Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

92 A Nemzetgyűlés 116, ülése 1920, A bizottság azonban ennek az esetnek körülményeit megvizsgálta és megállapitbtta azt, bogy tény, igaz, hogy egy Patak Gyula nevű egyén kapott Rubinek Gyula földmivelésügyi ministertől 3000 vagon széna eladásának közvetítésére szóló engedélyt. A kihallgatott földmivelésügyi minister előadta, hogy nála megjelent Patak Gyula és produkálta Friedrich Istvánnak, a volt hadügyministernek egy ajánlólevelét, amelyben benne foglaltatott az, hogy Patak Gyula egyéb, az országra fontos beszerzések céljából is megy ki Svájcba, tehát támogassa őt a földmivelésügyi minister és adja meg neki a felhatalmazást szónaügyletek közvetítésére. A földmivelésügyi minister ezen ajánlás folytán nem tartotta szükségesnek Patak Gyula egyéniségét vizsgálni, és megadta neki a felhatalmazást ennek a szénaügyletnek a közvetítésére, kikötötte azonban azt, hogy ez a Patak Gyula által közvetített esetleges szénaeladási üzlet csak akkor válik perfektté, ha azt a földmivelésügyi minister jóváhagyta. Patak Gyula ezzel a felhatalmazással ki is ment Svájcba, ott érintkezésbe lépett valami Bloch nevű céggel, és tőle kapott egy ajánlatot, amelyet bemutatott a földmivelésügyi ministernek, aki azonban ezt az ajanlatot feltételeinél fogva nem tartotta elfogadhatónak, mert kereskedelmi szempontból az országra nézve előnytelen volt, s ezért utasította Patak Gyulát, hogy menjen a Mezőgazdákhoz. A Mezőgazdáknál azután Patak Gyula igényelte az ő eddigi fáradságának ellenértékét és 12.300 svájci frankot követelt, amit túlságos 'soknak találtak, és igy Rubinek nem utasitásképen, hanem mintegy tájékoztatásképen azt irta a Mezőgazdák Szövetkezetének, hogy miután kétségtelen, hogy Patak valami ténykedést kifejtett, adjanak neki 100.000 koronát — ami csak 2—3.000 svájci franknak felelt meg — teljes kielégitésképen egész fáradozásáért. A parlamenti bizottság Reischl Richárd és Lipták Pál képviselőket mint szakértőket küldte ki ennek az ügyletnek megvizsgálására, és ezek a szakértők megállapították, hogy ugy formaszerüleg, mint anyagilag is az országra nézve teljesen korrekt és előnyös volt az az ügylet, amelyet a Magyar Mezőgazdák kötöttek a svájci cégekkel, és hogy ezt teljesen nem bonyolították le, és igy ez nem eredményezte az országra nézve azt az előnyt, amelyet tőle vártak, ez nem az ügyletkötésnek, az abban szereplő egyéneknek és a szerződés feltételeinek tudható be, hanem annak, hogy az idő előrehaladottsága folytán a tavasszal beállott körülmények, azonkívül az is, hogy időközben Romániából, Olaszországból, Cseh-Szlovákiából és Jugoszláviából nagyobb mennyiségű széna jött a svájci piacra, feleslegessé tették Svájcra nézve a nagyobb széna-importot, igy tehát ők kerestek alkalmat arra, hogy ebből az ügyletből kibújjanak. évi október hó 20-án, szerdán. Ezt egy per keretében találták meg, amely még most sincs befejezve s amelyben kifogásolták a szállított széna minőségét, azonban a bizottság megállapítása szerint már csak egy körülmény is, hogy ez az állítólag rosszminőségü széna az akkori viszonyoknak megfelelően magas áron kelt el a határállomáson hatósági árverés utján is, valószínűvé, sőt kétségtelenné teszi azt, hogy a társaság részéről nagyobb hiba nem követtetett el. A bizottság azonban ezt csak tájékoztatásul jelöli meg, mert nem tartja helyesnek, hogy birói döntés előtt belemenjen ennek a kérdésnek a vizsgálatába. A negyedik csoportba osztályozott anyag lett volna az interpelláló képviselő ur által megjelölt egyes társaságok működésének külön-külön és azok összműködésének a megvizsgálása. Miután azonban a bizottság ugy találta, hogy az eddigi anyag figyelembevételével a kormányhatóság és a politikailag felelős szervek részéről nem állapított meg olyan mulasztást, amelyért ezek felelősségre vonhatók lennének, viszont feltéve azt, hogy egyes társaságok részéről csakugyan követtettek el mulasztások, illetve az egyes szereplő közegek részéről olyan visszaélések, amelyek megtorlásra várnának, ugy az interpelláló képviselő urnák, mint a Nemzetgyűlés bármely tagjának módjában és jogában áll egy ilyen esetet a törvényes fórum előtt feljelentés tárgyává tenni, ezért a bizottság nem találta magát hivatottnak arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. T. Nemzetgyűlés ! Mindezek alapján megállapította a bizottság azt, hogy ha történtek is bizonyos helytelenségek és visszaélések, azok az akkori idők zavaros, rendetlen körülményeinek, nem pedig a parlamentnek felelős szervek helytelen vagy visszaélésszerű működésének tudhatók be ; és miután tényleg történtek visszaélések, a bizottság megállapította, hogy az interpelláló képviselő urat jóhiszeműség és a közérdek vezette és épen ezért, tekintettel a nemzet súlyos helyzetére, tekintettel arra, hogy itt olyan sérelem nem követtetett el, amely országos kérdés tárgyává volna teendő, javasolja az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy a bizottságnak ezt a jelentését vegye tudomásul, a bizottságot eddigi eljárása után mentse fel a tiszte alól és e körülmény felett a t. Nemzetgyűlés térjen napirendre. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Senki I) Ha senki sem kivan szólni, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a kiküldött parlamenti vizsgáló bizottság jelentését Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő által a nyugatmagyarországi állatkivitel és cserekereskedelem, valamint a svájci szénakivitel és más közélelmezési visszaélések kérdésében 1920. évi március 22-én a Nemzetgyűlés 15-ik ülésében előterjesztett interpelláció tárgyának megvizsgálása ügyében, igen vagy nem ? (Igen 0 A Nemzetgyűlés tudomásul