Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-93
72 A Nemzetgyűlés 93. ülése 1920. Azt méltóztatott mondani, hogy az indokolás azzal indokolja a törvény behozatalát, mert bizonyos bűncselekmények elharapództak és más módon ezek ellen védekezni nem lehet. Méltóztatik mondani, hogy a csalárd bukás esete is szerepel, holott az most nem igen fordulhat elő és azért kívánja, követeli, hogy egy csalárd bukási esetet hozzak fel, mert csak ekkor tudja igazoltnak látni ennek az indokolásnak a helyességét. Ugyancsak a csalárd bukással kapcsolatban azt a kérdést méltóztatott felvetni, hogy vájjon hogyan lehet azt a durva erőszakosságot a csalárd bukás esetében megállapítani Azt hiszem, hogy az indokolás intencióját és a törvény rendelkezését kissé félre tetszett érteni. Az indokolást nem én csináltam, de én csak ugy tudom ezt értelmezni, hogy az indokolás nem azt akarja mondani, hogy ezek a bűncselekmények, amelyek az 1. §-ban fel vannak sorolva, most tényleg, de facto mind nagyon sok esetben fordulnának elő, hanem csak azt akarja mondani az indokolás, hogy azok a motívumok, amelyekre az 1. § első bekezdése utal, az a durva erőszakoskodás, megátalkodottság, nyerészkedési vágy, a mások érdekei iránt való lelketlen érzéketlenség: ezek a momentumok manapság borzasztóan elszaporodtak az emberek lelkében. Ez indokolja tehát, hogy oly bűntényekre nézve, amelyeknél ilyen motivumok előfordulhatnak és leginkább előfordulhatnak, ez a büntetési nem alkalmaztassák. Rupert Rezső: Azokat meg nem lehet két évre Ítélni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymliiister : Erre is megfelelek. Ez a felsorolás tehát csak felsorolja a bűntényeket, de ahhoz, hogy a biró a botbüntetést alkalmazza, előfeltétel az, hogy ezeket a motívumokat meg tudja állapítani. Tehát ezek a motivumok szaporodtak el, nem pedig ezek a bűntények, és azért remélem, felment a t. képviselő ur attól, hogy legalább egy csalárd bukási esetet hozzak fel, mert az nem is szükséges, hiszen az indokolás erre csak utal. A másik dolog pedig az, hogy bár az első bekezdés több ilyen motívumot sorol fel, ez nem jelenti azt, hogy minden cselekménynél az összesnek elő kell fordulni ; az egyik cselekménynél az egyik, a másiknál a másik fog előfordulni, a csalárd bukásnál a lelketlenség, a mások érdekei iránt való lelketlen érzéketlenség, a másiknál, a rablás ^setében, a durva erőszak. Azért, hogy a csalárd bukásnál valamennyi motívum nem szerepelhet, ez nem jelenti, hogy itt logikátlanság forog fenn. (Ugy van! balfelöl.) Ugyanezzel kapcsolatban röviden megjegyzést óhajtok tenni Bernolák t. képviselőtársamnak arra az elméletileg különben teljesen helyes megjegyzésére, hogy ő jobbnak látja* és szerinte a mai modern felfogásnak jobban megfelel, ha mi a bűntettesek kategóriái, osztályai szerint wi augusztus hó 27-én, pénteken. büntetünk, nem pedig bűncselekmények szerint' Ez tényleg helyes. , Azt hiszem, t. képviselőtársam talán egyetért velem abban, hogy bizonyos vonatkozásban közvetve ez a gondolat benne van ebben az 1. §-ban, mert amikor mi az első bekezdésben épen ezeket a motívumokat emeljük ki, a bűntettesek egy bizonyos kategóriáját emeljük ki és ezeket akarjuk büntetni. Nem a bűncselekmény itt a fontos, mert előfordulhat, hogy ugyanazt a bűncselekményt, amelyre itt a botot lehet kiszabni, az egyik esetben a biró nem fogja megállapítani, mivel épen olyan bűntettesről van szó, akire ezek a motívumok nem állanak, aki nem tartozik a bűntetteseknek abba a kategóriájába, a másiknál pedig ki fogja szabni, ugy hogy azt hiszem, hogy ez a nagyon helyes gondolata a büntető jogtudománynak közvetve benne is van a rendelkezésben. Rupert t. képviselőtársam logikátlannak tartja az 1. §-t, mert azt mondja, hogy két éven alul is lehet kiszabni büntetést, annak ellenére, hogy ilyen súlyos motivumok vannak felsorolva. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. A magyarázata épen az, hogy ezek a motivumok előfordulnak a legkülönböző bűncselekményeknél, olyan bűncselekményeknél is, amelyekre nézve a büntetőtörvénykönyv rövidebb időtartamú szabadságbüntetést szab. Rupert Rezső : Azt jelenti, hogy a kis bűnöst meg kell botozni, a nagyot nem ! * Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Mi honoráljuk azt a helyes elméleti felfogást, amit Bernolák t. képviselő ur előterjesztett, hogy a kategóriákat, azokat az egyéneket akarjuk büntetni, nem feltétlenül azt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. Amint a javaslat szerkesztve van, pl. a könnyű testi sértés is ilykép büntetendő volna, amely alá esnének nagyon gyakran a falusi verekedések is, de nem bizonyos, sőt kizártnak tartom, hogy a biró botbüntetést szabjon ki, ha megállapítja:, hogy az semmi más, mint a magyar virtuskodásból kifolyó verekedés, garázdálkodás. Ilyen esetekben nem fog botbüntetést pitani, mert ott ezek a momentumok, durvaság, erőszakoskodás stb. nem forognak fenn. Erre majd később visszatérek.' Azt méltóztatnak említeni, hogy ez a törvényjavaslat reakció. Én is bevallom, hogy ez reakció, de reakció nem abban az értelemben, amint általában most gondolják, amely bizonyos maradiságot, visszamaradottságot jelent, hanem reakció ennek a kifejezésnek szószerinti, természettudományi értelmében. Ez a törvényjavaslat visszahatása, reakciója azoknak az akcióknak, amelyeket a mai viszonyok között felforgató, nemzetellenes, féktelen elemek kifejtenek abból a célból, hogy megakadályozzák nálunk a konszolidációt, azt, hogy a mi állami életünk, nemzeti életünk megerősödjék, hogy a Nemzetgyü-