Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

178 A Nemzetgyűlés 113. ülése 1920. Rassay Károly: Nem engedi Szilágyi! (De­rültség.) Friedrich ístván : Egészen más világban, más gondolatvilágban nevelkedtek ezek. Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Kijelentem, hogy nem tarthatom törvényesnek azt az intézkedést, hogy akár a jelenlegi honvé­delmi minister tir, akár elődje a tanácsköz­társasági nyugdíjazásokat egyszerűen elfogadta. Szilágyi Lajos: Itt a hiba. Sréter István honvédelmi minister : Egye­lőre, törvényes rendelkezésig ! Tasnádi Kovács József: Itt egy kis téve­désben van a minister ur. Szilágyi Lajos: Tudjuk, hogy Károlyiék miért csinálták! Tasnádi Kovács József: Az 1920. I. t.-c. 9. §-a nem ad jogot a ministereknek, a kormány­nak arra, hogy a tanácsköztársaság rendelkezé­seit rendeletileg életbeléptessék, csakis a nép­köztársaságét. Ez a törvény azt mondja (olvassa) : »Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköz­társaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű ren­delkezései érvénytelenek.« Hasonlóképen érvénytelenek az úgynevezett nemzeti tanácsoknak és szerveinek mindennemű rendelkezései és határozatai is. Az Országos Törvénytárba már eddig beiktatott úgynevezett néphatározatok és néptörvények töröltetnek.« Ezután következik a felhatalmazás (olvassa) : »Felhatalmazza azonban a Nemzetgyűlés a minis­teriumot arra, hogy az úgynevezett népköztársa­ság szerveinek rendelkezéseit, amennyiben a jog­rend és a jogbiztonság érdekében szükséges — méltóztassék megfigyelni, csak a népköztársasá­gét — az alkotmány keretében saját felelőssé­gére ideiglenesen hatályban tarthassa vagy helyet­tük uj rendelkezéseket állapitson meg«. Ez tehát csak a népköztársaság rendeleteire vonatkozik. Rassay Károly : Csakhogy a rendelkezés más, mint az intézkedés! Tasnádi Kovács József: Nem tudom, miért méltóztatik ezt Rassay képviselő urnák kifogá­solni? (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Tasnádi Kovács József (tovább olvassa)': »Addig is, mig a ministerium e tárgyban intéz­kedik, az úgynevezett népköztársaság — megint csak népköztársaság — szerveinek rendelkezései ideiglenesen alkalmazásban maradnak, amennyi­ben tartalmuknál fogva az alkotmánnyal, a fennálló törvényekkel, törvényerejű szokásokkal nem ellenkeznek vagy törvényes felhatalmazás körében keletkeztek és megszüntetve nem let­tek.« Most áttér a tanácsköztársaságra. (Tovább olvassa): »A ministerium továbbá felhatalmaz­tatik, hogy a törvényhozás további rendelkezé­séig rendeletileg megtehesse azon intézkedése­ket, amelyek az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek rendelkezéseivel létesített állapot meg­éri Oktober hó 27-én, szerdán. szüntetésére és a jogrend helyreállítására szük­ségesek.« Azután elmondja azt, amiben egyet­értünk, hogy mielőbb törvényjavaslat terjesztes­sék be. Szilágyi Lajos : Tehát ezek a nyugdíjazások sértik az 1920 : I. tcikket is ! Dupla törvény­sértés ! Tasnádi Kovács József: Kétségtelen tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy az 1920 : I. te. 9. §-ának szelleme és rendelkezése szerint a tanácsköztár­saságban törtónt nyugdíjazások, mint a tanács­köztársaság intézkedései, semmisek, törvénytele­nek és ezeket fentartani nincs joga a kor­mánynak. Szilágyi Lajos: Dupla törvénysértés. Tasnádi Kovács József: Hiszen nem kell messzire mennünk, t. Nemzetgyűlés, itt Buda­pesten az utcán lehet látni azokat a hadviselt, többszörösen kitüntetett tiszteket, — majd lesz módom megmondani — négysoros kitüntetés­sel .. . Szilágyi Lajos: Némelyiknek a neve foga­lom a katonaság előtt! Tasnádi Kovács József : . . . akik állás után járnak, hogy meg tudjanak élni akkor, amikor mi önálló hadsereget akarunk létesíteni. T. Nemzetgyűlés! Ezek a nyugdíjazások teljesen helytelenek, Az ujabb nyugdíjazások pedig, amelyek ezen a régi alapon vagy rende­leti utón történtek, helytelenek, mert a para­grafus, amelyet felolvastam, maga is megmondja, hogy nem engedhető meg a régi törvényeknek rendelettel való megmásitása és ilyen jogot a kormánynak nem ad. Legfeljebb a kivételes tör­vényre lehetne hivatkozni, szerintem azonban erre sem helyesen. Sőt ki lehet ebből venni és az indokolásából is, hogy a régi törvényeket hatályukban fenn kell tartani és tiszteletben kell tartani. Yan erre törvény, egyetlenegy régi magyar törvény van: az 1875. évi LI. te, amely az »ellátási törvény« címen ismeretes katona­körökben. Ez a törvény pedig egyenesen elő­írja azt, hogy saját kérésére lehet nyugdíjazni valakit, ha 60-dik életévét betöltötte, vagy 40 szolgálati évet betöltött. A 7. §-a pedig elő­írja, hogy hadképtelenség megállapítása esetén lehet hivatalból is nyugdíjazni, de ekkor felül kell vizsgáltatni egy felül vizsgálóbizottság által, amely a hadképtelenséget hivatott megállapítani. Szilágyi Lajos: Ugy van! Csakis felül­vizsgálati bizottság javaslata alapján. Tasnádi Kovács József : Szabályszerű el­járás alapján, ami azt teszi, hogy bizonyos rangokat itt is a bizottság összeállításánál figyelembe kell venni. Interpellációm lényege és célja tulajdon­képen az volt, hogy megszüntettessék az a hely­zet, amely ma fennáll, hogy itt a hadban magu­kat rendkívül kitüntetett, a hadseregre nézve csak hasznos és feltétlenül szükséges magasabb­rangú tisztek ne mellőztessenek, ne hagyassanak

Next

/
Thumbnails
Contents