Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. már akkor résztvettek volna a háborúban, hanem azért, mert a tengeri közlekedés lehetetlenné vált; az ellenséges államok hajói a semleges hajókat is átvizsgálták és amely hajón az ellen­séghez tartozó alattvalókat találtak, azokat el­fogták és internálták. Nem szabad tehát Ame­rikából visszatérő véreinket rosszabb elbánás alá vonni azért, mert ők a háborúban nem vettek részt. Még egyszer kérem, a földmivelésügyi minister urat, hogy a törvény végrehajtása során megfelelően és a lehetőséghez képest gondoskod­jék a visszavándorlókról. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Héjj Imre jegyző: Zeőke Antal! Zeőke Antal : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hegyeshalmy Lajos nemzetgyűlési képviselőtár­sam szavaihoz kevés hozzátenni valóm volna. Nem akarom hosszasan igénybe venni a nemzet­gyűlés figyelmét, azonban engedtessék meg nekem, hogy felolvashassam egy Amerikából visszavándorolt magyarnak hozzám intézett leve­lét. Ezeket irja (olvassa): »Kanadában 40.000 magyar család él átlag 310 magyar holdat kitevő birtokkal; van ezen­felül körülbelül 8000 magyar család a gyári, illetve bányavidékeken ; ezek is keresnek átlag 3500 dollárt. Ezek az emberek hallották a magyar földbirtokreform hirét, aminek alapján legalább 40 %-uk ugy gondolkozik, hogyha Magyarországon 30—40 hold földet vehetnek, eladná ottani érdekeltségét és hazajönne. Jellemző, hogy ezek a magyarok olyan vidékről vándoroltak ki, ahol a kötött és holtkézi bir­tokok óriási felülete lehetetlenné tette a meg­élhetésüket. A kanadai magyaroknak többek között van egy lapja, a Kanadai Magyar Farmer, amely lappal e sorok irója összeköttetésben van. Ezen a lapon keresztül a kanadai magyar­ság várja e sorok Írójának véleményét és érte­sítését, hogy, vágyuk nyerhet-e ás mennyiben kielégitést. Átnézve a földbirtokreform terve­zetét, szembetűnő, hogy az a mai alakjában nem az, aminek tervezve volt.« Itt kihagyok egy részt, ami nem tartozik szorosan ide és részben nem is való a nyilvános­ság elé. (Tovább olvassa.) »A törvényjavaslat általános indokolása teszi világossá, hogy az a javaslat eredetileg a leg­egészségesebb alapon lett kidolgozva, azon az alapon, hogy legyen a föld annak a született magyarnak a birtokában, aki a földön a mun­kát önmaga akarja és tudja végezni. Ez az elv, mely azonos az angol földbirtokpolitikával, nem zárja ki, hogy földbirtoka — vagy akár nagy­birtoka is — ne legyen olyanoknak, kik a föl­det nem maguk művelik; de feltétlenül meg­követeli a föld átlagos terméshozamát és a progresszív magasabb adóztatást azok javára, akik minden erejüket és idejüket a föld műve­lésének szentelik és más üzletük nincsen. Az az állítás, hogy a magyar föld hozama a nagybirtokok megszüntetésével csökkenne, nem NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921, — VI. KÖTET. { vi november hó 12-én, pénteken. 529 bizonyítható ; de az ellenkezőjét megláthatja bárki, ha széjjelnéz olyan országokban, ahol a földbirtokpolitikának egészséges alapja van. A törvényjavaslat mai szellemét és célját nem fejtegetem, — nem tartozik reám, — de a 30. § megengedi, — még mai alakjában is, — hogy a Kanadából hazajönni óhajtó magyarok érdeké­ben valamilyen lépést tegyen a Nemzetgyűlés. Szem előtt kell tartani, hogy ezeknek a magyarok­nak mindenekelőtt tudniok kellene, hogy mihez tartsák magukat ; mert ha itthon akarnak föl­det venni, akkor előbb el kell adniok ottani érdekeltségeiket ; ez pedig féléves, ha nem hosszabb processzus. Ami a magyar pénz értékét illeti, csak a Magyarországon lakó nép az oka, annak, hogy az olyan alacsony. Az Egyesült-Államok hires dollára 47 cent, a kanadai dollár 17 cent, az angol font 58 cent tényleges aranyalappal bir csupán ; pénzük többi értéke azon országok természeti kincseiben, földjében és népe munkájá­ban találja fedezetét. Végre is Magyarország földje a legjobb a világon ; népe született föld­mives; ha többet nem is, de 50%-át a magyar pénz értékének ez a föld és népének munkája kellene hogy képviselje. Ha Kanadában ugy beszélne valaki az ottani pénzről, mint itt a koronáról, ha valaki azt mondaná, hogy a kanadai dollár csak 17 cent, azt öt évre börtönbe zárnák, ha pedig idegen születésű polgár, kizsuppolnák. Kívánságom lenne megtudni : 1. mit tudassak a Kanadában élő és hazavágyó magyarokkal és a már hazajöttekkel ; 2. ha ezen magyarok igényei — akárcsak rész­ben is — kielégitést nyerhetnek, kérném velem érintkezésbe lépni. Szívesen állok rendelkezésre akár helyismeret, akár indítványozás szempont­jából, ha felhívnak rá«. T. Nemzetgyűlés ! Ehhez nekem nem sok hozzátenni valóm van, pár szóval azonban mégis meg kell említenem, hogy épen a földinség adta a lökést elsősorban ahhoz, hogy Magyarország­ból az igazi munkaerő, a munkaképes férfiak kivándoroljanak. Ha az volt a cél, hogy igazi földbirtok­reformot csináljunk s most viszont az a kérdés tolul előtérbe, hogy tudunk-e igazit csinálni, akkor, ugyebár, azt a választ adhatjuk, hogy most nem tudjuk megcsinálni amit akarunk, mert nincs hozzá pénzünk. Ezzel szemben itt­vannak az amerikai magyarok, akik most szí­vesen hazajönnének, magukkal hoznák az igazi jó magyar munkaerőt, elhoznák családtagjaikat, akik félig-meddig már nem magyarok, akikre igazán nagy szükségünk volna, de elhoznák magukkal azt az óriási Összeget is, amit keser­ves munkájuk után megtakarítottak maguknak, azt a pénzt, ami a mai magyar pénzre átszá­mítva, óriási nagy összeget tesz ki. Ha az a földbirtokreform nem alkalmas arra, hogy a szegény nép földhöz jusson, akkor legalább most, amikor olyanok jelentkeznek, akiknek megvan hozzá a tőkéjük, a pénzük, 67

Next

/
Thumbnails
Contents