Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-132

100 A Nemzetgyűlés 132. ülése 1920. évi nov. hó 18-án, csütörtökön. Bernolák Nándor: T. Nemzetgyűlés! Az igazságUgyi bizottság előtt fekszik hetek óta az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvény jav aslat. A bizottság elnöke ezt a bizottságot eddig öt alkalommal hívta össze, a napnak legkülönbözőbb óráira; összehívta délután 4; 5 órára, reggel 9, 10-re, és ennek ellenére a bizottság minden alkalommal határozatképtelen volt. Orbók Attila : Lovagias Ugyekben voltak elfoglalva. (Derültség jobbfelöl.) Bernolák Nándor : A házszabályok alkalmat nyújtanak arra, hogy a bizottsági elnök ur erről jelentést tehessen a Háznak, amely a bizottsági tagok ujabb megválasztása iránt intézkedhetik. Miután azonban a bizottság mai ülése, amelyen a legélesebben domborodott ki ez a határozatképtelenség, 10 őrára hivatott össze, amikorra a Ház ülése is ki volt tűzve, ennélfogva nem tartotta megengedhetőnek, hogy a jelentést erről az ülésről tegye meg, hanem abból a legközelebbi üléséből fog jelentést tenni a t. Háznak, amely nem fog összeesni a Ház ülésének idejével és amelyben a bizottság mégis újból határozatképtelen lesz. En azonban, mint a bizottságnak egyik előadója, — és ebben az Ugyben is előadója — kötelességemnek tartom már most felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra a teljesen lehetetlen és tarthatatlan állapotra, hogy ilyen fontos javaslat heteken keresztül fekhetik a bizottság előtt, anélkül, hogy ötszörös összehívás ellenére is az igazságUgyi bizottság csak egyszer is határozatképes lehetne. Nézetem szerint ez oly súlyos kötelességmulasztás a bizottsági tag urak részéről, amelyet sem elnézni, sem megtűrni nem lehet. A képviselői megbízatás — az én nézetem és meggyőződésem szerint — nemcsak jog, hanem egyúttal súlyos kötelesség is, amelyet teljesíteni kell, (Ugy van! balfelöl.) és ha a bizottsági tag urak nem érzik kötelezve magukat arra, hogy a bizottság tárgyalásain résztvegyenek, akkor ennek egyetlen megoldási módja az, hogy lemondanak a bizottsági tagságról és oly férfiaknak adnak helyet, akik ott kötelességeiket teljesíteni tudják és akarják is. Ezeket voltam bátor bejelenteni. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 139. §-a ekként intézkedik (olvassa): »Ha valamely bizottság a tagok kellő számának meg nem jelenése miatt kétszer egymásután ülést nem tarthatott, az illető elnök ezt a meg nem jelent bizottsági tagok megnevezésével a Háznak bejelenti, mely, ha szükségét látja, azon bizottsági tagok helyét uj választás utján tölti be.« A házszabályokban nekem biztosított azon jogomnál fogva, hogy én köteles vagyok őrködni a házszabályok pontos betartása felett, itt a nyilt ülésen felhívom a bizottság elnökét, hogy névleg jelentse be Háznak azon bizottsági tagokat, akik kötelezettségeiknek eleget nem tesznek, hogy a t. Nemzetgyűlés ez iránt — ugyanazon idézett szakasz értelmében — ha szükségesnek látja, intézkedhessek. (Helyeslés.) Hencz Károly : A házszabályokboz kérek szót. T. Nemzetgyűlés ! Mint az igazságUgyi bizottság elnöke, magam is szigorúan a házszabályok alapján állva őrködöm ós őrködtem mindenkor a házszabálvok szigorú betartása felett. Miután az elnök ur felhívása reám van adresszálva, ezennel van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, hogy a bizottság elnöke a házszabályok 139. §-a alapján azért nem érezte magát feljogosítottnak itt a Házban a névsort ezidőszerint bejelenteni, mert igaz ugyan, hogy a házszabályok 139. §-a előírja azt, hogy »ha a bizottság kétszer egymás után azért nem tarthat ülést, mert a bizottsági tagok meg nem jelenése miatt határozatképtelen volt«, — azonban kötelességem itt leszegezni, hogy ez az eset csak akkor állhatna elő, hogyha a bizottság elnöke oly időben hirdetett volna ülést, mikor a Ház ülést nem tartott. Miután azonban a bizottság ülése 10 órára volt hirdetve és a Ház ülése is 10 órára volt hirdetve, a bizottsági tag urak egynémelyike azzal a kijelentéssel élt, hogy mivel ő a Ház ülésén jogosult, sőt köteles is résztvenni és ugyanabban az időben a bizottsági ülésen nem vehet részt, ő tehát képviselői kötelességét teljesítette, mikor a bizottság ülésén nem vehetett részt. Ez nem kötelességmulasztás. Az elnöknek ezt tudomásul kellett vennie és igy az elnök nem élhetett a házszabályok 139. §-ában előirt jogával, illetőleg nem teljesíthette ott körvonalazott kötelességét, — mivel még most nem került abba a helyzetbe, — hogy ezeknek a bizottsági tagoknak a neveit bejelentse, mert ezek a bizottsági tagok ebben az esetben kötelességmulasztást nem követtek el. Elnök '. Csak konstatálni kívánom azt, hogy ezek a bizottsági tag urak a Háznak az ülésein szintén nem jelentek meg. (Zaj.) Hencz Károly : Ez más kérdés. Bocsánatot kérek, a bizottság elnöke lenn a bizottság termében nem konstatálhatja azt, hogy a Nemzetgyűlés ülésein kik vesznek részt. Elnök : Akkor hibás az az eljárás, hogy ugyanarra az időre, amikor a Ház ülést tart, bizottsági ülés is tűzetik ki, és akkor ezt a szempontot a bizottsági elnök mindenesetre köteles szem előtt tartani, nevezetesen azt, hogy ugyanazon időben, amikor a Ház ülést tart, a bizottság ne tartson ülést. Hencz Károly : Minthogy ez a szemrehányás engem, illet, kénytelen vagyok itt a Nemzetgyűlés szine előtt újra leszegezni azt, hogy ,én este hirdettem ülést, hogy én az igazságUgyminister úrral való mindenkori megállapodás alapján délben hirdettem ülést, hirdettem reggel ülést, hirdettem olyan időben ülést, amikor a Nemzetgyűlés nem tartott üléseket,, s hirdet-