Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-94
02 A Nemzetgyűlés 04. illése 1920, tekinteni és még kevésbé lehet üzletszerűen árdrágítónak tekinteni, mert ez még egy további fogalom, úgyhogy — azt hiszem — at. képviselőtársamat ez teljesen megnyugtathatja. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék az 1. §-t ezzel a módosító inditványnyal elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Bródy Ernő. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés ! Amit az előbb voltam bátor mondani, azt most gyakorlatilag tapasztalhatjuk, mert valósággal a beszéd alatt kell most minden anyagot, összegyűjteni, hogy megállapítsam, mi marad benne a javaslat szerint, mi jön hozzá és végeredményében hogyan alakul az egész 1. §. Kvázi hangosan kell gondolkodnom, amikor végigmegyek ezen a szövegen. Ugyebár, kimaradnak a magánosok elleni erőszak bűntettének bizonyos esetei, melyeket a javaslat tartalmazott, azután kimarad a hamis tanuzás bűntette, (Zaj és felkiáltások balfelöl: Kár volt !) kimarad a testi sértés bűntette és szándékos vétsége, kimarad a személyes szabadságnak magánszemélyek által történő megsértése, a magánlaknak magánszemélyek által történő megsértése, kimarad a lopás vétsége, — a lopás bűntette marad, — kimarad a bűnpártolás, a közokirathamisitás és a magánokirathamisítás. A csalárd bukás eredetileg is bent volt, ehhez hozzá méltóztatott tenni a vétkes bukást is. Lingauer Albin : Nagyon helyes ! Bródy Ernő : Mindjárt kimutatom, hogy miért nem helyes. Azt hiszem, sikerülni fog meggyőzni az igen t. képviselőtársamat is, hogy a csalárd bukás és vétkes bukás bevétele gyakorlatilag teljesen hiábavaló. Hogy áll ez a kérdés ? Már volt szerencsém az általános vita alkalmával kimutatni azt, hogy a kivételes hatalomról szóló törvény következtében csőd nem nyitható ; miután csőd nem nyitható a hitelező kérelmére, már hat év óta, a háború óta csőd nem is nyittatott. (Ugy van! .a jobboldalon.) Miután a csalárd és vétkes bukás csődöt feltételez, mert csakis a vagyonbukott, aki csődbe került, lehet a csalárd és vétkes bukás alanya, ennélfogva csőd és csalárd bukás az egész idő alatt nem volt. De még tovább kell mennem. Hozatott egy törvény, amely meghosszabbítja egy évre a kivételes hatalmat. Tehát még egy évig nem is lesz csőd. Ez a törvény is egy évre szól. Hát mire méltóztatik akkor a csalárd és vétkes bukás eseteit alkalmazni ? (Zaj és felkiáltások balfelöl: Majd az egy év után.) Azután majd külön törvényt kell hozni. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján miről lehet csak szó ? Dräxler János : Három évre szavazzuk meg, nem egy évre. Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, ott még nem tartunk ; majd ha ott fogunk tartani, talán igaza lesz t. képviselőtársamnak. Most, egy javaslat évi augusztus hó 31-én, kedden. van előttünk, amelyben a törvény határideje egy évre.szól. Ha tehát egy évre szól a törvény határideje s egy évre szól a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvény is, ha tehát csőd nem nyitható és igy csalárd és vétkes bukás nem létezik, akkor miért méltóztatnak bevenni a csalárd él vétkes bukás bűncselekményét. Azért voltam bátor megjegyezni, hogy még talán Lingauer képviselőtársamat is sikerülni fog meggyőzni ; mert a minister urat nem kell meggyőznőm, a minister ur maga jelentette ki, hogy ez nem az ő eszméje, nem az ő elmeszüleinéirye, ez neki beadatott és ő elvállalta ezt a dolgot. Mondom, nincs jogomban itt támadni a minister urat ezért a javaslatért, tény azonban az, hogy ennek a törvényhozási alkotásnak semminemű célja, semmi értelme nincs. Ezért voltam bátor mondani már a címnél való felszólalásom alkalmával, hogy egy ilyen törvényjavaslatot komolyan és gondosan kell mérlegelni, mert ha egy ilyen törvényjavaslattal valami hasonló csak egy egyszerű indítvány alapján azután bekerül a törvénytárba, akkor az történik, ami az árdrágitási törvénnyel történt, ahol t. i. Budaváry László igen t. képviselőtársam egy végrehajthatatlan módosítást adott be, amely bekerült a törvénytárba, úgyhogy az igen t. igazságügy minister urnák az árdrágitó-törvény meghozatala után pár héttel ezen törvény alkalmából a 8. és 9. §-okban uj javaslatot kell tenni, hogy azt végrehajthatóvá tegye. Budaváry László : Szórói-szóra itt van ! Bródy Ernő : Nem szórói-szóra, ez a tévedés. Rupert Rezső : Csak azt hiszi Budaváry ! (Zaj.) Bródy Ernő : Én elhiszem, hogy t. képviselőtársam a pedagógia terén nagy szaktekintély lehet és a zsidókérdés "tekintetében is bizonyos nagymértékű szakértelemre tett szert, de, engedelmet kérek, a büntetőjogot hagyja meg nekünk jogászoknak. (Zaj.) O, aki a preparandia, a pedagógia és a zsidókérdés terén már magas fokra emelkedett, nekünk szerény jogászoknak engedje meg, hogy a büntetőjoghoz mi is hozzászóljunk és némi szakértelmet magunknak is vindikáljunk, ennek értelmében cselekedjünk, amint ezt megtette az igen t. igazságügyminister ur, amikor a 8. és 9. §-ban épen annak az árdrágító-törvénynek lehetetlen és végrehajthatatlan intézkedéseit itt reparálni próbálja. Azért mondom, hogy ilyen kérdéseket nem volna szabad ilyen hirtelen idehozni, mert itt még jogászok között is lehetnek nézeteltérések és különbségek. (Mozgás.) Ezeket a kérdéseket az illetékes szakemberek elé kell vinni, akik megbírálják, hozzászólnak, és ebből leszürődik azután egy életrevaló, életképes törvényjavaslat. Mikor azonban igy hirtelen terjesztik elő a lényegbevágó módosításokat és ex abrupto kell megbírálni azokat, akkor nagyon nehéz a dolI gokhoz hozzászólni és egészen véletlen, » hogy a
