Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 192\ csalitok. Ajánlom tehát, t. Nemzetgyűlés, Qja pontul, hogy a községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak, amennyiben általában közös erdőbirtokkal nem rendelkeznek, a határhoz tartozó, vagy a határ mellett fekvő erdőből, a lakosság számarányához képest, közös erdő létesíthetőEzt a két pontot ajánlom elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Kontra Aladár! (Nincs itt.) Kupert Rezső! Rupert Rezső: T. Ház! A 2. §. ellen sok kifogásom volna, sok módosítást tehetnék, de minthogy ugy tudom, hogy mások fognak benyújtani módosításokat, részben már be is nyújtottak módosításokat, amelyekkel egyetértek, én a 2. §-hoz csak egyetlenegy módosítást indítványozok. Nevezetesen a második bekezdésben megengedi a törvény, hogy a gazdasági célszerűséghez képest az állam egyeseknek nagyobb földet is, nagyobb ingatlant is juttathasson, mint a 2. §-ban egyébként kontemplálva van. Ez a kifejezés, hogy az állam egyeseknek juttathat, igen tág. (Ugy van !) Megnyithatja a protekció útját és kerülhet a föld olyanok kezébe, akiknek ezt a törvényjavaslat nem akarná juttatni. Lehet esetleg, hogy nem egészen közérdekű szolgálatok jutalmazására adják ezt a földet, és azért szeretném ezt a nagyon tág fogalmat, hogy egyeseknek, megszükiteni a törvény intenciójához képest a következő beszúrással illetve pótlással. Az állam t. i. egyeseknek, most jön az én módosításom : »elsősorban azonban érdemes kisbirtokosoknak, továbbá okleveles gazdáknak és gazdatiszteknek«. Ez a második bekezdés e fajta középbirtokot akar juttatni egyeseknek, hogyha jut és akar juttatni természetesen olyan embereknek, akiknél az a középbirtok nagyon jó helyen lesz. De, hogy kikből rekrutálódjék ez a kis- s középbirtok, amit igy a törvény kivételes intézkedése alapján adni akar, azt jó előre megmondani. Jó előre megmondani, hogy ha mi erre gondolunk, hogy az expanzió a középbirtok felé a kisgazdák sorából induljon ki, és természetes, minthogy az államnak mindig a többtermelés az érdeke, igazságos és méltányos, ha arra gondolunk, hogy az okleveles gazdáknak és gazdatiszteknek lehetővé tétessék egy ilyen kis birtok megszerzése. Okleveles gazdákat azért vettem be, mert nagyon sokan most bérelnek ós másként vannak lekötve, anélkül, hogy gazdatisztek lennének, de képzett gazdák, gyakorlati emberek is egy tekintet alá esnek a gazdatisztekkel, amint a törvény is az 1. §-ban kiemeli. Én csak precízebbé akartam tenni a §-nak ezt a bekezdését, mert hiszen a törvény intenciója szerint úgyis ennek kellene történnie, ezért kérem a módositó indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Szijj Bálint. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 497 Szijj Bálint: Tisztelt Nemzetgyűlés! Minthogy a 2. §-hoz több módosítást is akarok benyújtani, méltóztassék megengedni, hogy a módosításokhoz rövid magyarázatot fűzzek hozzá. Indítványozom az 1. bekezdésnek következő szövegének kihagyását: »Egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak.« »Amennyiben azonban« szó helyett beiktatandó : »amennyiben.« Az, hogy egyéni jogcímen senkinek sem juttatandó föld, az nagyon tág fogalom, nagyon sok magyarázatra adhat alkalmat a bíróságnak, azért ha itt kihagyjuk, mégsem lesz benne, hogy egyéni jogcímen lesz joga követelni. Azért indítványozom, hogy ezt hagyjuk ki, az »amennyiben« igy helyesebb. Továbbá ugyancsak az első bekezdés utolsó szava, hogy »juttatható« kihagyassék és helyébe a »juttatandó« szó iktattassák. A juttatandó szó mindenesetre határozottabb, mint a juttatható. (Mozgás és ellenmondás. Felkiáltások : Hátha nincs ?) Akkor nem jut, csak akkor jut, ha lehet. (Zaj. Elnöh csenget.) Az első bekezdés 1. pontjának 5. sorában az »és« szó után beiktatandó : »habár segéderővel« is. Az első pont 5. sorában az van, hogy »hajlandók és képesek is földmivelést folytatni« és utána tegyük, hogy »habár segéd munkaerővel is«, vagyis ha családtagjaival tudja az illető megmunkálni, mert az olyan rokkant, akinek keze hiányzik, nem képes megmunkálni, de van családtag, aki képes megmunkálni, és azért szükséges, hogy beszúrassók ez a módosítás. (Mozgás és zaj). Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Hiszen benne van! Szijj Bálint : A 3. pont 1. sorában a »törpe« szó után beiktatandó »és kis«. Itt az van, hogy törpebirtok, legyen tehát kisbirtok is, azt hiszem ez ellen nem lehet kifogása senkinek. Következik az, hogy a második sorban lévő »kiegészítés végett« szavak után egész a »nagyobb ne legyen« szavakig terjedő szöveg helyébe a következő szöveg iktatandó : »kívánhatják, hogy a már meglévő földbirtokukat 15 kataszteri holdra feltétlenül, — ha pedig elegendő megváltható terület áll rendelkezésre, 30 kataszteri holdig kiegészítsék«. Már az általános vita alkalmával jeleztem azt, hogy akinek 10 hold földje van, sokkal roszabbul él, sokkal nehezebb helyzete van, mint a mezőgazdasági munkásnak, aki 3 hold földet kap. Mert a mezőgazdasági munkás a 3 hold földet megmunkáltatja, cserébe munkaerejéért olyannal, akinek van fogata. Megtermi háziállatjainak az élelmet és egy keveset magának s amellett elmegy aratni, napszámosmunkára, biztosítva van neki ruházata, élelme. Akinek azonban csak 10 holdja van és gyenge lovával turkálja, esetleg kis tehénkéje is van, ez a háziállatjának, disznajának, baromfijának megtermi 63