Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-133
118 A Nemzetgyűlés 133. ülése 1920, Balla Aladár: Amikor meg akarjuk kritizálni a külUgy minis tért, azt nem engedi közölni. Rassay Károly : Volt eseb rá, hogy olyan cikket, amelyben az lett volna tárgyalva, hogy a népjóléti minister ur egy patika engedélyezése alkalmával túllépte a jogkörét, a cenzúra nem engedett közölni. T. Nemzetgyűlés ! Hiszen nem kell folytatnom, hogy milyen cikkeket nem engedélyez a cenzúra, mert ezt valamennyien nagyon jól tudjuk. Egy olyan cikket, amely azt mondja, hogy a kormány helyzete politikailag tarthatatlan, mint címet nem enged a cenzúra megjelenni. Ugyanakkor ezek a cikkek nyugodtan megjelenhetnek, és sem megjelenésüket nem akadályozzák meg, sem megtorlásuk iránt nem intézkednek. Dömötör Mihály : Súlyos Inba ! Rassay Károly: A jogrend szempontján kivül van ennek a kérdésnek politikai vonatkozása is. Ugy érzem, hogy a mi viszonyaink között ma csak két fix pont van : az egyik a nép millióinak akaratából, a mi ősi alkotmányunk szellemének megfelelóleg, (Ugy van.') a nemzeti szuverenitás gondolatának megfelelóleg létrejött Nemzetgyűlés ; ( Ugy van I) a másik fix pont : a Nemzetgyűlés által származtatott jogok alapján a kormányzónak adott jogállás. Minden olyan támadás, amely a Nemzetgyűlés vagy ezen jogállás ellen irányul, a magyar nemzet továbbfejlődésének életgyökereit támadja meg. (Ugy van !) S ha azt nézem, hogy mi teszi lehetővé azt, hogy ezek a támadások megjelenhetnek, akkor, legnagyobb sajnálatomra, rögtön rá kell mutatnom arra, hogy itt a legnagyobb, az alaphiba abban van, hogy korszakos alkotmányreformokkal nem merünk foglalkozni. Balla Aladár : Nem foglalkozunk velük, mert a nép megtudná, hogyan gondolkozunk. Friedrich István : Beíső ellenzék ! Mi vagyunk a külső, ők a belső ellenzék ! Balla Aladár: Tudják, hogy most nem a Lánchíd felé, hanem Bécs felénézesz ! Friedrich István : Belső ellenzék 1 (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Rassay Károly : T. képviselőtársam közbeszóláséra kijelentem, hogy igen szívesen leszek külső edenzék abban a pillanatban, amelyben arra a meggyőződésre jutok, hogy az én álláspontomat saját pártomnak óriási többsége nem teszi magáévá, (Helyeslés jobb felöl.) azonban akkor is csak azokra az ellenzéki padokra ülök. amelyeken azokkal találkozom, akik nem személyi duzzogásból és megsértésből, hanem nagy elvek alapján akarnak ellenzéki szerepet betölteni. (Helyeslés és taps jobb felől.) Friedrich István : A budai kisgazdák képviselője! (Derültség és zaj.) Rassay Károly : Egy év telt el azóta, hogy a Nemzetgyűlés megalakult, közel egy éve annak, hogy* mi itt együtt ülünk, s ezen idő alatt azon az egy alkotmányjogi törvényen kivül, amelyet évi november hó 29-én, hétfőn. az összeül és pillanatában alkottunk meg röviden, igazán sürgősen és a körülményekhez képest — vagyok bátor kijelenteni — elég tökéletesen, egyetlen alkotmányjogi törvény sem került a Nemzetgyűlés elé. (Ugy van,!) Fangler Béla: Szociális sem került! Rassay Károly : Arra is leszek bátor rátérni, hogy a szociális kérdések mennyiben függnek össze az alkotmányjogi kérdésekkel. Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy mindaddig, amig ezekben az alkotmányjogi kérdésekben a nemzetnek határozott irányt nem mutatunk, addig itt sem belső konszolidációt nem lehet csinálni, sem pedig kellő külpolitikai eredményekről beszélni nem lehet, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) A kormány nem meri azokat a kérdéseket a Nemzetgyűlés elé hozni, hanem felállított egy uj elvet, a kikapcsolás elvét. (Zaj.) Szeretném, ha a kormány lenne olyan szives és megnyugtatna bennünket, megmondaná, hogy meddig óhajtja kikapcsolni ezeket a kérdéseket, melyek azok a momentumok, amelyektől várhatjuk, hogy végre mégis csak foglalkozhatik a Nemzetgyűlés legfőbb feladatával, a nemzet alkotmányának kérdésével. (Mozgás.) Nem én kezdtem erről beszélni, hanem a másik oldalról hozták fel ellenem a szociális kérdéseket. (Felkiáltások a baloldalon : Más oldalon ? Zaj. Elnök csenget.) Nem én követelem mindezt, hanem a tisztelt ellenzék vezére mondotta, hogy nem azért ültünk össze, hogy aprócseprő törvényeket hozzunk, hanem alkotmányozó gyűlésnek jöttünk össze. Friedrich István : Ez az ! Rassay Károly : Ebben mi is egyetértünk. Tasnádi Kovács József: Államtitkár korában kellett volna javaslatokat beterjesztenie. "(Zaj.) Rassay Károly : Amikor ezt a halogatást látom, lehetetlen, hogy eszembe ne jusson a francia nemzetgyűlésen az államforma kérdésében történt huza-vona eredménye. Mikor összeült a francia nemzetgyűlés, tagjai között a monarchiste, k nagy többségben voltak és dacára ennek, miután sikerült a kérdést mindenféle praktikákkal kitolni, amikor három-négy év múlva megoldották, óriási többséggel a köztársasági államforma mellett döntöttek. (Ugy van! Ugy van!) Tisztelt Nemzetgyűlés ! A mi legégetőbb közjogi problémánk tekintetében a Nemzetgyűlés nagy többsége a nemzet önrendelkezési joga alapján áll. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Nagyon félek, hogy ez a halogatás, ez a kitolás nem ennek az álláspontnak, és nem a nemzet érdekének, hanem egy végeredményben ezzel ellentétes, a legitimitás gondolatába takaródző törekvésnek fog eredményeket hozni. (Zaj.) Friedrich István : Mindenki olyan gondolatot szolgál, amilyent akar. Ez egyéni jog. (Mozgás a jobboldalon.) Dömötör Mihály; Ezzel nem mond semmit. Zeöke Antal : Igen, de mit szól hozzá az ország ?
