Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-121
268 A Nemzetgyűlés 121. ülése 1920. E tekintetben a szakirodalomban érdekes kontroveiziákkal találkozunk, melyeknek lelkiismeretes áttanulmányozása után az a meggyőződés érlelődött meg bennem, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzem nem szükségszerüleg jobb, mint a kisüzem. Olvastam Bernstein, azután Oppenheimer és Dániel Arnold idevágó" műveit, de meggyőződésem nem ezeknek érvein épült fel, hanem konzervatív és a radikalizmus minden -gyanújától mentes közgazdasági tudósok érvein, aminők pl. Czettler és Kenéz igen t. képviselőtársaim. Czettler pl. ezt mondja (olvassa) : »A kisüzem nagyobb termőképessége nemcsak a bolgárkertészetben, de az állattenyésztésben, cukorrépatermelésben is nyilvánul, sőt a mezőgazdaság azon ágában is, mely az amerikai konkurrenciával leginkább kénytelen megküzdeni. A kisüzem életképes, halad, fejlődni épugy tud, mint a nagyüzem s igy a népélelmezés feladatait is megfelelően szolgálja.« Azért idéztem ezeket, mert nem vagyok biztos «felőle, vájjon Czettler Jenő igen t. képviselőtársam fogja-e ezt idézni saját müvéből. (Derültség johbfelők) T. Nemzetgyűlés ! Czettler és Kenéz a mezőgazdasági szakirodalom terén olyan tekintélyek, akik előtt feltétlenül kalapot kell emelni, különösen, ha álláspontjukat ellentmondást nem tűrő érvekkel indokolják. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy ezeken az érveken most csak átfussak, mert még más dolgokat is el akarok mondani egy kis szünet után. (FelkiáUásolc a baloldalon : Kérjen szünetet I) öt perc szünetet kérek. Elnök:." Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szmrecsányi György foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Griger Miklós képviselő urat illeti a szójj Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés I Kenéz Béla c. képviselőtársam előadói bestédében tegnap már részletesen bebizonyította azt, hogy a mezőgazdasági műveltségnek eltérj édesével a szövetkezés a kisgazdaságokat is sok olyan előnyhöz fogja juttatni, melyekkel ma csak a nagygazdaságok rendelkeznek. Arra is kiterjeszkedett az előadó ur, hogy emberi munkaerő dolgában a kisgazdaság sokkal jobban áll, mint a nagygazdaság ; azt is szóvá tette, hogy a nagybirtok óJási területeket von el a kedvtelésre és fényűzésre szolgáló parkokkal és vadászterületekkel, úgyhogy teljesen bebizonyitottnak látom azt a tételt, hogy a nagyüzem a több termelés szempontjából nem feltétlenül jobb a kisüzemnél. Miután igy mérték alá vettük a nagybirtok jelentőségét a többtermelés szempontjából, lássuk, hogy milyen álláspontot foglalnak el a többtermeléssel szemben maguk a nagybirtokosok. évi november hó 5-én, pénteken. Azt kellene hinnünk, hogy a nagybirtokosok feltétlenül a többtermelésnek hi vei. Pedig még sincs igy. Miért 1 Mert a többtermelés a nagybirtokosnak csak abban az esetben használ, ha emeli a föld jövedelmét, vagyis olyan időben, amikor nemcsak a termésátlag nagyobb, hanem a gabona ára is magasabb, a munkabérek pedig alacsonyak. Világossá vált ez pl. 1910-ben, amikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, illetve a nagybirtokos-érdekeltség leplezetlen antipátiával, sőt éles támadással felelt Serényi akkori földmivelésügyi ministernek igen szerény és csak nagy általánosságban mozgó több termelési javaslatára, amiből azt lehet következtetni, hogy a nagybirtokos-osztály nem olyan feltétlen és megbízható hive a többtermelésnek. Elénk világosságot derít a nagybirtokosság körében uralkodó hangulatra egy ismert nagybirtokosnak, Rohonczy Gedeonnak buza-kartell javaslata is. Rohonczy 1910-ben egy napilapban felszólította agrártestvéreit, hogy fogjanak össze és részben önkéntes megegyezés utján, részben pedig kényszerítő kormányintézkedések révén hassanak oda, hogy az országban 1 millió katasztrális holddal kevesebb búzát, arányosan kevesebb tengerit vessenek a gazdák, mint eddig, sőt lépjenek érintkezésbe a horvát és osztrák agrárkörökkel is, hogy azoknak párhuzamos eljárását is biztosítsák, mert — úgymond — korlátozni kell a gabonatermelést, különben nem lehet áremelő hatása a vámnak. Rohonczy terve persze dugába dőlt, mert búzatermelésünk 3 / 5 részét az ötven hcldnál kisebb birtokok szolgáltatják és mert a magyar kisgazdát nem lehet rábírni arra, hogy buza-kartellbe lépjen és nincs az az államhatalom, amely őt a termelésnek egy részétől eltiltani képes. Igaz, hogy nem mondhatjuk azt, hogy a nagybirtokosság általában véve szolidaritást vállalt Rohonczynak eme tervével, de jellemző, hogy ez a terv egyáltalán felmerült és ha el is ismerjük, hogy az egész nagybirtokos-osztály nem volt szolidáris e tekintetben, annyi bizonyos, hogy a nagybirtokos-osztályt nem a többtermelés, hanem a többjövedelem kérdése izgatja. (Igaz! Ugy van! jobbjelöl.) Aki ezt nem akarja elhinni, menjen el Sopron megyébe, ott látni lehet 3—6—8—10 ezer holdas nagy uradalmakat, amelyek búza helyett csupa sárgarépát, vöröshagymát, káposztát, mákot, cirokot, repcét, paradicsomot termelnek. Miért % Azért, mert ezek a termények nincsenek maximálva. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ezért termelik ezeket a növényeket, búzát pedig nem. Búzát nem szállitanak a közellátás céljára, ellenkezőleg, vetőmagot kérnek és kapnak is ma 500 koronás árban vetőmagot, amelyet a kisgazdák termelnek. (Igaz ! Ugy van ! jobbjelől.) Héjj Imre-: Bareg megyében kaptak az összes nagybirtokok, csak a kisgazdák nem kaptak vetőmagot. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Egy hang a jobboldalon : A jövedehnet -pedig a külföldre viszik !)
