Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126'., ülése 1920, érvényre jutni. Vannak a gyógyításnak más utjai is, mint az egyszerű kivágás. A dolog lényege tulajdonképen a hatásköri túllépésekben van. (Ugy van! jobbfelöl.) Ne méltóztassék azt gondolni, hogy mi megállunk ott, amit tegnap csináltunk. Amit tegnap csináltunk, az speciálisan avval az eseménnyel volt kapcsolatban, ami most történt. Ennek a dolognak az elintézésére és közvetlen gyökereinek kivágására 24 órát kértünk. Azt hiszem, amenynyit 24 óra alatt ki lehetett vágni, annyit kivágtunk. 24 óra alatt mélyebb gyökereket kivágni nem lehet. (Helyeslés.) Ezt nem is azért mondom, mintha arra gondolnék, hogy a t. képviselő urak más nézeten vannak, hanem hogy leszögezzem a magam nézetét is. Itt a lényeg a hatáskörök túllépése, a hatáskörök helvtelen vindikálása hisztéria, hogy sok ember minden kérdést egymaga akar azonnal megoldani, még pedig jobban megoldani, mint az arra hivatottak. (Igaz! Ugy van!) Ezek a cselekmények ma a durvaságtól a komikumig mennek. (Igaz ! Ugy van !) Olvastam például egy ilyen ad hoc egyesülésnek programmját — nem akarom a nevét mondani, de nem a nagyobb társadalmi alakulások egyikéről van szó — amely Magyarország megváltásáról szól. Még ilyen pénzügyi és gazdasági kuriózumot nem olvastam. Meg vagyok győződve, hogy azok, akik ezt irták, szintén törekednek egy olyan gyors megoldásra, mint sok más ember is ebben az országban, azonban ugy vélem, ezeket a gyerekességeket is ki kell irtani, és mindazokat az embereket, akik efféle életbevágó kérdéseket gyerekesen akarnak megoldani, saját hatáskörükbe kell utalni, legyenek azok akár társadalmi, akár állami tényezők, állami alkalmazottak, vagy, akármiféle állami funkciót betöltő egyének. Én tehát arra kérem a t, Nemzetgyűlést, hogy amint eddig is tette, álljon nyíltan és a maga egészében a hátunk mögött, hogy ezt az akciónkat, amelyet most körvonaloztam, folytathassuk, mert ezt a magunk részéről folytatni akarjuk. (Altalános helyeslés.) Most engedjék meg, hogy egy kis személyi momentumot is hozzak be felszólalásomba. (Halljuk! Halljuk!) Amióta ugyanis nem vagyok külügy minister, inkább tudok ezekkel a dolgokkal foglalkozni, mert be kell vallanom a t. Nemzetgyűlés előtt, hogy két funkciónak együttes betöltése, amint azt bejelentettem már akkor, amikor külügyministeri kinevezésemet elfogadtam, egy embernek túlsók. Ma azonban már erősebben kézbe tudom fogni ezeket a dolgokat. (Helyeslés.) Ami a nyilvánosság ellenőrzését illeti, azt evvel az ügyben kapcsolatban nagy hálával veszem, egészen természetesnek tartom és teljesen aláírom azt, amit Huszár Károly t. képviselőtársam mondott. Egy dologra legyen szabad csupán rámutatnom. Ha egy akut dolog bekövetkezik, mint a tegnapelőtt éjjeli dolog, évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 493 akkor az első órákban bizonyos tartózkodás mégis szükséges, nemcsak a sajtó részéről — tulajdonképen nem is a sajtó rovására megy az, amit mondok — hanem a cenzúra és a rendőrség részéről is. A rendőrség sajtóosztálya például az első kommünikét akkor adta ki, abban az első percben, amikor az még felesleges volt. Az első nyomozásnak ugyanis javára válik, ha az első órákban még senki sem tudja meg, hogy a kormány miről akar intézkedni, sőt még azt sem tudják meg, hogy a kormány miről tud. (Helyeslés.) Mert ebben az esetben már csak annak is, hogy ki volt irva, hogy a Terézköruton történt ez az eset és hogy a Britanniaszállóból jöttek ki az illetők, az lett a következménye, hogy két-három ember onnan megszökött, akinek megfogása különben lehetséges lett volna. Én nem mondom, hogy ezek nem fognak megkerülni, hiszen még folyamatban van az üldözésük, csak jelzem, hogy ez is egv oly momentum, amelyet esetleg tekintetbe kell venni. (Helyeslés.) Már most még egy momentumra szeretnék rámutatni, és evvel be is fejezem beszédemet, arra, hogy Somogyi István képviselő ur azt mondotta, hogy én feltártam azt a rémséges pineebüzt, amely megfertőzteti közéletünket. En arra kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a dolgoknak túlságosan erős hangsúlyozásától, mert ez a bécsi és külföldi újságoknak tápot ad az ellenünk való igaztalan támadásokra. (Igaz! Ugy van!) Mondhatom, hogy kint, más országokban is vannak abnormis állapotok. Említhetném az írországi atrocitásokat, a párisi május l-ex, a Kapp-puccsot Németországban, és felsorolhatnék számadatokat is. Mi azonban nem azért csinálunk rendet, mintha mi volnánk a legrendetlenebb ország egész Európában, hanem azért, mert rendetlenség van. Es ezt meg fogjuk csinálni, tekintet nélkül arra, hogy mások rendet csinálnak-e vagy sem, tekintet nélkül arra is, hogy nálunk kevesebb vagy több rendőr van-e, mint másutt. (Altalános helyeslés.) Ne állítsuk be tehát magunkat ugy, mintha mi volnánk az utolsók a rend tekintetében. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Somogyi István: Nem is volt szándékom! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Met ha a Nemzetgyűlésből ilyen súlyos szavak hangzanak el, akkor ezeket odakint felfújják és kihasználják ellenünk. És ezek talán túlzások is. ítéljük meg a dolgokat mindig a legnagyobb higgadtsággal és nyugalommal, mert az a rágalmazási hadjárat, amely ellenünk a külföldön folyik, ezeket felkapja és tovább adja. Hiszen így is mindazok mellett, amik elvétve valóban megtörténnek, folyik a költött dolgok egész sorozatának közlése. Ép ma mutathatnék be egy német újságot a képviselő uraknak, ahol a