Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-94

76 A Nemzetgyűlés 94. ülése 1920. megszűnése folytán a törvényhozó hatalmat a Nemzetgyűlés gyakorolja, mind a 8 tag a Nemzetgyűlés által lesz megválasztandó. (Helyeslés. ) Az 1909. évi II. tcikk 33. §-a alapján az elnök joga és feladata lévén azon húsz képviselő kijelölése, akik közül a nyolc tanácstagot a Nemzetgyűlés meg fogja választani, jelentem, hogy az általam kijelöltek névsora a következő : Beniczky Ödön, Bernolák Nándor, Czettler Jenő, Ernst Sándor, Frühwirth Mátyás, Gyömörey György, Hegyeshalmy Lajos, Hencz Károly, Iklódy;Szabó János, Kenéz Béla, Lingauer Albin, Orffy Imre, Pálffy Dániel, Prohászka Ottokár, lieök Iván, Schandl Károly, Szijj Bálint, Simonyi Semadam Sándor, Taszler Béla, Ugron Gábor. A névsor ki fog nyomatni és szét fog osztatni. A tanácstagok megválasztásának időpontjára nézve később fogok előterjesztést tenni. Az első biráló-bizottság elnöke kivan jelentést tenni. Kenéz Béla : T. Nemzetgyűlés ! Mint az első bíráló-bizottság elnöke, tisztelettel jelentem, hogy az I. biráló-bizottság Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő panasszal megtámadott megbizólevelét tárgyalás alá vette és Ítéletében a panasz visszautasítása mellett' Slachta Margitot végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelentette ki, (Éljenzés.) egyben pedig elrendelte, hogy a panaszlók által biztositékképen letett 5000 korona összeg a panaszlók kezéhez hiánytalanul visszautaltassék. A bizottság Ítéletének indokai a következők : A Nemzetgyűlés folyó évi február hó 18-án tartott második ülésén akként határozott, hogy a panaszlók nemcsak a meghatározott biztosítéki összeget kötelesek letenni, hanem egyúttal egy vagy két közös meghatalmazottat is kötelesek megjelölni, még pedig a panasz különbeni visszautasításának terhe mellett. A jelen esetben a panaszlók a biztosítéki összeget letették ugyan, azonban a közös meghatalmazottat, illetőleg a közös meghatalmazottakat a hozzájuk ez irányban intézett felszólítás ellenére sem nevezték meg. Ennek- következtében a házszabályok 62. §-a értelmében a bizottságnak a panaszt vissza kellett utasítania. Minthogy pedig Slachta Margit ' nemzetgyűlési képviselő megbízólevele ellen sem az állandó igazolási bizottságnál, sem pedig a házszabályok 15. §-a értelmében kifogás nem emeltetett, ennélfogva őt a bírálóbizottságnak Ítéletében végleg igazolt képviselőnek kellett kijelenteni. Végül, minthogy vizsgálati költségek nem merültek fel, a biztosítékul letett 5000 K összeget hiánytalanul vissza kellett utalni a panaszlőknak. Tisztelettel kérem ez alapon, méltóztassék Slachta Margit nemzetgyűlési képviselőt a végleg igazolt nemzetgyűlési képviselők névjegyzékébe felvenni. évi augusztus hó 31-én, Tcedden. A bizottság ítéletét tisztelettel van szerencsém benyújtani. Elnök : Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő a végleg igazolt képviselők névsorába felvétetik. Következik napirend szerint a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről az igazságügyminister ur törvényjavaslata. A zárszó jogával él az előadó ur. Somogyi István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a javaslatnak vitája egy illúziótól fosztott meg engem. Én mindig azt tanultam, hogy Európának és az egész- világnak legműveltebb állama Anglia, Norvégia és Dánia, az egyik nagyobb, a másik kisebb arányokban és most ennek a törvényjavaslatnak vitája alkalmával azt kellett látnom, hogy nincs a világnak három olyan barbár állama, mint amilyen Anglia, Norvégország és Dánia. Legalább is ezt kellett és ezt kell megállapítanom a javaslat ellen felszólalt t. képviselőtársaimnak beszédeiből, különösen Bródy Ernő, Pető Sándor, Orbók Attila és Rupert Rezső t. képviselőtársaimnak felszólalásaiból, akik azt mondották, hogy az az állam, amely a botbüntetést behozza, a barbarizmus terén vezető állammá lesz. Én tudatában vagyok annak, hogy velünk, mint legyőzött állammal, nagyon mostohán bánt el Anglia, de mégis nagyon sajnálom ezt az államot és szeretném, ha nekik, Angliának, Norvégiának és Dániának ilyen hiperliberális, ilyen felvilágosodott államféríiaik lennének, akik itt a botbüntetés ellen mennyköveiket elszórták, hogy legalább felvilágosítanák a világ urát, arról, hogy barbarizmus az, amikor egy állam, amikor a világ vezető állama a botbüntetést Corpus Jurisába beiktatja. T. Nemzetgyűlés ! Az egész vita folyamán a kijegecesedési központ és a botbüntetés meg nem szavazásának az u. n. pièce de résistance-a abban kulminált, hogy nekünk, mint haladó, mint kulturállamnak nem lehet megszavaznunk a botbüntetóst, nem lehet pedig azért, mert — édes Istenem — mit fog hozzá szólni a külföld! Bátor vagyok a t. Nemzetgyűlés tagjait figyelmeztetni arra, hogy mi 1867 óta liberálisabbak voltunk a liberális Angliánál . . . Rupert Rezső: Dehogy! Csak szolgák voltunk. Az osztrákok szolgái! Somogyi István előadó : ... felvilágosodottabbak voltunk az egy-házat nullifikáló, az iskolából a vallástanitást kidobó Franciaországnál. Mi úttörői voltunk az u. n. kultúrának, mi mindig előrementünk egy fejhosszal és méltóztassék csak visszagondolni, hogy ezer és ezer esetben, valahányszor a világ sajtója Magyarországról megemlékezett, mint egy szigetet Ausztria tengerében skatulyázott be bennünket. Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy a hires néprajzi tudósok Franciaországban, akik híresek arról, hogy fogalmuk sincs az egyes államok-