Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-125
A Nemzetgyűlés 125. ülése 1920. évi november hó 10-én, szerdán. 401 lehetne zavarni, mint amennyire a földbirtokreform kérdésével izgathattak. Én nagy érdeklődéssel kisértem azt az osztatlan ovációt, amit a Nemzetgyűlés a t. előadó ur, Kenéz Béla képviselőtársunk iránt kimutatott. Ugyanakkor eszembe jutott azonban az az élénk tiltakozás, amellyel a kisgazdák, különösen nagyatádi Szabó István minister ur és az ő közvetlen környezete épen a Kenéz Béla képviselő ur megválasztását fogadta. Nem tudom elfelejteni, mennyire ellenezték s mennyire kévéseitek a szolnoki választókerület választását, amikor Kenéz Bélát küldte be a Nemzetgyűlésbe és megbuktatta nagyatádi Szabó István földművelésügyi minister ur jelöltjét. íme tehát, itt a példa, hogy nem mindenütt ítélték meg helyesen azt, hogy kik a nép igaz barátai, és kik tudják képviselni azokat az érdekeket, amelyek a falu népét a legközvetlenebbül érdeklik. Reméljük, hogy ebből az összhangból, amely most fennáll közöttünk, mindenki levonja a konzekvenciát, és kivisszük ezt a falu népére is és átplántáljuk a vidékre is. A kisgazdáknak most már be kell látniok, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy az ő érdekeiket vérbeli, csizmás kisgazda képviselje, mert itt egy példa: Kenéz Béla t. képviselőtársunk, aki városban lakó, tehát nem vérbeli kisgazdaember és mégis a legnagyobb elismerés illeti őt a Ház minden oldaláról. T. Nemzetgyűlés! Nekem a földbirtokreform törvényjavaslatát illetőleg két irányban van aggodalmam. Az egyik aggodalmam onnan ered, hogy ez a törvényjavaslat nem nagyatádi Szabó István saját alkotása, hanem ő ezt — némi csekély módosítással, ami a kompromisszum eredménye volt, — hivatalbeli elődjétől vette át és terjesztette be. Én nagyon félek attól, hogy ebből kifolyólag számos módosítás fog eszközöltetni a javaslaton s a sok módosítás ezt a törvényjavaslatot torz törvénnyé változtathatja. A másik aggodalmam az, hogy a törvényjavaslat egész szerkezete olyan, hogy tulajdonképen annak az üdvös hatása a végrehajtástól függ ; már pedig ugy szerettem volna, ha nagyatádi Szabó István olyan törvényjavaslatot terjeszt be, amelyben magában a törvényjavaslatban már a végrehajtás sikere is biztosítva van. Félek tőle, hogyha neki majd valamikor el kell hagynia a földmivelésügyministeri széket, akkor majd ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása esetleg olyan kézbe kerül, amely kéz a sikereket kizárja. (Ugy van! jóbbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Több képviselőtársam panaszkodott, hogy a közigazgatási tisztviselők a földbérletekre és a házhelyekre vonatkozó törvény végrehajtásánál akadékoskodnak. Ki kell jelentenem, hogy nálunk Bihar megyében, különösen pedig a berettyóujfalusi járásban ennek homlokegyenest ellenkezője az eset, mert ott épen a járási főszolgabíró az, aki a legNEMZETGYULESI'NATLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. szélsőbb irányban exponálta magát a földnélküliek érdekében és valósággal harcot folytat épen a kisgazdákkal, akik ott egy birtokra szemet vetettek és el akarják vásárolni azt a földnélküliek elől. Tehát az igen t. minister urnák nemcsak arra kell figyelnie, hogy a közigazgatási tisztviselőket ellenőrizze ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtásánál, hanem arra is kell vigyáznia, hogy különösen a megvagyonosodott és sok pénzzel rendelkező kisgazdák el ne vásárolják a földeket a földnélküliek elől. Hasonlóképen sok panasz merült fel a vármegyei közigazgatási bizottságok mezőgazdasági albizottsága ellen. Ki kell jelentenem, hogy Bihar megyében a panaszoknak ismét csak az ellenkezőjét észleljük, mert ott épen a vármegyei gazdasági albizottság az, amely a legmakacsabbul harcol a kisbérleteket és házhelyeket illető törvényjavaslat végrehajtása tekintetében. Általánosítani tehát sem a közigazgatási tisztviselők elleni panaszokat, sem pedig a mezőgazdasági albizottságok elleni panaszokat nem lehet. Tasnádi Kovács József: Hajdú megyében máskép áll a dolog, sajnos! Szilágyi Lajos: A földbirtokreformnak a nemzeti hálát is le kell rónia azok iránt, akik a világháborúban résztvettek. Es itt újból rámutatok arra a sajnálatos körülményre, hogy a kisbérletekre vonatkozó törvényjavaslatnál, máig sem tudom milyen okból, a i Nemzetgyűlés leszavazta azt az indítványomat, amely épen a nemzeti hálának egyik részét akarta leróni, amikor azt javasoltam, hogy a nyugdíjas katonatiszteket is fel kell venni azok sorába akik kishaszonbérletre igényt tarthatnak. Máig sem értem, hogy miért zárkózott el ez elől a t. Nemzetgyűlés, de itt van a mód a földbirtokreformnál arra, hogy ez pótoltassék. A nyugdíjas katonatisztekkel szemben nekünk sok helyrehozni valónk van. Az a kormány, amely ami támogatásunkat élvezi, durva törvénysértéseket követett el a katonatisztekkel szemben. Tasnádi Kovács József t. képviselőtársam interpellált ez ügyben, a honvédelmi minister ur válaszolt, s ebből mindnyájan tiszta képet alkothattunk magunknak arról, hogy itt Magyarországon tétlenségbe vannak kergetve javakorukban lévő, egészséges, dolgozni akaró és tudó (Ugy van! balfelöl.) és a világháború 52 hónapját végigharcolt vitéz katonatisztek, köztük számos olyan, aki szervező talentum, tehát a nemzeti hadsereg kötelékében előnyösen lett volna alkalmazható köztük számos olyan, akinek a neve fogalommá vált, a haderő kötelékében, sok olyan, akit rajongó szeretettel öveztek a katonái. Mindezek nyugalomba helyeztettek csak azért, mert a Károlyi-forrad alom szükségesnek látta, hogy a tisztikarból az idősebb tiszteket eltávolítsa, mert azoktól félt a legjobban, hogy leghamarabb szerveznek egy ellenforradalmat, 51
