Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920, '. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 503 Kerekes Mihály : En attól félek, hogy a jegyző adja meg az információt. Gaal Gaszton : Ha nem sikerült meggyőznöm t. képviselőtársamat, nem tehetek róla. A magam részéről arra kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a beadott indítványokkal szemben az eredeti szöveget elfogadni, amelyhez annak idején a minister ur is hozzájárult. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Dorzdy Győző. Drozdy Győző : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mindenesetre furcsának fogják találni, hogy én, akit az általános nemzetgyűlési képviselőválasztá­sok alkalmával azon a cimen helyeztek letartóz­tatásába, illetve rendőri felügyelet alá, hogy a szélsőséges földbirtokreform mellett izgattam és emiatt birói eljárás is folyt ellenem, most épen egy megszorító indítványt fogok benyújtani a 3. §-hoz. A 9. pont ugyanis megállapítja, hogy fik ne kapjanak földet. Ha már belemegyünk ebbe a részletezésbe, akkor, szerintem, szükséges egy álta­lánosan fogalmazott pont is, hogy mindazok, akik itt nem szerepelnek, de földet nem érdemelnek, ne juthassanak földhöz és igy a jogos igénylőket el ne zárhassák. Pl. csak gyengéd célzást akarok tenni arra a fámára, hogy a vitézi telkeket esetleg olyan urak is megkapják, akiknek más hatalmas nagy jövedelmeik is vannak. Hogy ilyen dolgok elő ne fordulhassanak, kérem felvenni 10. pontnak a következőt : »Akinek egyébként is van olyan megélhetési forrása, melyből családját tisztessége­sen eltarthatja«, ne kaphassanak földet. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. (Halljuk ! Hall­juk !) Szabó István (nagyatádi) földmívetésügyt mi­nister: T. Nemzetgyűlés ! Kerekes Mihály t. kép­viselőtársamnak azt a módositását, hogy az elme­beteg rokkant, vagy annak családja is kaphason földet, ha a rokkant a harctéren szerezte az elme­betegséget, elfogadom, tehát hozzájárulok ahhoz, hogy »aki elmebeteg vagy gyengeelméjü« szavak után »kivéve a hadirokkantakat« szavak tétesse­nek. Gyömörey György : Az eredeti szöveget fo­gadjuk el. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Ebbe a módositásba azért megyek bele, hogy ne legyen az az aggály, hogy a hadirokkant, aki a harctéren szerzett betegsége következtében rokkant meg, ne kaphasson földet a családja ré­szére, mert hiszen ha nincs családja, ugy sem lehet neki földet adni. A többi módositáshoz nem járulhatok hozzá. A 6. pontnál nem szükséges az a módosítás, ame­lyet Kerekes t. képviselő ur beadott, hogy t. i. addig, mig a birói eljárás befejezve nincs, ki le­hessen zárni a birtokigénylésből, mert ha birói eljárás felmenti, akkor úgyis visszaszerzi az igé­nyét. Azt pedig, hogy a járási mezőgazdasági bizottság állapit ja meg, épen azért vettük bele a javaslatba, hogy miután a járási bizottság a külön­böző kategóriákból lesz összeállítva, tehát abban a bizottságban mindegyik kategória képviselve lesz, mégis helyesebb, ha ezt meghagyjuk. (He­lyeslés a baloldalon.) Drozdy Győző t. képviselőtársam inditvá­nyához sem járulhatok hozzá, mert akkor ki lehet mondani, hogy 10—15 hold teljesen elégséges a család megélhetésére, s akkor az illetőnek nem ad­hatnánk több földet a középbirtok fejlesztésére. A 3. §-nál tehát hozzájárulok ahhoz a módositás­hoz, hogy : aki elmebeteg vagy gyengeelméjü, kivéve a hadirokkantakat, — a többi módosításo­kat kérem elutasítani. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Kö­vetkezik a határozathozatal. Fel fogom tenni az eredeti szöveget, szemben a beterjesztett módositá­sokkal. Ha az eredeti szöveg elfogadtatik, elesnek az összes módosítások. Ha az eredeti szöveg nem fogadtatik el, akkor az egyes módositványokra fogom feltenni a kérdést. Kerekes Mihály : Visszavonom mindkét in­dítványomat. Elnök : Akkor tehát Kerekes képviselő urnák indítványai elesnek. Drozdy Győző : A saját indítványomat mó­dosítani kívánom. Elnök : Nem lehet, csak visszavonni. A ház­szabályok 215. §. d) pontja értelmében csak vissza­vonni lehet, mert különben uj tárgyalásnak ké­pezhetné anyagát. Drozdy Győző : Akkor visszavonom. Elnök : Tehát elesik ez is. Felteszem a kérdést : Méltóztatnak az első bekezdés első pontját változatlanul elfogadni? (Igen !) Elfogadtatott. Méltóztatnak az első bekezdés második pont­ját elfogadni az eredeti szövegben, szemben a minister ur által beterjesztett módosít vánnyal ? (Nem !) Tehát az első szakasz második pontja a minister ur módosításával fogadtatott el. A3., 4i és 5. ponthoz nem történt módosítás. Méltóztat­nak elfogadni? (Igen!) Elfogadtatott. A 6. pontot méltóztatnak eredeti szövegben elfogadni, szem­ben Cserti képviselő ur módosításával? (Igen!) Tehát az eredeti szöveg fogadtatott el. A 7., 8. és 9. ponthoz nincs módosítás. Méltóz­tattak elfogadni. (Helyeslés.) A 3. § a minister ur által beterjesztett módosítással fogadtatott el. (Helyeslés.) Az idő előrehaladván, félbeszakítjuk tanács­kozásainkat és elnöki előterjesztést és napirendi javaslatot kívánok tenni. Elnöki előterjesztéseim a következők : Be­mutatom a t. Nemzetgyűlésnek Budapest székes­főváros közönségének feliratát, melyben a béke ratifikálása ellen tiltakozik ; Kisküküllő vármegye közönségének Ugron Gá­bor képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét ugyancsak a trianoni békeszerződés ratifikálása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents