok, amint hogy lenni kell-, ha az állam gazdasági
