Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

À Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. évi november hó 12-én, pénteken. 513 gyűlést, hogy az eredeti szöveget szíveskedjék elfogadni. Héjj Imre jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Gyözö : T. Nemzetgyűlés ! Fagyon sajnálom, hogy az előttem szóló Bernáth Béla t. képviselő ur indítványát nem fogadhatom el. Ellenben érdemileg megszavazom Rupert Rezső képviselő ur indítványát. De azt sem fogad­hatom el stiláris szempontból. Nyelvérzékem ugyanis azt diktálja ... Rupert Rezső: Egyszerűbben akartam mó­dosítani. Drozdy Győző : ... hogy ha ugy fogalmazzuk meg a szakaszt, mint ahogy Rupert Rezső t. képviselőtársam megfogalmazta, akkor a felté­teles módot infinitivussal és segédigével fejezzük ki, ami a magyar nyelv szabályainak nem min­dig felel meg. Az én nyelvérzékem szerint ennek a mondatnak a következőkép kellene hangzania (olvassa) : »A megváltást szenvedő kérésére indokolt esetben mellőzhető a jelen törvény alapján különben megváltható földbirtok ama részének megváltása stb.« (Felkiáltások jobb felöl : Ugyanazt jelenti !) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Afölött már a bizottságban is sokat vitatkoztunk, hogy a »kell« szó helyett a »lehet« szó tétessék. Miután a törvényjavaslat úgyis minden intézkedést teljes joggal a birtokrendező bíróságra biz, — hiszen az előbb vitattuk a középbirtok védelmét is, és ebben a tekintetben is a bíróság határozatától függ, hogy mit minősít középbirtoknak, mit kis- vagy nagybirtoknak — továbbá a törvény végrehajtásának módozatait és mikénti alkalmazását is teljesen a bíróságra bizzuk : azt hiszem, hogy azon esetben is, amely azokat a kivételeket írja elő, amelyekben a ki­sajátítás mellőzendő volna, megbízhatunk ebben a bíróságban. Minthogy úgyis mindent rábíz­tunk, bizonyára ezt is ugy bírálja el és e tekin­tetben is ugy intézkedik, amint az a közérdek­nek teljesen megfelel. Ennélfogva ahhoz a mó­dosításhoz, hogy a »mellőzni kell« helyébe «mel­lőzni lehet« tétessék, vagy ahhoz a stilizálás­hoz, amelyet Drozdy képviselő ur látszólag helyesebben indítványoz a javaslat szövegébe, a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Rupert Rezső: Indítványomat visszavonom. Elnök: Rupert Rezső képviselő ur vissza­vonta indítványát. Gaal Gaszton képviselő ur kivan szólni. Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztas­sanak megengedni, hogy ehhez a kontroverz sza­kaszhoz pár szóval én is hozzászólhassak. Azt hi­szem, nem kell titkot csinálnom abból, hogy nekem az az álláspontom az egész földbirtokreform­javaslat tekintetében, hogy minden olyan szem­ponttal szemben, amely a nemzetfejlesztóst szol­gálja, minden néven nevezendő magánérdeknek háttérbe kell szorulnia. (Helyeslés.) Ez az az alapelv, amelyből én az egész földbirtokreform bírálatánál a magam részéről kiindultam. Ebből NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. az alapelvből kifolyólag egészen nyíltan ós őszintén vallom azt, hogy ha szükséges a középbirtoknak, sőt ha szükséges, a kisbirtoknak is háttérbe kell szorulnia a nemzetfejlesztési szempontok előtt. De ez egyúttal az a határ, amelynél meg­állok, és semmiféle osztálygyülölet és egyéb más szempontok engem el nem ragadtathatnak arra, hogy olyan dolgokhoz nyújtsak itt a törvény­hozásban segédkezet, amiket igazságtalannak tartok. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt kérdezem én, hogy abból kifolyólag, hogy van egy park, a mely valamely község belterületén fekszik, vagy egy szőlő, vagy egy nagy kultúrát képviselő faiskola, amelyből nemzetfejlesztési szempontból nem feltétlenül szükséges, hogy a dísz­fákat, vagy az egész faiskolát kiirtsuk és szántófölddé alakítsuk át, sőt nemzetfejlesztési sznmpontból ezt határozottan károsnak tartom, mondom, ha ilyenek vannak, hát azt kérdem mi szükség volna arra, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy ha a földigényeket, mondjuk ezek igénybe­vétele nélkül is ki tudom elégíteni, hogy akkor csak azért, mert véletlenül a községben van valakinek a parkja, megsemmisítsem ott azt a kultúrát. Rupert Rezső : Ha nem szükséges, akkor nem lesz indokolt. (Zaj jobbfelöl.) Gaal Gaszton : Bocsánatot kérek, én nyu­godtan meghallgattam a képviselő urat és nem kérek a magam részéresem egyebet, mint hogy méltóztassék az én egészen tisztelétteljes és szerény felfogásomat nyugodtan végighallgatni. (Igaz! Ugy van! Halljuk! Halljuk!) En semmiféle nemzetfejlesztő szükséget nem látok abban, hogy valakinek, a családja által évszázadokon át ápolt parkját, vagy pedig nagy kultúrával megcsinált komlóskertjét, faiskoláját, szőlejét, avagy pláne nádasát — mert az a nádas a kisgazdák szempontjából nagyon lényegtelen dolog, a kisgazdának nem nádasra, hanem szántóföldre van szüksége (Igaz! Ugy van!) — ilyen célra igénybevegyék. Épen ezért hang­súlyozom, hogy amikor a földigényt ki lehet elégíteni a szántóföldekből, semmi jogosultságát nem látom annak, hogy gyűlöletes helyzetet teremtsünk azáltal, hogy valakinek évszázados, megszeretett parkját nemzetfejlesztési szempont­ból felhasználjuk. (Igaz ! Ugy van !) Mert amit Rupert képviselő ur felhozott, hogy község­fejlesztés szempontjából erre szükség lehet, azt én elismerem, véleményem szerint azonban maga a községfejlesztés szempontja nem olyan nagy szempont, amilyért én ilyen dolgokba bele­mennék és a kunirozásnak, a gyűlölködésnek ezt a mértékét helyeselném. (Igaz! Ugy van!) Ha van valahol egy 5000 holdas birtok, valamelyik község határában, és azt a maga egészében nemzetfejlesztési szempontból elveszik tulajdonosától, erre azt mondom, hogy helyesen teszik, ha a nemzetfejlesztés érdeke csakugyan 65

Next

/
Thumbnails
Contents