Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-134
'A Nemzetgyűlés 134. ülése 1920. A mi aggodalmaink ezzel az intézettel szemben tárgytalanoknak bizonyultak. Az intézet négy évi működése egyenesen példásnak mondható. És ha ez az intézet semmi mást nem tett volna, mint hogy a hirhedt bolsevizmus idején megmentette Magyarország összes pénzintézeteinek értékpapírállományát, — mert méltóztatnak emlékezni, a bolsevista kormány a pénzintézetekben, a safe-ekben lévő értékpapírokat elkobozta és értékesíteni kívánta a maga céljaira ; milliárdnyi értékekről volt ott szó, amelyeknek értékesítését a bolsevista kormány erre a pénzintézetre ruházta ; hála legyen Istennek érte, hog}?- reáruházta ; ezt az értékesítést ez az intézet amerikázása megakadályozta, odáig húzta ki az Ugyet, amíg a bolsevista kormány összeomlott — mondom, ha semmi egyebet nem tett volna ez az intézet, -— pedig tett — mint hogy annak a 160 nagy pénzintézetnek felszámoltatását, amelyet az a kormány reáruházott, amerikázás révén megakadályozta és ezzel ismét milliárdnyi értékeket mentett meg : már akkor is oly nagy érdem fűződik ennek az intézetnek működéséhez, amellyel szembsn nem adózhatunk elég elismeréssel, (Ugy van !) Hála és elismerés illeti ennek az intézetnek derék, becsületes személyzetét, amely abban a veszedelmes időben odaállítva erre a feladatra, szembe mert és szembe tudott szállni az akkori irányzattal és az ellenforradalorrmak egyik erős oszlopa, egyik erős vára volt maga ez az intézet és annak személyzete. Azt hiszem, t. Ház, hazafias kötelességünk ezt nyilvánosan konstatálni és a mi köszönetünk, elismerésünk adóját velük szemben itt a Nemzetgyűlésen leróni. Most, t. Nemzetgyűlés, a pénzUgyminister ur a Pénzintézeti Központnak szélesebb alapokra való fektetésére terjeszt elő törvényjavaslatot, nagyobb tőkével ruházván fel az intézetet és szélesebb munkakört biztosítván neki. Akkor, 1916-ban, amikor a Pénzintézeti Központ létesült, 125 millió korona tőkét bocsátott rendelkezésére az állam, amelyből 25 millió korona az emiitett garanciális alapra szolgált, ha netalán szanálások alkalmával veszteségek érnék az intézetet. Akkor 125 millió korona horribilis összeg volt ; akkor ezzel a tőkével és az intézetbe belépett vállalatok, pénzintézetek által jegyzett üzletrészekkel ez a pénzintézet Magyarország legnagyobb intézete volt, sőt tőkeerejénél fogva Közép-Európának is egyik legjelentékenyebb intézete volt. Ma 100—200 millióval egy bank csak nagyobb középbank jellegével bir és ha ma a pénzUgyminister ur ujabb 100 millió koronát bocsát ennek az intézetnek rendelkezésére, hogy alaptőkéjét felemelje . . . Friedrich István : Nagyon kevés ! B. Szterényi József :... ez bizoi^, bizony, ama nagy feladatokkal szemben, amelyek erre az intézetre várnak, nemhogy sok volna, de nagyon kevés, nagyon csekély állami hozzájárulás, különösen ha figyelembe méltóztatnak venni az uj alakulatokat, — gazdasági alakulatokat értek — évi november hó 30-án, kedden, 139 amelyek a jövőben az országban feltétlenül be fognak következni. Friedrich István : Az állami autókkal lehet spórolni ! Mindjárt van 100 millióval több ! Drozdy Győző : Es a szinekurákat megszüntetni ! (Zaj.) B. Szterényi József: Ami az állami autókat illeti, méltóztassanak megengedni, hogy erre rögtön reflektáljak. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A pénzUgyi bizottságban állandóan, szinte minden ülésen szorgalmaztuk néhány barátunkkal az autóUgy rendezését. . . Friedrich István : Nagyon helyes ! B. Szterényi József: . . .lehetetlen állapotnak tartván azt, hogy ez a szerencsétlen, pénzUgyileg a tönk szélére jutott ország évenként 250'—260 millió koronát költsön személyi autókra. (Elénk helyeslés.) Friedrich István : Ne flancoljunk autókkal és mindenféle parádékkal ! B. Szterényi József: Épen a legutolsó pénzUgyi bizottsági ülésen jelentette be a pénzUgyminister ur a pénzUgyi bizottság állandó szorgalmazása következtében, hogy a ministertanács legutóbb végre állást foglalt az autók dolgában is . . , (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Friedrich István: Halljuk, hogyan? B. Szterényi József : . . . és-a több százra menő autók számát 66-ra redukálta. (Helyeslés.) A pénzUgyi bizottságot ebben a tekintetben semmiféle mulasztás nem terheli ; épen mi szorgalmaztuk ezt a kérdést. . . Tasnádi Kovács József: Minden hadnagynak volt egy külön autója ! Friedrich István : Századostól lefelé mindenki autón jar ! (Zaj.) B. Szterényi József: ...és ha az eredmény tényleg meglesz, ebből kivettük a magunk részét, Friedrich István : Németországban a ministerek gyalog járnak ! Az államtitkároknak jó a konflis is ! Drozdy Győző : A szomszédban vannak a ministeriumok ! (Zaj.) B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! A kiterjesztésnek csak egyik ágát képezi a nagyobb tőke, mig a máák a nagyobb munkaterület biztosítása, amelyet a pénzUgyminister ur biztosítani kivan a kötelező revízió elrendelésében, a revízió kiterjesztésében közpénzek kezelésére, az állam pénzUgyeinek, hitelműveleteinél való közreműködésben, bizonyos bankszerű, tevékenységben részvételre való felhatalmazásban és végül arra vonatkozó intézményes kiterjesztésben, hogy a Pénzintézeti Központ közérdekű vállalatok alapításában és annak tevékenységében is részt vehet. Mielőtt ezzel az uj munkakörrel foglalkoznám, meg akarom állapitani ennek a javaslatnak érdeméül azt is, hogy ez az első gazdasági javaslat, amelyben kereskedelemellenes tendencia nem fordul elő,ez az első gazdasági irányú j avaslat, mely abszolút objektives azt a célt szolgálja, amelyet szolgálnia kell s amelyben semmiféle melléktekintet nem fordul elő, Ezt örvendetesen üdvözlöm benne, mert 18*
