Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920. évi október hó 20-á.n, szerdán. 97 T. Nemzetgyűlés ! Amikor Dóbé értesült arról, hogy őt Landau zsarolásért feljelentette, akkor egy nagyon merész játékra határozta el magát, összeszövetkezett az izsáki csendőrörssel. A Csendőrörssel megegyezett, hogy a csendőrörs az ő összes ellenfeleit, a volt feljelentőit, a pana­szosokat és az összes ügyvédeket, akik ezekben a perekben szerepeltek, letartóztatja. (Nagy moz­gás. Felkiáltások a bal- és a jobboldalon: Gyalázat !) Huszár Károly : Másutt is furcsa dolgok tör­ténnek. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Egy Névai nevű tiszthelyettes, azon csendőrörs parancsnoka, az ország minden részébe, ahol csak Dóbénak egy ellenfele, megkárositottja, panaszlója volt, távira­tozott ezek letartóztatása végett. (Zaj.) Kovács József: Egyenruhában van még az az ember ? Bottlik József: Szabadon van? Friedrich István : Le kell tartóztatni ! (Foly­tonos zaj.) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Azonban nemcsak ez történt, Orgovány határából nemcsak ez a merénylet indittatott meg a magyar jogrend ellen, hanem az izsáki Örs két embere : valami Petrik nevű tiszthelyettes és egy Grósz nevű őr­mester 1920. évi szeptember 14-én és 15-én éjjel megjelent itt Budapesten, anélkül, hogy erről az államrendőrség és a budapesti városi katonai pa­rancsnokság tudott volna, vagy ebbe beleegyezett volna, és kezdte sorra járni a Dóbé Nándor ellen­feleit és ügyvédjeit. (Felkiáltások a bal- és szélső­baloldalon : Hallatlan !) Először Landauhoz ko­cogtattak be, hogy őt letartóztassák. Landaut azonban előre értesitették Izsákról, hogy ez a merénylet készül, tehát sikerült ez éjjel elmene­külnie hazulról. Akkor ez a járőr egy másik pana­szosnak, Bán Jenőnek az ügyvédjét kereste ; ez sem volt otthon, de valaki elárulta, hogy hol van, érte mentek és Róna mérnök lakásán éjjel 12 óra tájban letartóztatták. Friedrich István : Igen ! Tudom, hogy akkor szoktak jönni, éjjel 12 órakor ! (Derültség.) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: De a vöröiök ! Friedrich István : Nemcsak a vörösök ! Azok is voltak nálam ! Kovács József : Ezek vegyesre vannak festve ! Rupert Rezső: Ezek a Bán-féle szerződést akarták az ügyvédtől elvenni. Azonban nem volt nála ; erre azt a parancsot adták a kocsisnak, hogy hajtson az ügyvéd irodájába, hogy ott elvegyék az iratokat. Ezek a csendőrök — ezt ki kell emel­nem — jóindulattal jártak el ; ez a két szegény csendőr, akit parancsnokuk Izsákról ideküldött, attól eltekintve, hogy végrehajtották ezt a tör­vénytelen parancsot, egész tisztességesen viselke­dett. Elvitték Harsányi Miksát az irodába és taná­csolták neki, hogy azért vegye az iratokat magá­hoz, hogy annakidején majd igazolhassa, hogy ő Dóbé ellen nem feljelentő volt, hanem csak a fel­jelentőnek az ügyvédje. (Zaj balfelől.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. Innen Bán Ilona dr. lakására mentek, hogy ott Dóbénak egy másik ellenfelét, Weisz Bélát, akit Dóbé szintén nagyon megkárosított, letar­tóztassák, ezt azonban nem találták ott. Miután pedig Bán Ilona testvére Bán Jenőnek, nála is keresték a Bán-féle szerződést, mely arra lett volna jó, hogy Dóbé ellen bizonyítékul szolgáljon. (Zaj és közbeszólások a baloldalon : Hol van a hon­védelmi minister ? Rablóbanda !) Friedrich István : Ezen nem lehet csodálkozni ! Fogok én még többet is mesélni ! Ez semmi ! (Halljuk ! Halljuk !) Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Dr, Bán Ilona meglepetéséből felocsúdván, mikor a csend­őrök lakásából távoztak, leszaladt az utcára, hogy a csendőröket igazoltassa. Akkor látta Bán Ilona, hogy a kocsiban már bent ül egy civil ember, akiben Harsányi Miksa ügyvédet ismerte fel és felismert még egy másik embert is, akiről kiderült, hogy dr. Ruzics Ferenc budapesti ügyvéd. (Zaj.) Bán Ilona látván, hogy miről van szó, hogy itt Dóbénak az ellenfeleit keresik az izsáki csend­őrök, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) látva, hogy az összes Budapesten lévő érdekelteket keresik, tele­fonon értesítette dr. Győző Dezsőt, egy másik ügyvédet, akinek igy sikerült is éjjel három óra­kor elmenekülnie lakásáról, ugy hogy mire a csend­őrök odaértek, őt már nem találták ott. Harsányit reggel az öt óra harminc perces vonattal levitték Kecskemétre, ahol megengedték neki, hogy a saját költségén kocsit fogadhasson és igy — a csendőröket is magával vive — elmentek az izsáki csendőrségre. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső : A csendőrségen azután Dóbé vezette a kihallgatást. (Zaj.) Mielőtt Harsányira került volna a sor, kihallgattak másokat is, köz­ségbelieket, akik a Dóbé Nándor elleni ügyben tettek vallomásokat, ugy azonban, hogy Dóbé maga vezette az egész tárgyalást. (Nagy zaj a bal­és szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Hallatlan !) Dóbé hallgatta ki a tanukat, ő magyarázta, hogy mit kell mondaniok és amikor nem akarták azt mondani, akkor kényszeritette őket, rájuk rivallt, hogy ez igy volt, amig végre Harsányi Miksára került a sor, akitől azt akarta kivenni, hogy a szerződés, amelyet Bán Jenővel kötött és amelytől ő már elállott, érvényben van. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Az ügyvéd hivatkozott az ügyvédi titoktar­tásra, amely őt menti, amelynek értelmében ügy­fele ellen vallani nem köteles, ez azonban nem használt, mert Dóbé őt is kényszeritette. Mielőtt azonban az ügyvéd vallomása befejeződhetett volna, — ez szeptember 17-én történt — meg­jelent a budapesti rendőrség és Dóbé Nándort, aki úgyis csak százezer korona kaució ellenében, kegyelemből volt szabadlábon és aki ellen már be volt adva a Landau Adolf-féle följelentés, hogy őt egy millió korona erejéig meg akarja zsarolni és az életére tör, letartóztatták, akkor, amikor a 13

Next

/
Thumbnails
Contents