Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-117
130 A Nemzetgyűlés 117. ülése 1920. évi október hó 26-án, kedden. A lemondás tudomásul vétetik és az igy megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok a t. Nemzetgyűlésnek indítványt tenni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Euzits Ferenc budapesti lakos összeférhetlenségi bejelentést tett Eupert Eesző képviselő ur ellen. Miután a bejelentés a házszabályok 144. §-ában előirt kellékeket nélkülözi, a bejelentést a Nemzetgyűlés irattárába helyeztettem. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Baranya vármegye közönségének kétrendbeli feliratát, az alkotmányos rend és jogbiztonság helyreállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriumának megszüntetése tárgyában ; Csanád vármegye közönségének feliratát gróf Károlyi Mihály és ministertársainak, valamint Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnökének vád alá helyezése tárgyában; (Helyeslés.) Hont vármegye közönségének feliratát aziránt, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg végleges megszervezésénél a m. kir. honvédség állíttassák vissza; Zemplén vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a gabonaárak leszállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriumának megszüntetése tárgyában. (Helyeslés jobb fél öl.) A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülésen a honvédelmi minister ur válaszolni kivan Eupert Eezső képviselő urnák a polgári személyeknek a katonai hatóságok és bíróságok eljárása alól való kivétele tárgyában, valamint Tasnádi Kovács József képviselő urnák honvéd főtisztek mellőzése miatt előterjesztett interpellációira. Jelentem továbbá, hogy Vasadi Balogh György és Zákány Gyula képviselő urak sürgős interpellációra kértek tőlem engedélyt. Én az engedélyt megadtam, és javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután 1 órakor térjünk át. Természetes, hogy ha hamarább végeznénk a napirenddel, akkor közvetlenül a napirend bevégzése után fogunk az interpellációkra áttérni, ha a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik napirend szerint a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és, kiegészítéséről a kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslata, Az előadó urat illeti a szó. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslatnak tulajdonképeni célja a szabadalmi illetékeknek olyan uj megállapítása, hogy azok összhangzásba hozassanak az országnak pénzügyi helyzetével, különösen pénzünknek elértéktelenedésével. Emellett a törekvés az is volt, hogy az oltalmi idő hosszabbittassék meg, tekintettel azokra a károkra, amelyeket a háborús állapot a szabadalmak értékesítésénél előidézett. Ehhez fűződött azután az eredeti javaslatban még bizonyos intézkedés a szabadalmi hivatal szervezkedésére vonatkozólag és kihatással volt a szabadalmi tanácsra is. Amikor a törvényjavaslat már a nyilvánosságra került, még bizonyos változtatások iránt is terjesztettek elő kérelmeket; az érdekeltség óhajtásait előhozta és a kereskedelemügyi minister ur nem is tért ki — igen helyes érzékkel — ezeknek a kéréseknek a honorálása elől, hosszabb tanácskozásokat folytatott az érdekeltséggel. Ez volt az oka annak, hogy a bizottsági jelentés nem egy pontban tetemesen eltér az eredeti törvényjavaslattól. Minthogy azonban ezek az eltérések mind meglelik okukat a speciális viszonyokban és különösen minthogy ezek megvalósítják azt a törekvést, amely tulaj donképen már 25 év óta folytonosan megnyilatkozik, hogy t. i. a munkának legnagyobb részét végző műszaki birói személyzet és a jogi képesítési személyzet között a paritás helyreállíttassák és ezek az intézkedések épen alkalmasak arra, hogy ezt az egyenlőséget, az én nézetem szerint, méltányosan helyreállítsák : mindezt elfogadta a bizottság és elfogadta a kereskedelemügyi minister ur is. Egy uj intézkedés lett volna a felső foknak a megváltoztatása, de épen ezeken a tanácskozásokon kiderült, hogy helyesebb, ha megmarad az a szervi beosztás, mely ma is megvan, hogy t. i, a szabadalmi tanács fentartassék, ha más elnevezéssel is, azért, mert a külföld — és különösen a külföld — nagyon elismerte azt a jogalkotást, hogy a szabadalmi ügyeket önmagukba zártan, függetlenül minden egyéb birói fórumtól, kezdetétől végig le lehet tárgyalni, amiben valamennyien a szakszerűség biztosítását látták. Ennek következtében megmaradt ezentúl is ez a második fok mint önálló intézmény; azonban a helyesebb elnevezés szempontjából kívánatosnak mutatkozott, hogy az első fórum, amely eddig a szabadalmi hivatal nevét viseli, most a szabadalmi bírósággá alakíttassák át és ennek a felsőbb foka legyen azután a szabadalmi tanács helyett a szabadalmi felsőbb bíróság. A felsőbb bíróságnak a szervezetén tulajdonképen nem változott semmi. A "szabadalmi hivatalnál, amely szabadalmi bírósággá lett, a változás igen méltányosan abban áll, hogy a legmagasabb állásokat is elérhetik á már bevált műszaki képesítésű bírák, a kívánt minősitésnél pedig megkívántatik uj követelményképen az uj bíráktól három évi műszaki, vagy szabadalmi bírósági tevékenység és azután egy bizonyos vizsgának a letétele is. A paritás helyreállítását célozza az az intézkedés is, hogy a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek munkaköre között az egyenlőség helyreállíttassák a semmisitési perekben is.