Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-124

376 A Nemzetgyűlés 124. ülése 1920. évi november hó 9-én, kedden. Kuna P. András : Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1904-ben 102 földbirtokos volt és ezek összesen 152.000 katasztrális holdat birtak, bérletben pedig 1894. évben 216-an 152.000 katasztrális holdat. 1904-ben már 272 birtokosnak 230.000 katasztrális hold földje volt. Ezek a bérletet nem lesznek hajlandók egyszerűen kiengedni a kezükből, hiszen benne van a javaslatban, hogy ha a birtok egy részét el is vennék tőlük, megváltás alá csak akkor esik, ha az illető tulajdonos el akarná adni a birtokot. A kisgazdák tehát nem juthatnak haszonbérlethez. Ott van pl. a sárospataki kollégium földje a szelevényi határban; a kunszentmártoniak közül nagyon sokan kértek földet haszonbérletbe a kollégiumtól, de nem kaptak. Haraszti nagyon régen hat forintjával bérelte ki a földet ; a legelső esztendőben a falu népe felibe vetette be a földeket, felibe munkálta meg és takarította be a termést, a bérlő pedig meggazdagodott rajta évtizedeken keresztül. (Felkiáltások a jobboldalon: Katolikus?) Kikeresztelkedett luteránus! Ott van az Almássy-féle birtok a szelevényi határban, ott van a Schreiber-testvérek bérelt birtoka, (Félkiáltások a johblodalon : Jó keresztények !) fizettek érte az elmúlt esztendőben is 25 korona bérösszeget, most pedig felemelték 100°/o-kal és fizetnek azért a nagyon jó birtokért 50 korona bérösszeget. Emberemlékezet óta nem volt olyan magas árviz, mint most, a birtokra is benyomult a riz, a vetés egyrészét elvitte, de még ebben az évben is termett ott búza. De mert a vörösök is, a románok is elvették a kisgazdák jószágait azon a környéken, ezek felesbe vették a földet. A birtokos adott a kisgazdáknak vetőmagot, akkor még kétszáz korona volt az ára. Most az illető kisgazdák tiltakoztak ellene, hogy a laposabb részt búzával kelljen bevetniök, de a birtokos kényszeritette őket és egy kisgazda — meg is nevezem : Palásty István — be is vetett 65 holdat búzával; ebből 45 holdat elvitt a tavaszi talajvíz, és a megmaradt 21 hold búzatermésből át kellett adni a fele termést, vissza kellett adni a vetőmagot is. Pénzben kínálta, de nem fogadta el az illető ; meg kellett adni tehát búzában, ugy hogy a kisgazdáknak egy szem búza nélkül kellett elmenniök a birtokról, 5—600 koronájával kellett földet bérelniök, és búza nélkül állván, az alispán utján a földmivelésügyi ministeriumhoz folyamodtak vetőmagért, de azt hiszem, nem kaptak elegendő vetőmagot. Ilyen viszonyok vannak ezen a tájékon. Azért fejezem ki aggályomat a törvényjavaslattal szemben, hogy a törvényjavaslat nem biztosítja a kisgazdákat, hogy haszonbérletben legalább megfelelő területhez jussanak ezen a tájon is, mert itt nincsen annyi pénzük, hogy örökáron vegyenek földet, mert szikes a talaj ós minden tíz évben van legfeljebb jó termés. 1919-ben jó volt a termés, de elvitték a románok, azelőtt öt évig nem volt jó termés, az idén szintén nem volt, szőlőjük pedig nincsen annyi, hogy a borból csinálhassanak pénzt. Tehát rá vannak utalva arra, hogy haszonbérbe béreljék azt a földet, amelyet idáig kerültek ; hiszem talán csak azért adta a jó Isten a szikes talajt, hogy lyukas ne legyen a föld. (Olvasta.) Azt mondották itt, hogy ha a nagybirtokokat felosztjuk és kisebb birtokra aprózzuk, akkor nem lesz élelmezve a nagyváros. Engedjék meg, hogy erre csak egy példát mondjak el. Ott van Eákóczifalva és Szolnok között egy birtok, ezt a nyolcezer holdas birtokot Sándor Pál és Oeiger Béla bérlik. A nyolcezer holdas földből beadtak a közellátás céljaira 770 mázsa gabonát. (Az elnöki székel Bottlik József foglalja el. ) Ott van mellette üákóczifalva község hatezer lélekkel. Rákóczifalvának van kétezer hold földje és ebből beadott 1700 mázsa gabonát. Hol van itt az bebizonyítva, hogy a nagybirtok táplálja a fővárost, az ellátatlanokat? Taszler Béla : Zsidókurzus ez. Kuna P. András : Hát még hogyan viselkedtek? Ez a birtokos, mikor látta, hogy kimennek a románok, összeszedte a pénzét, még egymillió korona kölcsönt is felvett, kiment a románokkal, román engedéllyel összevásárolta a román földeket, befektette abba a pénzét, amely igy nem lett lebélyegezve, a kisgazdák állatjait a románok kihajtották, ő pedig a saját állatjait román engedéllyel visszahajtotta. Ha ilyen dolgot csinálnak, méltán van felháborodva a kisgazda, a falu népe, és méltán nyugtalan a földreformmal szemben is. Ha nem talál magának megfelelő elhelyezkedést, amit ebben a törvényjavaslatban sem biztosítunk neki, akkor igazán ugy lesz, amint az előbb Yasadi Balogh t. képviselőtársam mondotta, hogy most még nagyon sok embernek van 5 — 6—8—10 gyermeke, de akkor majd ezek is áttérnek az egyke-rendszerre és hiába védjük majd a csecsemőket ezentúl, ugy leszünk, mint a franciák, nem lesz megfelelő szaporodásunk. Egyelőre ezekben akartam röviden kifejezni véleményemet. Majd a részletes tárgyalás során alkalmat és módot fogok találni képviselőtársaimmal arra, hogy bizonyos módosításokat eszközölhessünk ; most a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobbos a szélsöbaloldalon.) Elnök ; Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Dräxler János! Dräxler János: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy a földbirtokjavaslathoz néhány szóval magam is hozzászólhassak, mert hiszen ha feküdt is valaha a magyar országgyűlés asztalán nagyjelentőségű