Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

À Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. évi november hó 12-én, pénteken. 525 ahol leginkább kevés a föld és inkább erdőterületek használtatnak legelőknek, azok az erdőterületek, amelyek állami felügyelet alatt állanak, legelőkké át nem alakithatók. A Felvidéken a jelen törvényjavaslat tárgyalása alkalmából a földbirtokreformra vonatkozólag egyik legfőbb szempontnak a legelőkérdés megoldását tekintik. Ez máskép, mint ugy, hogy az erdőkhöz is hozzányúljunk, nem lehetséges. A földmivelésügyi minister ur volt olyan szives nekem Írásbéli felvilágosítást adni arra nézve, hogy az erdőkről szóló törvényjavaslatot be fogja nyújtani, amely javaslatban történik majd gondoskodás ennek a kérdésnek megoldására nézve ; azonban bogy ez mikor történik, ennek az idejét nem tudjuk. Én tehát egy határozati javaslatot leszek bátor benyújtani, kérve a földmivelésügyi minister urat, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot mielőbb terjessze a Ház elé és ezen törvényjavaslatban gondoskodás történjék arról, hogy az erre alkalmas erdőterületekből a legelőnek kisajátítható részek e célra igénybevehetők legyenek. Ha ez nem történik meg, akkor a Felvidéken ez a törvényjavaslat valami nagy megnyugvást nem fog kelteni, mert a legelőkérdés, amely a Felvidék szempontjából — újra hangsúlyozom — a legsürgősebb és legfontosabb kérdések egyike, nem le?z megoldva. Mindezek alapján benyújtom a következő határozati javaslatot, (olvassa) : »Utasítja a Nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a törvény 83. §-ában jelzett erdőkről és havasokról szóló törvényjavaslatot mielőbb nyújtsa be, mely törvényjavaslatban gondoskodás történjék arról, hogy a legeltetésre alkalmas nagyobb erdőterületekből a közlegelőknek nélkülözhetetlenül szükséges rész erre a célra fordítható legyen«. Elnök : Kíván még valaki szólni? (Senki sem !) Ha szólni senki sem kíván, a vi tát. berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk/) A Kerekes Mihály képviselő ur által benyújtott módosítás —ha jól értettem •— azt célozza, hogy ahol egy birtok teljes egészében kisajátítás alá kerül és azon a birtokon erdő is van, a birtok egyéb részeivel együtt az az erdő is kisajátítható legyen. Drozdy Győző : Ugy van ! A község számára ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Arra vonatkozólag, amit Putnoky Móric t. képviselőtársam említett, kijelentem, hogy én ilyen. Ígéretet tényleg tettem és most is megismétlem a t. Ház előtt, hogy nagyon rövid idő alatt egy teljesen uj törvényt fogok beterjeszteni az erdők kezelésére és szabályozására vonatkozólag, amelyben ezen törvény alapján az erdők kisajátításának jogáról is szó lesz. (Helyeslés.) En magam azon a nézeten vagyok, hogy nem lehet kizárni az úrbéres birtokosságot és elsősorban a községeket attól, hogy ha a község közelében nagy erdőterületek vannak, magának a községnek ellenben erdeje nincsen, akkor a kisajátítás révén, amennyiben ezen törvény alapján az lehetséges, ezek a községek is erdőterülethez juthassanak. Putnoky Móric ; Legelők céljaira ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ki lehet sajátítani olyan erdőterületeket, amelyeken ma is legeltetnek, hiszen igen sok ilyen erdő van, amely azonban nincsen állami kezelésben. Megnyugtathatom tehát mind a két felszólalt képviselő urat, bogy az erdőtörvényjavaslat már készen is van, csak a ministertanács nem tárgyalhatta még le, ugy hogy a legrövidebb idő alatt a Ház elé fogom terjeszthetni ezt a törvényjavaslatot, amikor módja lesz a t. Nemzetgyűlésnek meggyőződni arról, bogy az a képviselő urak által kivánt célt is szolgálja. Maradjunk tehát meg a paragrafus eredeti szövegénél, miután a kivánt intézkedéseket az erdőtörvényben lesz módunk megtenni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Putnoky képviselő ur indítványa teljesen független a szakasztól, azt tehát a szakasz felett való döntés után fogom szavazásra bocsátani. Magát a kérdést ugy fogom feltenni, bogy szembevetem az eredeti szöveget Kerekes Mihály képviselő ur módosításával. Ha az eredeti szöveget fogadja el a Nemzetgyűlés, akkor Kerekes Mihály képviselő ur módosítása elesik, ha pedig nem fogadja el az eredeti szöveget, akkor Kerekes Mihály képviselő ur módosításával fogom a szakaszt elfogadottnak kijelentem. Méltóztatnak hozzá járulni a kérdés ilyeténképen való feltételéhez ? (Igen I) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 83. §-t változatlanul, a bizottság szövegezésében, szemben Kerekes Mihály képviselő ur módositásával : igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik igennel szavaznak, szíveskedjenek helyükről felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatilag kimondom, bogy a 83. §-t a Nemzetgyűlés változatlanul fogadta el. Következik a határozathozatal Putnoky Móric képviselő ur határozati javaslatáról. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés Putnoky Móric képviselő ur határozati javaslatát : igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 84. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 84. §-t). Hor nyánszky Zoltán ! Hornyánszky Zoltán: T. Nemzetgyűlés ! E paragrafus misodik sorába a második szó után a következők beiktatására teszek módosító indítványt. A szöveg ez : »Az állam részére ennek a törvénynek alapján megszerzett ingatlanokat, telepítési, ingatlan eldarabolási« stb. ezen szó után »ingatlan eldarabolási« jönne a következő szöveg (olvassa): »méhészgazdászat emelését szolgáló és az egyes méhészkörök részére legalább is 3 katasztrális holdnyi területet juttató«. Ezután folytatódnék tovább a szöveg.