Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-126
A Nemzet y if ül éa 126. ülése 1920. Kerekes Mihály: Nagyon szomorúan sikerült az erdélyi magyarok megmentése. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az igaz, bogy a régi kormányzatok elmulasztották, hogy pénzügyileg, bankok utján is segítségére'siessenek az erdélyi népnek és eltűrték, illetőleg nem bírták megakadályozni, bogy a román bankok összevásárolják a földeket magyar emberektől és románok között osszák azt szét, (Igaz! Ugy van! balfelől.) nem tudták megakadályozni, hogy ha magyar ember kölcsönre szorul, lett légyen akár kis- akár középbirtokos, ne a román bankoktól lett volna kénytelen pénzt felvenni. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Ez a pesti nagy bankok hibája volt! (Igaz! Ugy van! half elöl.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Én magam is tudok egy sajátságos példát. Egy időben — régen — községemben nagy tűzvész pusztított, amikor én magam is a károsultak között voltam és mi akkor az erdélyi román bankoktól egyre-másra kaptuk az ajánlatokat, ügynökök jöttek, hogy vegyünk fel pénzt az ujjáépitkezés céljaira. Tehát még oda, Somogy megyének legdélibb csücskébe is elért ezeknek az erdélyi román bankoknak a keze ; képzelhető tehát, hogy Erdélyben milyen munkát tudtak ezek kifejteni. És az akkori kormányok ezt nem akadályozták meg. Rupert Rezső: Ugy van! A kormányok hibája volt ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ennek a birtokmentési akciónak azonban épen az volt a célja, hogy az akkori kormányok a román bankoknál eladósodott erdélyi birtokokat adósságuk kifizetése révén megmentsék, mert ha az a kormány engedte volna tönkremenni ezeket a birtokokat, ugy azok egyszerűen átmentek volna a román bank tulajdonába, ez a mentési akció tehát nemcsak a középbirtokososztálynak, hanem a magyarságnak javát is szolgálta, mert az volt a cél, hogy a föld magyar kézben maradjon meg. (Igaz! Ugy van! Helyeslés balfelől és a középen.) Sajnos, most nem áll módunkban a középbirtok megmentését szolgálni, mint ahogyan szeretnénk. Kérném az elnök urat, szíveskedjék talán öt perces szünetet adni. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A földmivelésügyi minister ur fogja folytatni beszédét. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Giesswein Sándor t. képviselőtársunk beszédének — sajnálom, hogy nem foglalkozhatom a beszédnek több részletével, mert hiszen az idő. előrehaladt — nagyon érdekes megállapítása volt az, hogy amikor a birtokreform ellenzői közű] némelyek azt han-, évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 469 goztatják hogy a magántulajdon szentségébe nyulunk bele ennél a kérdésnél, ő, aki ismeri a szentséget, a földreformot nem tartja annak. Nagyon érdekes volt az a megállapítása, hogy a szentség közös, a szentség mindenkinek tulajdona, tehát, ha az a földreform, vagy a földtulajdon szentség, akkor ezen a címen is joga van mindenkinek a földhöz. Beszélt még az igen tisztelt képviselő ur a családi birtokokról. Erre már az előbbi felszólalásomban megadtam a választ, ainenynyire az időből kitelt. Őrgróf Pallavicini György képviselő ur az ideális földosztást óhajtja megcsinálni, (3 maga is beismeri, hogy ez nem sikerülhet, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a valóságos, ideális földosztást, ahogyan csak legjobban elképzeljük, megcsinálni nem tudjuk, mert emberileg teljesen tökéletes munkát végezni ugy sem lehetett. Mindenesetre iparkodunk azon, hogy legalább megközelítsük ezt annyira, amennyire lehet. Amikor felemiitette névszerint a régi főrendeket, a régi nagybirtokosokat, akik már régebben is a közjóért dolgoztak, megemlítette édesatyját, néhai Pallavicini Ede őrgrófot. Ebben a tekintetben én is teljesen igazat adok neki ; jól ismertem az öregurat, nagyon jó viszonyban is voltam vele, ismertem nézeteit, tudtam, hogy ő is munkával küzdötte magát előre, egész életében a munka embere volt, mindig érdeklődött a gazdasági és a társadalmi viszonyok iránt és azok megjavításának mindig elősegitője volt és nem hát r áltat ój a. Cserti József képviselő ur a tíz hold megállapítását kevésnek tartja. Neki is azt felelhetem, amit már jeleztem, hogy megvan a lehetőség a javaslatban, hogy ha van föld, 10 holdnál többet is adjunk. A t. képviselő ur felsorolta az egyházi birtokokat. Ezeknek külön felemlitésére nincs szükség a javaslatban, mert a javaslat nem tesz különbséget az elővételi jog, vagy a kisajátítás tekintetében az egyházi birtokok mint egyházi birtokok között, legfeljebb mint iskolafentartó birtokokat helyezi ezeket védelembe, azonban az egyházi birtokok épugy a kisajátítási törvény hatálya alá esnek, mint más birtokok, ebben a tekintetben tehát a törvény végrehajtásának útját nem állják. Ami magát az egyházi birtokok jogi szabályozását illeti, ez, azt hiszem, majd a katholikus autonómia keretében fog megoldásra találni. (Helyeslés a középen.) Berki Gyula t. képviselő ur is nagyobbszabásu igen szép beszédet mondott itt a Nemzetgyűlésen. Az általános műveltségnek, a szaktudásnak és ezzel a termelés fokozásának is az elérésére feltétlenül szükséges és alkalmas eszköznek tartja a föl dbirtokref ormot. Nagyon természetes, hogy ha vagyonosabb a nép, jobban van módjában magát művelni és megszerezni az ismereteket gazdasági és más téren is. Azt hiszem, a földreform e tekintetben nagy lépé?, sel fog bennünket előbbre vinni,
