Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. évi november hó 11-én, csütörtökön, Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : A földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. — A ministerelnök jelentése a november 7-iki ós 9-iki budapesti események ügyében. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Teleki Pál, gr. Csáky Imre, Ferdinandy Gyula, b. Korányi Frigyes, Rubinek Gyula, Szabó István (nagyatádi), Haller István, Tomcsányi Vilmos Pál, Sréter István, Vass József, Szabó István (sókorópátkai). (AZ ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gerencsér István jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi K. Pethes László jegyző ur. Következik a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az általános vita be van zárva. Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nincs itt. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az általános vitánál a felszólaló képviselő urak közül egy sem volt, aki a javaslatot magát ellenezte volna. Nagy örömmel állapitom meg ezt ; mindannyian a legnagyobb jóindulattal, hozzáértéssel szóltak a javaslathoz. Sokan hangoztattak egyes kívánságokat ós kérdéseket az általános vitánál. Ebből a szempontból igyekszem — legalább némi részben — a felszólaló képviselő urak beszédével foglalkozni. T. Nemzetgyűlés! Lovász János képviselő ur, mint első felszólaló, igazán a tiszta hon- és fajszeretetnek, a mérséklésnek, a határtalan jóindulatnak kifejezője volt. Nagyon ügyesen és találóan fejezte ki azt az általános örömet, a mely a földreformot üdvözli a Nemzetgyűlésen épugy, mint kint az országban is. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Benczes .János képviselő ur, aki ugyanazokat hangoztatta és az elismerését is velem szemben, mint a javaslat előterjesztőjével szemben. Erre nézve megjegyzem, hogy az elismerés nemcsak azokat illeti, akik most a javaslatot összeállították és képviselik, hanem mindazokat, akik a javaslatot politikai működésükkel is elősegítették. T. Nemzetgyűlés ! Griger Miklós t. képviselő ur hosszabb beszédben foglalkozott a javaslattal, annak minden részletére kiterjeszkedett, foglalkozott a javaslatnak majdnem minden lényegesebb intézkedésével. Kifejtette, hogy a javaslat szerint mindenkinek joga van a földhöz, s a későbbi felszólalásoknál is szóba hozatott, hogy a törvényjavaslatba talán helytelenül van belevéve az, hogy a földhöz magához senkinek külön joga nincs. A törvényjavaslat abból az elvből indult ki, hogy a földbirtokreformot a közérdeknek megfelelően, a közérdek céljából kell megvalósítani, és azért a javaslat arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyesek jogát nem iktatta törvénybe, hanem a köznek jogát, hogy minden a közjó érdekében történik, ugy a földek kisajátítása, mint a föld kiosztása. Hogy a magánosok érdeke nem akadályozhatja a föld helyes megoszlását, ebben teljesen osztozom Griger t. képviselő ur véleményében, hiszen a törvényjavaslatnak alapgondolata és felépítése — mint az előbb is jeleztem — a közjót veszi alapul, nem pedig a magánosok javát. Az igen t. képviselő ur a föld árát is felhozta. A föld árának megállapítása, t. Nemzetgyűlés, egyike a legnehezebb kérdéseknek. Pénzünknek hihetetlen elértéktelenedése okozza azt, hogy mindennek az ára rettentően magas s igy természetesen a földnek, az ingatlannak ára is hihetetlenül felemelkedett. Azok, akik most nem tudják a földet kifizetni, ha hosszú törlesztésre, adósságra kénytelenek venni a földet, későbben, ha a pénzünk értéke emelkedik, aminek be kell következnie.