Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-93
A Nemzetgyűlés 93. ülése 1920. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Szerény véleményem azonban az, hogy ezt egészen általánosítani mégsem lehet. E részben legyen szabad rámutatnom arra a tapasztalatra, amelyet, sajnos, megszállott területeinken szereztünk, hogy ott annak a botbiintetésnek, amelyet a megszálló csapatok alkalmaztak, milyen borzasztóan elrettentő hatása volt. Bernolák Nándor: Sokkal nagyobb volt a kriminalitás, mint azelőtt ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ezenkívül bátor vagyok utalni az angol példára is. Kezemben van egy munkálat, amelyet Bernolák t. képviselőtársam kétségtelenül ismer, a németeknek ez a nagy összehasonlító munkája, amely az összes államok büntetőjogát ismerteti. Itt az a német tudós, az az alapos német professzor, aki ezt a részt kidolgozta, megállapítja, hogy igenis a botbiintetésnek igen eredményes, elrettentő hatását tapasztalták. (Mozgás.) Rupert Rezső : És Németország nem fogadott neki szót. Ugron Gábor : Porosz drill ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ez Angliában van. Ez a tudós megállapítja, hogy az # elrettentő hatás különösen a rablás bűncselekményénél nagyon eredményesen mutatkozott. Forgács Miklós: Magyarországon nincs is már mit rabolni ! Ereky Károly : Amig az embernek egy nyakkendője van, addig lehet rabolni. (Derültség. Mozgás.) Forgács Miklós : Falun már az se lesz ! (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Amint emiitettem, ezt a büntetésnemet mi is csak átmeneti eszköznek gondoljuk és ezért állapítottuk meg az egyévi időt. Nagy csodálkozással láttam, hogy egyes képviselőtársaim ebbe belekötnek és j ugy állítják be a dolgot, hogy tulajdonképen mi magunk sem bízunk ebben a büntetésben s ezért próbaképen óhajtjuk ezt egy évre létesiteni. Ebben egy kis tévedés van, mert hiszen annak, hogy csak egy évre akarjuk meghozni ezt a törvényt, egyedüli oka az, hogy abban bízunk, abban reménykedünk, hogy ennek a botbüntetésnek, és pedig nem is gyakori alkalmazásának, lesz eredménye, mert szivemből remélem és bízom abban, hogy erre gyakran nem lesz szükség és mentül kevesebb esetben lesz szükséges alkalmazni. En bízom benne, hogy tekintettel ennek elrettentő hatására, maga az a körülmény, hogy ez a büntetésnem be van hozva, elegendő lesz annak a célnak- elérésére, amelyet elérni kívánunk, hogy ezek a túlkapások, ezek a durvaságok, az erkölcsök elfajulása ós a bűncselekményeknek bizonyos körökben elterjedése mérsékeltessék. (Mozgás a jobboldalon.) Abban bízunk tehát, hogy egy év múlva már változnak a viszonyok és egy év múlva már erre a törvényre, erre a büntetésnemre nem lesz szükség. n augusztus hó 27-én, pénteken. 69 Ez az oka annak, hogy ennek ,a büntetésnemnek hatályát csak egy évre állapítjuk meg. Kerekes Mihály: Inkább maximáljuk meg az ipari cikkek árát ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Őszintén megvallom, hogy nem járulhatok ahhoz javaslathoz, amelyet Giesswein Sándor t. képviselőtársam felhozott, hogy t. i. mi forduljunk ezekhez a destruktiv, megromlott elemekhez azzal a kéréssel, amellyel az ő példájában tanító fordult az ő növendékeihez : »Fogadjátok meg, hogy jók lesztek' és mi sem fogunk büntetni.« Ez a példa nagyon szép, de azt hiszem, hogy a mai viszonyok között, ilyen körülmények között és ugy, hogy mi, a Nemzetgyűlés forduljunk ezekhez — hanem is tényleg, de gondolatban — ez semmi eredményre nem vezetne, ez nem alkalmazható. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon) Orbók Attila: Több eredménye lenne, mint a botnak ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Általában azt tapasztalom t. képviselőtársaim részéről, hogy az egész törvényjavaslatot ugy állítják be gondolkozásukba, mintha az a gyermekek, a fiatalkorúak ellen irányulna. Nagyon sokat beszéltek erről, és azt hangoztatták, hogy á fiatalkorukat inkább meg kell javítani, azokat nevelni kell, nem pedig büntetni. Mások ugy állították be, különösen erről az oldalról (a jobboldal félé fordul), mintha ez a javaslat a földmi vesnépesség, a falusi lakosság ellen irányulna. (Zaj a jobboldalon.) Orbók Ättüa: Nem is a szolgabírói és a jegyzők ellen ! Szilágyi Lajos: Végeredményben a falu szenvedi meg! (Zaj a jobboldalon.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Kötelességem kijelenteni, amit valószínűleg mindenki be is lát- és tud, hogy ilyen tendencia semmiféle törvényjavaslatban nem lehet és ebben sincs. (Felkiáltások a jobboldalon : Azt nem mondtuk! Zaj. Elnök csenget.) Sem a fiatalkorúakat nem akarjuk odiózusan privilegizálni e tekintetben, sem a falusiakat. Ez azokra vonatkozik, akikre nézve áll az 1. §. első bekezdése. Forgács Miklós: Azokra vonatkozik, akik nem lesznek olyan ügyesek, hogy a büntetés alól kibújjanak. (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Én teljesen osztozom abban a nézetben, hogy igenis, a mi politikánknak, az igazságügyi politikának az kell hogy a távolabbi célja, ideálja legyen, amire Bernolák képviselő ur rámutatott, hogy mi, igenis, neveljük és javítsuk azokat a fiatalokat, akik még megmenthetők, sőt az egész nevelési rendszert kell ugy beállítanunk, hogy azokból bűntettesek sohase legyenek, és ugyebár, az egész igazságszolgáltatásnak az volna az ideálja, hogy tulajdonképen feleslegessé váljék a bűntető igazságszolgáltatás, mert más, preventív