Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-114
70 A Nemzetgyűlés 114. ülése 1920. Szmrecsányi György : A hajánál fogva ráncigálta elő ! (Igaz ! TJgy van ! Felkiáltások balfelöl: Szereplési viszheteg ! Zaj a jobboldalon.) Gr. Teleki Pál ministerelnök : A t. képviselő ur Enyingen is azt mondotta és itt is megismételte, hogy az a megállapodás, hogy erről a kérdésről, a királykérdésről — azaz nem is mint olyan volt beállítva, hanem az 1920. évi I. tcikkből folyó közjogi következtetések feletti vitákról volt szó — mielőtt a Nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel komolyan foglalkoznék, senki se beszéljen. Én ezt a nézetet tökéletesen osztom. (Helyeslés a baloldalon.) Szegedi beszámolómban le is szegeztem. Kováts J. István : Tessék betartani a másik részen is! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Leszegeztem azt is, hogy a kormánynak is ez az álláspontja ót a kormány ennek mostantól kezdve minden erővel érvényt is fog szerezni. (Helyeslés és taps.) Azt mondottam ott, hogy ez mindenkit arra kötelez, hogy tartsa ezen megállapodást tiszteletben és amig a nemzet nem dönt, addig ne akarjon senki saját felelősségére, az egyedül illetékes faktor, a Nemzetgyűlés döntése nélkül ezen kérdésnek elébe vágni. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy jobb lett volna a dolgot itt elő nem hozni, mert az ilyen felszólalás a parlament szine előtt bizonyos mértékig a kérdésnek elébe vág; mert lehetetlen, hogy azok a hullámok, amelyek itt ezáltal keletkeznek, kifelé ne terjedjenek. (Mozgás a jobboldalon.) Hogy a Nemzetgyűlés különböző tagjai szivükben különböző nézeteket táplálnak a királykérdés későbbi megoldásáról, ezt tudjuk, de azt hiszem, hogy ennek dacára mindnyájunknak egyformán kötelessége . . . Szmrecsányi György : A haza érdeke ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ... az, hogy ezt a kérdést mindenképen elimináljuk, a nyilvánosság előtt ezt a kórdóst ne tárgyaljuk, ezzel ne foglalkozzunk. (Mozgás a jobboldalon.) Fontos ez különösen azért, mert nagy kérdések állanak előttünk. Itt van elsősorban a földbirtokreform kérdése, amelynek bizottsági tárgyalását ezelőtt két órával kellett volna megkezdenünk. Itt van azután a pénzügyi helyzet kérdése, a költségvetés kérdése, a ratifikáció kérdése, a közigazgatási reform stb. Ezek mind nagy kérdések és olyanok, amelyeknek tárgyalásánál igen erős ellentétek is fognak egymással szemben állni, erős elvi ellentétek is, és az elvi ellentétben álló képviselők ezen elvi ellentéteket kell hogy, tiszteljék az összes jövő nagy kérdésekben. Épen ezért azonban nem szabad, hogy ezen elvi ellentétek és elvi tiszta meggyőződések az egyes kérdésekben befolyásoltassanak, más kérdéseknek felvetése és egy ilyen kérdésnek az alátolása által. (Helyeslés a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Ebből csak a köztársasági pártnak van haszna. évi október hó 14-én, csütörtökön. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Igaza van a képviselő urnák abban, hogy ebben a kérdésben tiszta helyzetet kell teremteni, de csak ugy fogunk tiszta helyzetet teremteni, ha normális utón haladunk. (Mozgás a jobbóldalon.) Egy nézeten vagyunk abban a tekintetben is, amelyre egy közbeszólás célzott, hogy csakis törvényes alapon lehet megoldani ezt a kérdést. (Felkiáltások balfelől: Ugy van! Természetes !) A képviselő ur is beszámolójára hivatkozott, tehát én is hivatkozom szegedi beszámolómra, amelyben azt is kifejtettem, hogy sem a belrend, sem a külpolitika szempontjából nem tartom a kérdést ma felhozhatónak. Végül vannak bizonyos alkotmányjogi kérdések is, amelyeknek legalább is a megbeszélése szükséges előbb. Jelenthetem, hogy ezen az utón is már megkezdtem a munkát, de nem ugy, hogy a nagy nyilvánosság elé léptein, hanem ugy, hogy az országnak néhány, ezen alkotmányjogi kérdésekben elsőrangú szaktekintélyével léptem érintkezésbe. Ezt folytatni fogjuk, de ez annak az útnak az eleje, nem pedig az, hogy ezeket a kérdéseket a nagy nyilvánosság előtt tárgyaljuk. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Ebből, a szempontból szintén kívánok válaszolni. En nem akarok ebben a kérdésben tovább menni, mert saját álláspontommal kerülnék ellentétbe, ha ezt a kérdést tovább fejtegetném. Csak arra a kérdésére akarok válaszolni a tisztelt képviselő urnák, hogy hajlandó-e a kormány a királykérdésben való mindenféle jobbra vagy balra történő, vagy akármiféle személyi irányban való állásfoglalást a cenzúrával töröltetni. Amennyiben a fakultativ cenzúrának, ez módjában lesz, kijelenthetem, hogy: igen. (Elénk helyeslés.) Természetesen azt az egy momentumot akarom itt aláhúzni, hogy a király kérdésben nem minősíthetem ilyen állásfoglalásnak azt, ha egyes lapokban képek jelennek meg, ha valakinek az arcképét hozzák. Kováts J. István: Horthy jelentést tesz IV. Károlynak ! Kovács József: Ez történelmi tény! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Hiszen a külföldi illusztrált lapokban is jelennek meg hasonlók. Ami a királykérdésre mint ilyenre vonatkozik és ami alkalmas arra, hogy a lelkületeket egyik vagy másik irányban felkorbácsolja, erre nézve — amint Szegeden is kijelentettem — az egész kormánynak egységes álláspontja van. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezzel is megfeleltem a képviselő urnák egyik kérdésére, amikor kijelentem, hog}- a kormánynak ez az egységes álláspontja, mellyel a kormánynak minden tagja egyetért. Ez az álláspontja annak a pártnak is, amely a kormány háta mögött áll. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a tulajdonképeni tárgyra vonatkozó válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a középen.)
