Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-132

lOG A Nemzetgyűlés 132. ülése 1920. évi nov. hó 18-án, csütörtökön. pia. mert hisz nekünk nincs kikötőnk, nincs tengerünk, hogyan lehet tehát tengerhajózásunk ? A kikötő kérdése tulaj donképen nem fon­tos. Bármely nemzetnek lehet tenger és kikötő nélkül, tengerhajózása; precedens erre Svájc, amely épen a háborúban szerzett magának ke­reskedelmi hajókat és a Svájc tulajdonában levő ezek a kereskedelmi hajók Helvéciának lobogója alatt járják a nagy óceánokat. Különben is a kikötő kérdése csak sztra­tégiai szempontból fontos, mert kereskedelmi szempontból békeidőben a nemzetközi egyez­mények alapján bármilyen nemzetiségű hajó egy kikötőben ugyanolyan elbánásban részesül, mint az ott bejegyzett hajó. Ne tévesszen meg tehát senkit épen az ententenak a békeszerződésben felhozott erve, hogy nekünk nincs tengerünk és kikötőnk, nem illet meg tehát minket a tengeri hajózás, mert a tengeri hajózás kérdése egy or­szág földrajzi fekvésével egyáltalában nincs külö­nösebb összefüggésben, amint azt épen a svájci példa bizonyitja. En remélem és elvárom a külUgyminister úrtól, hogy mindent meg fog tenni, hogy köz­lekedési eszközeinket visszaszerezzük, és remélem, hogy a nemes és ujabban igazán békés hangu­latú, emberséges Nagybritannia Magyarország­nak ezt a kivánságát teljesiteni fogja. Még csak azt akarom megjegyezni, — és azt hiszem, ez nem érdektelen — hogy az Atlantica tengerhaj ózási részvénytársaságnak igazgatója, aki közgazdasági életünk egyik ki­válósága, Polnay Jenő, kiutazott Angliába és ott a mi követelésünket illetőleg a lehető leg­jobb impressziókat szerezte. A külUgyminister urnák és a Nemzetgyűlésnek tehát tulajdon­képen nem is kell egyebet tennie, mint támo­gatni az ő akciójukban ezeket a hajózási válla­latokat, amelyek minden más Ígéret és minden más nagy perspektiva dacára megmaradtak becsületes magyar hajózási vállalatoknak és megmenteni őket a magyar nemzet javára. A következő interpellációt bátorkodom in­tézni a külUgyminister úrhoz (olvassa): »Hajlandó-e a t. külUgyminister ur sürgő­sen interveniálni a jóvátételi bizottságnál, hogy a győzteseknek deklarált államok elkobzott vas­úti és hajózási anyagunkból visszaadjanak leg­alább annyit, amennyire Magyaroszágnak feltét­lenül szüksége van, hogy Európa közgazdasági életébe bekapcsolódhassák. (Elénk helyeslés jobb­felöl és a balközépen.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a külUgy­minister urnák. Több tárgy nem lévén, az ülést berekesztem. (Az ülés végződik 12 óra 30 2ierekor.) Hitelesítették Sziráki Pál s. k. Szent-lmrey Ákos s. k. naplóbirálő-bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents