Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

212 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920. évi november hó 3-án, sz&rdán. gyűlés drága idejét, hogy indokoljam indítványomat és kérjem, hogy azt méltóztassék tárgyalásra kitűzni. A t. Nemzetgyűlés munkaképességének egyik ' akadálya eddig a tapasztalat szerint az volt, hogy a bizottságok nagyon ritkán tudtak dolgozni. Különösen áll ez azokra a bizottságokra, amelyek nem mint szakbizottságok működnek, hanem mint birói funkciót végző bizottságok vannak itt megalkotva. Ennek folytán az a tiszteletteljes indítványom, — megjegyezvén, hogy a hozzászólások alkalmával a szövegezésben változás történhetik, mere én csak egy nvers ideát adok, melynek a célja az, hogy a nemzetgyűlési bizottságok munkaképességét biztositsuk— mondom, indítványom szövege a következő (olvassa): »A Nemzetgyűlés munkaképessége a szakbizottságok rendszeres működésétől függ, a bizottságok pedig csak akkor tudnak tárgyalni és határozatot hozni, ha a bizottsági tagok az ülésekre kötelességszerűen eljárnak. A munkaképességen kivül utalok még arra is, hogy a birói funkciót teljesítő bizottságok (biráló, mentelmi stb.) lendszeres működésének alkotmányjogi fontossága van. Miután a tagok meg nem jelenése miatt a bizottságok ülései gyakran határozatképtelenek, indítványozom, hogy a bizottságok határozatképtelenség esetén jegyzőkönyvet vehessenek fel a hiányzó képviselőkről és a hiányzók közül azoknak a képviselőknek, akik elmaradásukat igazolni nem tudják, minden elmaradásért 200 korona vonassék le képviselői tiszteletdijukból.« Igen. t. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Angliában szabadságvesztéssel marasztalják el azt, aki a bizottsági üléseken nem jelenik meg és távollétét nem igazolja, mert hiszen tulaj donképen a bizottságokban dől el a törvényjavaslatok sorsa. Elvileg az volna az alapgondolat, hogy a bizottságokban a szakemberek még egyszer megfésüljék és rendbehozzák a törvényjavaslatot, mielőtt a Nemzetgyűlés plénuma elé kerül. Azért helyezek erre ilyen rendkivü] nagy súlyt. Egyébként az uj házszabály is intézkedik már erről, ugy hogyha ezt tudtam volna, nem is jöttem volna ide ezzel az indítványommal. De minthogy nem tudtam, hogy az uj házszabály már 100 korona bírságot akar kiróni arra a képviselőre, aki a bizottsági üléseken nem jelenik meg : ezt, mint nyers ideát, amelyet azután a tárgyalás alkalmával megbeszélhetünk, megváltoztathatunk és minden képviselő ur lelkiismerete szerinti változtatás alapján elfogadhatunk, itt felvetem, ennek elfogadását javaslom és kérem a t, Nemzetgyűlést, hogy ezt az indítványomat napirendre kitűzni méltóztassék. Elnök; A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! A magam részéről hozzájárulok ahhoz, hogy az indítvány napirendre tűzessék, Ugy tudom, maga az indítványozó képviselő ur is gondolkozik módosításokon és nem zárkózik el az elől, hogy az indítvány tulaj donképen egészen/ átformáitassék. A kérdést magát azonban, amelyet felvetett, elég fontosnak tartom arra, hogy megbeszéltessék és ezért hozzájárulok annak napirendre tűzéséhez. Elnök:". T. Nemzetgyűlés ! Következik a határozathozatal. Ha a Nemzetgyűlés hozzájárulna, akkor a kérdést akként tenném fel, hogy az indítvány a házszabálymódositásról szóló javaslattal együttesen tárgyaltassék, természetesen, ha ehhez az indítványozó képviselő ur is hozzájárul. Erek

y Károly : Igen, hozzájárulok. Elnök : Akkor felteszem a kérdést, meltóztatnak-e ennek az indítványnak a házszabályrevízióra kiküldött bizottság jelentésével egyidejűleg való tárgyalását elhatározni, igen, vagy nem ? (Igen !) Akkor a határozatot akként mondom ki, hogy az indítvány a házszabály revíziójára kiküldött bizottság jelentésével egyidejűleg fog tárgyalásra kitüzetni. Következik Nagy János képviselő ur indítványának megokolása. Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Amikor választóimtól a mandátumot átvettem, őszinte örömömnek adtam kifejezést, hogy részt vehetek abban a szociális munkában, amely ennek a Nemzetgyűlésnek feladata lesz. Azóta hónapok multak el és sajnálatomra e tekintetben semmi lépés sem történt. Nem azért hozom ezt fel, hogy talán az előző kormányok munkáját kritizáljam, hanem hogy rámutassak azokra a nehéz körülményekre, amelyek között a Nemzetgyűlés ezzel a nagy kérdéssel szemben áll. T. Nemzetgyűlés í A munkáskérdés megoldásához, annak törvényszerű törvény utján való szabályozásához nyugodt idők és oly feltételek kellenek, amelyekkel ma ez az ország nem rendelkezik. A szociális törvényhozás mindenekelőtt pénzt követe] magától a nemzettől, a szociális törvényhozás mindenekelőtt pénzt követel a munkaadótól, pénzáldozatot követel magától a munkástól. Milcsevics János : Munkaalkalmat kell teremteni ! Nagy János (egri) : És mi, t. Nemzetgyűlés, nem vagyunk ma oly rózsás pénzügyi helyzetben, hogy a nemzet ezt a nagy adóját az ő munkásaival szemben le tudná róni. Nem az előző kormányok voltak tehát a hibásak és nem ez a Nemzetgyűlés volt a hibás, ha ehhez a nagy függő kérdéshez mindeddig nem tudott hozzányúlni, hanem a viszonyokban rejlett ennek az oka. Mindamellett négy hónappal ezelőtt, július végén, amikor ez a mostani kormány elfoglalta a helyét, a Nemzetgyűlés inditványkönyvébe bejegyeztem indítványomat a munkáskérdés törvényszerű szabályozása tárgyában. Azóta történtek is már bizonyos lépések ez irányban a kormány részéről, amennyiben tudomásom szerint a kereskedelemügyi minister ur egy kodifikáló bizottságot nevezett ki és ennek lesz a kötelessége a munkáskérdést törvényszerűen megoldani. Továbbá épen most adta a ministerelnök ur tudomásomra, hogy ő is meg fog valósítani egy uj intézményt, a kereskedelemügyi minister úrtól teljesen függetlenül, a ministerelnök-