Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. gositási törvénnyel foglalkozni, már előre jelzem, hogy erre is ki kell terjeszkednünk, és én kívánom, hogy ebbe a tagositási törvénybe azt is bevegyük, hogy a tagositás kiterjed a nagybirtokra is és a tagositás révén annak elhelyezését is ugy kell megoldani, ahogy azt a népesség s a gazdálkodás érdekei legjobban megkövetelik. (Helyeslés jóUbfelol.) Beszélt még a t. képviselő ur a szakoktatásról is, de erre talán majd később fogok rátérni. Tasnádi Kovács József képviselő ur az ellenzéki oldalról üdvözölte a javaslatot. Ez az a jelenség, amire már előre bátor voltain rámutatni, hiszen nem kellett, hozzá prófétai tudomány, hogy lássam és megmondjam, hogy ime mi történik itt a Nemzetgyűlésen : ellenzéki oldalról is örömmel üdvözlik a javaslatot s ugyanolyan jó szándékkal és törekvéssel támogatják azt, mint a kormányzópárt tagjai. Tasnádi Kovács József képviselő ur nagy melegséggel beszélt a javaslatról épen ellenzéki oldalról. 0 is felhozott több okot, igy a vizszabályozás kérdését. Erről is sokat kellene és lehetne beszélni. Az előmunkálatok, de nemcsak az előmunkálatok, hanem a munkálatok maguk is megkezdődtek és a vizszabályozás kérdése a földmivelésügyi ministeriumnak már régi gondját képezi. Ujabban azonban, mikor ugy állunk itt, hogy tényleg legnagyobb szükségünk volna arra, hogy minden talpalatnyi földet mentesítsünk az árvíztől, belvizektől, talajvíztől és ilyenektől, ismét itt van a pénzkérdés, amely bizony, be kell ismernünk, akadálya e törekvésünk végrehajtásának. Az igyekezet, a jő szándék megvan ebben az irányban is és amennyire csak pénzfedezetet találunk, amennyire tőlünk telik, a vízszabályozási munkálatokat nemcsak megkezdjük, hanem folytatjuk is. (Helyeslés.) A telepítés kérdését is szóbahozta a képviselő ur, szóbahozták többen is. Nagyon természetesen, valóságos birtokpolitikát csak a telepítés .alkalmazásával lehet teljes egészében megvalósítani. (Ugy van I Ugy van f a jobboldalon.) Nem is zárja ki a törvény a telepítést, mégvan rá a lehetőség, hogy a törvényjavaslat nagyobb súlyt nem helyez rá, hogy többet nem foglalkozik a telepítéssel, ennek oka is a mai helyzetben keresendő. A telepítésnél csak ugy lehet telepes községeket alakítani, ha építeni tudunk, lakóházak nélkül nem tudunk telepíteni. Szijj Bálint: Putrit kell csinálni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bocsánatot kérek, putrit, vagy u. n. kunyhót csinálhatnak azokból, azonban gazdálkodást eredményeset folytatni nem lehet. B. Szterényi József: Visszamenni a kultúrában nem lehet ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Végszükségben meg lehet benne húzódni, ha az embernek nincs hova menjen, hogy akármilyen nyomoruságos fedele legyen, de évi nov. hó 11-én, csütörtökön« 459 egy gazdasághoz nemcsak putri kell, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) oda más épületek, más berendezések is kellenek, tehát addig a telepítés valóságos megvalósítását nem tudjuk keresztülvinni, amíg abba a helyzetbe nem jutunk, hogy az államnak meglesz hozzá az anyaga, a pénze, hogy ilyen telepesközségeket létesíthessen. És épen ezért vettük be a törvényjavaslatba és beszéltünk már róla, hogy igyekszünk majd rábírni középbirtokosainknak azt a részét, amely lakhelyékez nem ragaszkodik annyira, — vagy ha meg is tartja lakhelyét ez, aki onnan nem akar kimozdulni — hogy egyezzék bele abba, hogy birtoka ott, a község tövében, a kisembereknek engedtessék át, ő maga pedig menjen el gazdálkodni arra a nagyobb birtokra, amit egy nagybirtokból számára kihasítunk, ahova kisember nem mehet s amelyre nézve kisajátításnak a törvény szerint fs helye van. így bizonyos mértékben mégis történnék telepítés, és ha vannak esetleg olyan tanyák, nagyobb puszták, amelyeknek építkezése megfelel arra a célra, hogy azokban önálló gazdákat lehessen elhelyezni, a földbirtokrendező bíróság mindenesetre az ilyen alkalmakat is meg fogja ragadni arra, hogy a telepítési akciót megindítsa és lefolytassa. (Helyeslés. ) T. Nemzetgyűlés ! A földbirtokrendező bíróságról is nyilatkozott a t. képviselő ur és még sokan felszólalt képviselőtársaim közül, kifogásolva ennek a bíróságnak mostani összeállítását. Bizonyos mértékig magam is elismerem, hogy e tekintetben aggodalomra lehet ok ; lehet vitatkozni afölött, mi a helyesebb : ha rendes bíróságra bízzuk a birtokrendezés elintézését, vagy ba erre a különálló bíróságra bízzuk. Friedrich István: A haclosztálybiróságra kellett volna bízni, a Margit-köruton ! Ajánlom ! (Élénk derültség.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Most nem vagy hadügyminister. (Derültség.) A bizottság többsége azonban ugy döntött, hogy önálló bíróságot állit fel erre a célra, amely nem tisztán csak jogi emberekből áll, hanem amelybe szcikemberek is kerülnek, (Helyeslés balfelől.) ugy hogy a bíróság ítéleteinél gazdaságilag szakképzett egyének véleménye is mérvadó legyen. Az igaz, hogy e bíróságnak igen nagy hatalma és széles jogköre van, ezt én nem is akarom kétségbevonni, és igaz az is, hogy ez a bíróság úgyszólván földet hagyhat meg és földet vehet el, törvény alapján ugyan, de igen sok esetben saját elhatározásából, saját lelkiismeretének sugallata szerint is, megvan azonban a bíróság összeállításában az is, hogy annyira független, hogy arra a földmivelésügyi ministernek, vagy a mindenkori kormányoknak úgyszólván semmi befolyásuk nincsen. (Helyeslés balfelöl.) Ez is olyan dolog, amit egyik oldalról helyeselnek, — t. i. helyeslik azok, akik azon az állásponton vannak, hogy a bíróságnak füg-