Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-120

A Kemzetgi)ülés 120. 'ülése 1920. évi nov. hó 4-én, csütörtökön, 255 vényt, amit igazán örömmel hozunk meg, jóleső érzéssel alkotunk meg és abban a tudatban sza­vazunk meg, hogy ez a nemzet boldogulásáért a legnagyobb munka, amit egy Nemzetgyűlés végez­het. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) 'Ezzel fejezem be beszédemet t. Nemzetgyűlés, hogy mi jó munkát, szivünk sugallata szerint való keresztény munkát végzünk ezzé], hazánk iránt való legnagyobb kötelességünket teljesítjük ; abban a jóleső érzésben, hogy hiszen általánosságban talán nem is lesz ellenzéke ennek a törvényjavas­latnak, én is a magam részéről, aki egyik régi harcosa voltam és vagyok ma is ennek az esz­mének (Zajos éljenzés és taps.), aki az egész politikai alaptételemet erre alapítottam, most mondom, amikor nem akarok érzelmi érvekkel a részletekbe menni, a legnagyobb jóleső érzéssel, — egy bizonyos kevés aggodalommal azon felhők iránt, amelyek a mi hazánk láthatárain feltünedeznek, egy kevés aggodalommal aziránt, hogy miként sikerül e tör­vényjavaslat végrehajtása — de mégis a legna­gyobb lelkiörömmel merem ajánlani ezt a javas­latot a t. Nemzetgyűlésnek, kegyeskedjék elfogadni az általános tárgyalás alapjául. (Altalános zajos helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvöz­lik.) Elnök : Tarányi Ferenc képviselő ur a ház­szabályok 215. §-a értelmében szót kér. A &?ó őt megilleti. Tarányi Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Igazán mélyen sajnálom és nagyon nehezemre esik, hogy a Nemzetgyűlésnek, de mondhatom a magyar törvényhozásnak ezt az ünnepnapját kénytelen vagyok köznapi személyes kérdésben való felszólalással ebből az ünnepi hangu­latból, hacsak pillanatra is kizökkenteni, Kötelességem felszólalni, mert a zalavár­megyei gazdasági egyesületnek én vagyok az elnöke és a földmivelésügyi minister ur őnagyméltósága (Éljenzés.) itt egy feliratot emiitett meg, amely ebből a gazdasági egyesületből indult volna ki. Elsősorban is kijelenteni, hogy sem én a ma­gam személyében, sem a zalavármegyei gazdasági egyesület többsége ezzel a felirattal nem azono­sítja magát. (Élénk helyeslés.) Osak félreértés, téve­dés okozta az egészet, ezért méltóztassék meg­engedni, hogy röviden elmondjam a dolog törté­netét. (Halljuk ! Halljuk !) Epen a zalavármegyei gazdasági egyesület volt az, amely, mint az ország egyik első gazdasági egyesülete, az elsők között foglalkozott a földbirtokreformmal és azt májusi közgyűlésén elfogadta és örömmel üdvözölte. Mikor azután július havában a reformtervezet ujabb módosítása került felszínre és ehhez a vidéki gazda­sági egyesületek hozzászóltak, akkor a júliusi köz­gyűlésén a gazdasági egyesület azt határozta, hogy miután ő már érdemben letárgyalta a földbirtok­reformot, most újra a plénum nem tárgyalja, ha­nem kiküld egy háromtagú bizottságot, amely fog­lalkozzék ezekkel a javaslatokkal és az azok kö­zött levő ellentétekkel. Ennek a háromtagú bizottságnak a felirata az, amellyel a földmivelésügyi minister ur foglalko­zott az elébb. Ezt azonban a vármegyei gazdasági egyesület közgyűlése azóta még nem tárgyalta és én meg vagyok róla győződve, hogy a gazdasági egyesület azt elfogadni nem is fogja. (Helyeslés.) Az egyesület három tagjának a felfogásával a zalavármegyei gazdasági egyesület felfogását azonosítani annál kevésbé lehet, mert épen a tények bizonyítják, hogy Zala vármegye volt az, amely mindig teljes tudatában volt a nagy anomáliáknak, ahol a leg­több önkéntes parcellázás történt a legutóbbi idő­ben és ahol a földmivelésügyi minister urnák be­avatkozásra legkevésbé volt eddig oka. Tehát ismétlem, hogy ez nem a zalavármegyei gazdasági egyesület hivatalos véleménye, a közgyűlés ezt nem fogadta el és kérem, hogy ezt a bejelentése­met méltóztassék tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Igen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Hall­juk!) Az előttem felszólalt t. ^nemzetgyűlési kép­viselő ur szavait bizonyos megnyugvással veszem tudomásul, de meg kell állapitanom, hogy a zala­vármegyei gazdasági egyesület hivatalos papírján, iktatószámmal és két alelnök aláirásával ellátva érkezett az irat és nekem ezt ennek folytán, mint a gazdasági egyesület hivatalos felterjesztését kel­lett tekintenem. (Igaz ! Ugy van !) Ami már most a továbbiakat illeti, nem szoktam mindjárt meg­torlással élni és hivatkozhatom arra, hogy ebben az irányban csak most kezdtem lépéseket tenni, hogy az aláíróknak ténykedését hivatalosan vizs­gálat tárgyává tegyem és megtoroljam. (Élénk helyeslés.) Griger Miklós : Sprengolni kell az egyesületet. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Őszintén kijelentem, hogy ha ez a nyilat­kozat nem történt volna meg épen a gazdasági egyesület elnöke részéről és ha a gazdasági egye­sület ezt nem reparálná és magáévá tenné a fel­terjesztésben kifejtett nézeteket, én a gazdasági egyesületet feloszlatnám. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Itt nincs más tennivaló, amikor egyvalaki, vagy egy gazdasági egyesület kétségbe meri vonni a Nemzetgyűlés jogát, hogy törvényt alkosson. Fangler Béla : Véleményt szabad nyilvánítani ! Tasnádi Kovács József : De a Nemzetgyűlés jogát nem szabad kétségbe vonni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Nincs joga semmiféle egyesületnek, hogy alapszabályellenesen működjék. Minthogy azon­ban a t. képviselő ur megmagyarázta, hogy ez csak egypár ember ténykedése volt, legnagyobb mér­tékben így örömmel értesülök erről a dologról, és felkérem a t. képviselő urat, mint az egyesület elnökét, hogy sürgesse meg ezt az ügyet, a gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents