Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-116
A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920. évi október hó 20-á.n, szerdán. 97 T. Nemzetgyűlés ! Amikor Dóbé értesült arról, hogy őt Landau zsarolásért feljelentette, akkor egy nagyon merész játékra határozta el magát, összeszövetkezett az izsáki csendőrörssel. A Csendőrörssel megegyezett, hogy a csendőrörs az ő összes ellenfeleit, a volt feljelentőit, a panaszosokat és az összes ügyvédeket, akik ezekben a perekben szerepeltek, letartóztatja. (Nagy mozgás. Felkiáltások a bal- és a jobboldalon: Gyalázat !) Huszár Károly : Másutt is furcsa dolgok történnek. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Egy Névai nevű tiszthelyettes, azon csendőrörs parancsnoka, az ország minden részébe, ahol csak Dóbénak egy ellenfele, megkárositottja, panaszlója volt, táviratozott ezek letartóztatása végett. (Zaj.) Kovács József: Egyenruhában van még az az ember ? Bottlik József: Szabadon van? Friedrich István : Le kell tartóztatni ! (Folytonos zaj.) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Azonban nemcsak ez történt, Orgovány határából nemcsak ez a merénylet indittatott meg a magyar jogrend ellen, hanem az izsáki Örs két embere : valami Petrik nevű tiszthelyettes és egy Grósz nevű őrmester 1920. évi szeptember 14-én és 15-én éjjel megjelent itt Budapesten, anélkül, hogy erről az államrendőrség és a budapesti városi katonai parancsnokság tudott volna, vagy ebbe beleegyezett volna, és kezdte sorra járni a Dóbé Nándor ellenfeleit és ügyvédjeit. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Először Landauhoz kocogtattak be, hogy őt letartóztassák. Landaut azonban előre értesitették Izsákról, hogy ez a merénylet készül, tehát sikerült ez éjjel elmenekülnie hazulról. Akkor ez a járőr egy másik panaszosnak, Bán Jenőnek az ügyvédjét kereste ; ez sem volt otthon, de valaki elárulta, hogy hol van, érte mentek és Róna mérnök lakásán éjjel 12 óra tájban letartóztatták. Friedrich István : Igen ! Tudom, hogy akkor szoktak jönni, éjjel 12 órakor ! (Derültség.) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: De a vöröiök ! Friedrich István : Nemcsak a vörösök ! Azok is voltak nálam ! Kovács József : Ezek vegyesre vannak festve ! Rupert Rezső: Ezek a Bán-féle szerződést akarták az ügyvédtől elvenni. Azonban nem volt nála ; erre azt a parancsot adták a kocsisnak, hogy hajtson az ügyvéd irodájába, hogy ott elvegyék az iratokat. Ezek a csendőrök — ezt ki kell emelnem — jóindulattal jártak el ; ez a két szegény csendőr, akit parancsnokuk Izsákról ideküldött, attól eltekintve, hogy végrehajtották ezt a törvénytelen parancsot, egész tisztességesen viselkedett. Elvitték Harsányi Miksát az irodába és tanácsolták neki, hogy azért vegye az iratokat magához, hogy annakidején majd igazolhassa, hogy ő Dóbé ellen nem feljelentő volt, hanem csak a feljelentőnek az ügyvédje. (Zaj balfelől.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. Innen Bán Ilona dr. lakására mentek, hogy ott Dóbénak egy másik ellenfelét, Weisz Bélát, akit Dóbé szintén nagyon megkárosított, letartóztassák, ezt azonban nem találták ott. Miután pedig Bán Ilona testvére Bán Jenőnek, nála is keresték a Bán-féle szerződést, mely arra lett volna jó, hogy Dóbé ellen bizonyítékul szolgáljon. (Zaj és közbeszólások a baloldalon : Hol van a honvédelmi minister ? Rablóbanda !) Friedrich István : Ezen nem lehet csodálkozni ! Fogok én még többet is mesélni ! Ez semmi ! (Halljuk ! Halljuk !) Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Dr, Bán Ilona meglepetéséből felocsúdván, mikor a csendőrök lakásából távoztak, leszaladt az utcára, hogy a csendőröket igazoltassa. Akkor látta Bán Ilona, hogy a kocsiban már bent ül egy civil ember, akiben Harsányi Miksa ügyvédet ismerte fel és felismert még egy másik embert is, akiről kiderült, hogy dr. Ruzics Ferenc budapesti ügyvéd. (Zaj.) Bán Ilona látván, hogy miről van szó, hogy itt Dóbénak az ellenfeleit keresik az izsáki csendőrök, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) látva, hogy az összes Budapesten lévő érdekelteket keresik, telefonon értesítette dr. Győző Dezsőt, egy másik ügyvédet, akinek igy sikerült is éjjel három órakor elmenekülnie lakásáról, ugy hogy mire a csendőrök odaértek, őt már nem találták ott. Harsányit reggel az öt óra harminc perces vonattal levitték Kecskemétre, ahol megengedték neki, hogy a saját költségén kocsit fogadhasson és igy — a csendőröket is magával vive — elmentek az izsáki csendőrségre. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső : A csendőrségen azután Dóbé vezette a kihallgatást. (Zaj.) Mielőtt Harsányira került volna a sor, kihallgattak másokat is, községbelieket, akik a Dóbé Nándor elleni ügyben tettek vallomásokat, ugy azonban, hogy Dóbé maga vezette az egész tárgyalást. (Nagy zaj a balés szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Hallatlan !) Dóbé hallgatta ki a tanukat, ő magyarázta, hogy mit kell mondaniok és amikor nem akarták azt mondani, akkor kényszeritette őket, rájuk rivallt, hogy ez igy volt, amig végre Harsányi Miksára került a sor, akitől azt akarta kivenni, hogy a szerződés, amelyet Bán Jenővel kötött és amelytől ő már elállott, érvényben van. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Az ügyvéd hivatkozott az ügyvédi titoktartásra, amely őt menti, amelynek értelmében ügyfele ellen vallani nem köteles, ez azonban nem használt, mert Dóbé őt is kényszeritette. Mielőtt azonban az ügyvéd vallomása befejeződhetett volna, — ez szeptember 17-én történt — megjelent a budapesti rendőrség és Dóbé Nándort, aki úgyis csak százezer korona kaució ellenében, kegyelemből volt szabadlábon és aki ellen már be volt adva a Landau Adolf-féle följelentés, hogy őt egy millió korona erejéig meg akarja zsarolni és az életére tör, letartóztatták, akkor, amikor a 13