Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

À Nemzetgyűlés 119. ülése 1920. lebélyegzett magyar korona, külön lebélyegzett osztrák korona, tehát csak az osztrák korona — a régi nomenklatura szerint — szerepel ott. Ez határozottan árnyékot vet a mi koronánkra. Hiszen mikor Ausztriában a bankjegyforgalom felülemelkedett a 23 milliárdon és Magyar­országon ezzel szemben 12 és fél milliárd a forgalom, akkor nyilvánvaló, hogy már a pénz kvantitása szempontjából is a mi koronánk ér­tékének a külföldön magasabban kellene állni. Most felvetődik tehát az a kérdés, miért nem szakítjuk szét ezt a kétféle koronát, már csak azért is, mert igy a hamisításokat tényleg job­ban tudnók megakadályozni, bár megjegyez­hetem azt, hogy a magyar bélyegző hamisitása sokkal kisebb mértékű, mint más bélyegeké. Friedrich István: Gyenge vigasz! Orbók Attila : Mert ráfizetnek a hamisításra ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Az államjeggyel való kicserélésre én annyira gon­doltam, hogy most épen egy esztendeje, sőt ha jól emlékszem 1919 októberében volt, mikor az államjegyek kiayomatását már elrendeltem, mert tudtam, hogy el fog tartani 10—12 hónapig, mig elkészülnek, — avval a gondolattal — hogy a kellő pillanatban az állam jegy eket ki tudjuk bocsátani. Mikor a mi koronánk értéke a nyár elején javulóban volt, akkor akartam először előterjeszteni a Nemzetgyűlésnek az állam­jegykibocsátó intézetre vonatkozó törvényjavas­latot, amelyre feltétlenül szükség van, mert hiszen abban a törvényben lesznek megállapítva azok a feltételek, amelyek mellett az államjegy kibocsátható lesz, vagyis abban lesznek letéve a garanciái annak, hogy az államjegy komoly és a lehetőségig jól fundált pénz lesz. Ezt azonban a nyár folyamán nem lehetett megcsinálni azért, mert az osztrák bojkott miatt az államjegyeket nem tudtuk áthozni a kellő mennyiségben. Később pedig pénzünk értékének további rom­lása szükségessé tette azt, hogy ez a kérdés is, mint számos más ezzel összefüggő pénzügyi kérdés revízió alá vétessék. Most csak annyit mond­hatok, hogy azt hiszem nagyon közeli időben lesz módja a törvényhozásnak az államjegy ki­bocsátásának kérdésével foglalkozni. Ereky Károly: Ez a fontos! B. Korányi Frigyes: Erre vonatkozólag a tanulmányok majdnem egészen befejeztettek, az előkészítő munkálatok épen most vannak folya­matban. Hiszen mikor én kétheti szabadságot kértem a kormánytól, részben az is vezetett, hogy foglalkozhassam ezekkel a dolgokkal, ame­lyekkel, sajnoSj meg kell mondanom, t. Nemzet­gyűlés, én nyugodtan itt, a rendes hivatalos életemben foglalkozni nem voltam képes, erre módom sem volt, nyugalmam sem volt Tehát, mondom, az vezetett, hogy ezek felett gondoi­kozhassam és áttanulmányozhassam a külön­böző tervezeteket, mert természetesen több ter­vezet áll rendelkezésemre. Most folynak erre vonatkozólag intern tárgyalások, természetesen évi november hó 3-án, szercián. 227 csak a pénzügyministerium kebelében folyó meg­beszélések, és azt hiszem, hogy a legközelebbi időben bejelenthetem a t. Nemzetgyűlésnek a végleges döntést ebben az irányban. (Egy hang balról: A bankok már tudják.) Legyen szabad még ezen előzetes felszólalá­somban is egyet kijelentenem. (Halljuk! Hall­juk !) T. Nemzetgyűlés ! Ami itt folyik a pénz­jegyek dolgában, az igazán meghaladja mindazt, amit várni lehetett. A legvadabb hirek, (Ugy van !) bocsánatot kérek a kifejezésért, de a leg­ostobább kombinációk kerülnek bele a köztudatba. Kérem, most, hogy három napig a lapok nem jelentek meg, már olyan híresztelések voltak, hogy a kormány betiltotta a lapokat azért, mert ha elmúlik ez a három nap, lesz ilyen vagy amolyan lebélyegzés, ilyen vagy olyan levonással. (Egy hang balról : Azért kéli gyorsan cselekedni ! Ugy van !) Ereky Károly: Azért kell informálni az országot ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ha nem lehet apellálni a közgazdasági gondolkozásban némileg érett publikum józanságára, (Ugy van !) akkor nem tudom, mihez kezdünk hozzá. Haller István vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Sötét koponyákban nehéz világosságot gyúj­tani! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Azt tapasztaltam, hogy bármint nyilatkoztam, akad­tak, akik minden szóba belekötnek, hogy hja ez igy vagy amúgy magyarázható. Végre is a pénzügyminister nem teheti meg, hogy minden nap hasábos nyilatkozatokat közöltessen. Ki­mondtam itt a házban is s egypárszor nyilat­koztam kommünikében, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) hogy abszolúte valótlan az, hogy most bármi­nemű lebélyegzés küszöbön volna, (Helyeslés.) vagy bárminemű, kicseréléssel kapcsolatos érték­csökkenése a bankjegyeknek. (Helyeslés. Hall­juk ! Halljuk!) Kimondhatom, hogy kizártnak és lehetetlennek tartom, hogy akár én, akár bármilyen pénzügyminister egyoldalúan a pénzre vonatkozóan ismét valami terhet róhasson a közönségre. (Egy hang balról: A legnagyobb igazságtalanság !) Weiss Konrád: Meg kellene égetni az összes bankokat ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Hogy a nagy vagyonadót behozzuk, amely elkerülhe­tetlen lesz, az kétségtelen, de természetes... Orbók Atilla: Két éve időszerű! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: . . . természetes minden vagyont el fog ez érni, tehát akár pénzben, akár állatban, akár érték­papírban legyen a vagyon, a vagyonadó mind­egyiket el fogja érni. (Helyeslés. Égy hang bal­ról : És a külföldi valutáit ?) Természetes a kül­földi valutában lévőt is. Fábián István : Elkésett a minister ur ki­vitték külföldre! (Ugy van! Zaj. Halljuk! Halljak !) 29*

Next

/
Thumbnails
Contents