Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920. évi október hó 20-án, szerdán. 103 kereste Danszki főhadnagyot, kérdezte, hol van, de vele nem állt szóba, csak annyit mondott az ő kérdésére, hogy itt vannak a Landauék. T. i. az ügyvéd kíváncsi volt, hogy itt vannak-e Landauék, vájjon fizetnek-e, de csak annyit hallott, hogy itt lenn vannak az autóban, noha az autó üresen jött vissza, ezt látta Landau Elemér, aki lent maradt, nem jött az épületbe, de ez tény is, mert különben meg kellett volna jelenniök valahol az épületben, a nyomozóosz­tályban. Danszki főhadnagyhoz bemenvén Zilahi Géza, még hallotta, hogy elvitték őket valahova, azonnal intézkedjék, hogy vissza kell őket hozni. Szeptember 21-ikén délelőtt a két Landau nagyon rossz helyen járt. (Mozgás.) T. i., ha méltóztatnak emlékezni arra, 20-ikán csak Ruzics Ferenc várta Landauékat a Bristol­kávéházban, tehát csak Ruzics Ferenc tudta azt, hogy az 500.000 korona nincsen meg és csak Ruzics Ferenc volt az, aki megállapodott ezekkel a szerencsétlen emberekkel, Landau Elemérrel, ezzel a szintén megfélemlített ro­konnal és megfélemlített ügyvédjével, csak ő egyezett meg arra nézve, hogy másnap az ér­tékek mind a Szerecsen-utcába jönnek és azután oda jönnek majd a foglyok is. Sipos Kamilló akkorra már eltávozott. (Mozgás.) A második programmot Sipos Kamilló már nem ismerte. Sipos Kamilló értesülvén arról valamiképen, hogy Landauék nem hozták el az 500.000 ko­ronát, azt hitte, hogy itt további présre van szükség, ezeket az embereket, Landau Adolfot és Landau Gézát elvitte tehát a honvédelmi ministeriumba valahova egy zughelyiségbe. (Nagy zaj és mozgás.) Rassay Károly : Őrület ! Szégyen az egész kormányra ! Huszár Károly: Ezt nem fogjuk fedezni. (Nagy zaj és felkiáltások : Mi sem ! Egy hang a jobboldalon : Egy kis energia kell !) Balla Aladár: Már hat hónap előtt is igy volt ! Friedrich István : A honvédelmi államtitkár hol van ? Rupert Rezső : Ez azzal a szesszel történt, hogy a laktanyában azt mondotta ez a Sipos Kamilló mikor elvitte a két Landaut, hogy őket a kegyelmes ur elé viszi. Természetesen a kegyelmes ur a két Landauról nem tudott semmit, ő nem látta őket, ő azt hitte, hogy a kiadott parancsot, hogy Landauékat azonnal át kell vinni a Margit-körúti fogházba, végre is hajtották. Friedrich István: Ismerjük azt! (Mozgás.) Rupert Rezső : Itt megkezdődött a tortura, a kinzó vallatás.*(Halljuk! ffalljuk ! Mozgás.) Dóbé Nándort szembeállította Sipos és még egy-két ott levő embert, akit nem ismerünk, akiknek nevét nem tudták a megkinzottak meg­mondani, szembeállították Landauval, hogy nézd, ez a becsületes keresztény ember, Dóbé Nán­dor, meg fog menekülni, de te, piszkos zsidó, a börtönben rothadsz el, ha mindenedet oda nem adod neki, mert megcsaltad őt, megloptad. (Nagy zaj és mozgás.) A részletek itt azután hiányoznak. Az elhalt Landau Adolf csak annyit tudott vala­hogy velünk közölni, hogy velük nagymennyi­ségű vizet itattak meg a kínzás alatt... Friedrich István : Ugy hallom, tíz litert ! Rupert Rezső : ... mert be akartak velük ismertetni olyan dolgokat, amelyeket nem ismer­hettek be. Azután féllábra állították őket, majd meztelenre vetkőztették le őket. (Mozgás.) Beniczky Ödön : Ez a honvédelmi ministe­rium épületében történt? Friedrich István : Ez még mind semmi, majd mesélek én. A honvédelmi államtitkár kiment. Rupert Rezső : Mondom, pőrére vetkőztetvén őket, altestükbe valami égő dologgal nyúltak be. (Nagy zaj és mozgás.) Amint most már körül­belül sejtjük s az orvosok is, akiket én meg­kérdeztem, kombinálják (Nagy zaj.) ... Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső : ... valami lápiszos pálcikával való benyulás volt ez, nem olyan végzetesen komoly tüzes vassal való benyulás, ők ugyanezt gondol­hatták, mert mit tudja hátul, hogy nem égetik-e, (Mozgás) mondom, ugy látszik, valami lápiszos pálcikával való érintés volt ez, mert azt az érzést keltette, hogy őket tüzes vassal sütöge­tik. Azt kell mondanom, hogy valamilyen lápi­szos égetés volt, amelynek nyoma hamarosan elmúlik a belső részen, pár nap alatt, mert a boncolásnál tényleg égési sebeket nem találtak. Friedrich István : Ez már praxis ! Rupert Rezső : Sőt az történt szerencsésen, hogy még a kék foltok is akkor, amikor a ha­lál után másnap, vagy két-három nap múlva boncolták, eltűntek, amikor már a faciès hipo­cratica eltüntette ezeket a nyomokat, akkor már elszintelenedett, elsárgult a test, ugy, hogy az orvosok nem tudták megtalálni ezeket a kül­sérelmi nyomokat, talán azért sem, mert a hulla­foltokkal azonosak, azok is színesek. De még nem vagyok itt a halálnál. Innen azután sikertelenül a két Landaut visszavitték. Landau Adolf akkor is azt mondotta, hogy ő odaad mindent, amint a tanuk az esetről meg­emlékeznek, megemlékszik Danszki főhadnagy is róla, megemlékszik valami Gál nevű foglár is, megemlékszik Madár István is, Landau Adolf arról is, hogy : mikor a kegyelmes úrtól Siposs visszahozta ... Mindig ez a verbum régense a nyilatkozó tanuknak, akik Ruzics érdekében nem tudván hogyan vádolják magukat, nem is tudják jogi­lag appreciálni amit tettek, nagyon szépen ki­adtak nyilatkozatot Ruzics javára és jobbára azzal kezdik, — hogy »mikor Sipos Kamilló a két Landaut a kegyelmes úrtól visszahozta«. Ez azt az esetet akarja jelenteni, mikor a hon­védelmi ministeriumnak valami zughelyiségé­ben voltak, hogy amikor onnan visszajöttek,

Next

/
Thumbnails
Contents