Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-93

A Nemzetgyűlés 93. ülése 1920. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Szerény véleményem azonban az, hogy ezt egé­szen általánosítani mégsem lehet. E részben legyen szabad rámutatnom arra a tapasztalatra, amelyet, sajnos, megszállott területeinken szerez­tünk, hogy ott annak a botbiintetésnek, amelyet a megszálló csapatok alkalmaztak, milyen borzasztóan elrettentő hatása volt. Bernolák Nándor: Sokkal nagyobb volt a kriminalitás, mint azelőtt ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ezenkívül bátor vagyok utalni az angol pél­dára is. Kezemben van egy munkálat, amelyet Bernolák t. képviselőtársam kétségtelenül ismer, a németeknek ez a nagy összehasonlító mun­kája, amely az összes államok büntetőjogát is­merteti. Itt az a német tudós, az az alapos német professzor, aki ezt a részt kidolgozta, megállapítja, hogy igenis a botbiintetésnek igen eredményes, elrettentő hatását tapasztalták. (Mozgás.) Rupert Rezső : És Németország nem foga­dott neki szót. Ugron Gábor : Porosz drill ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ez Angliában van. Ez a tudós megállapítja, hogy az # elrettentő hatás különösen a rablás bűncselekményénél nagyon eredményesen mutat­kozott. Forgács Miklós: Magyarországon nincs is már mit rabolni ! Ereky Károly : Amig az embernek egy nyak­kendője van, addig lehet rabolni. (Derültség. Mozgás.) Forgács Miklós : Falun már az se lesz ! (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Amint emiitettem, ezt a büntetésnemet mi is csak átmeneti eszköznek gondoljuk és ezért álla­pítottuk meg az egyévi időt. Nagy csodálkozás­sal láttam, hogy egyes képviselőtársaim ebbe belekötnek és j ugy állítják be a dolgot, hogy tulajdonképen mi magunk sem bízunk ebben a büntetésben s ezért próbaképen óhajtjuk ezt egy évre létesiteni. Ebben egy kis tévedés van, mert hiszen annak, hogy csak egy évre akarjuk meg­hozni ezt a törvényt, egyedüli oka az, hogy ab­ban bízunk, abban reménykedünk, hogy ennek a botbüntetésnek, és pedig nem is gyakori alkal­mazásának, lesz eredménye, mert szivemből remé­lem és bízom abban, hogy erre gyakran nem lesz szükség és mentül kevesebb esetben lesz szükséges alkalmazni. En bízom benne, hogy tekintettel ennek elrettentő hatására, maga az a körülmény, hogy ez a büntetésnem be van hozva, elegendő lesz annak a célnak- elérésére, amelyet elérni kívánunk, hogy ezek a túlkapások, ezek a durva­ságok, az erkölcsök elfajulása ós a bűncselek­ményeknek bizonyos körökben elterjedése mérsé­keltessék. (Mozgás a jobboldalon.) Abban bí­zunk tehát, hogy egy év múlva már változnak a viszonyok és egy év múlva már erre a tör­vényre, erre a büntetésnemre nem lesz szükség. n augusztus hó 27-én, pénteken. 69 Ez az oka annak, hogy ennek ,a büntetés­nemnek hatályát csak egy évre állapítjuk meg. Kerekes Mihály: Inkább maximáljuk meg az ipari cikkek árát ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Őszintén megvallom, hogy nem járulhatok ahhoz javaslathoz, amelyet Giesswein Sándor t. kép­viselőtársam felhozott, hogy t. i. mi forduljunk ezekhez a destruktiv, megromlott elemekhez azzal a kéréssel, amellyel az ő példájában tanító fordult az ő növendékeihez : »Fogadjátok meg, hogy jók lesztek' és mi sem fogunk bün­tetni.« Ez a példa nagyon szép, de azt hiszem, hogy a mai viszonyok között, ilyen körülmények között és ugy, hogy mi, a Nemzetgyűlés fordul­junk ezekhez — hanem is tényleg, de gondolat­ban — ez semmi eredményre nem vezetne, ez nem alkalmazható. (Zaj és ellenmondások a jobb­oldalon) Orbók Attila: Több eredménye lenne, mint a botnak ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Általában azt tapasztalom t. képviselőtársaim részéről, hogy az egész törvényjavaslatot ugy állítják be gondolkozásukba, mintha az a gyer­mekek, a fiatalkorúak ellen irányulna. Nagyon sokat beszéltek erről, és azt hangoztatták, hogy á fiatalkorukat inkább meg kell javítani, azokat nevelni kell, nem pedig büntetni. Mások ugy állították be, különösen erről az oldalról (a jobb­oldal félé fordul), mintha ez a javaslat a föld­mi vesnépesség, a falusi lakosság ellen irányulna. (Zaj a jobboldalon.) Orbók Ättüa: Nem is a szolgabírói és a jegyzők ellen ! Szilágyi Lajos: Végeredményben a falu szenvedi meg! (Zaj a jobboldalon.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Kötelességem kijelenteni, amit valószínűleg min­denki be is lát- és tud, hogy ilyen tendencia semmiféle törvényjavaslatban nem lehet és ebben sincs. (Felkiáltások a jobboldalon : Azt nem mondtuk! Zaj. Elnök csenget.) Sem a fiatal­korúakat nem akarjuk odiózusan privilegizálni e tekintetben, sem a falusiakat. Ez azokra vonatkozik, akikre nézve áll az 1. §. első be­kezdése. Forgács Miklós: Azokra vonatkozik, akik nem lesznek olyan ügyesek, hogy a büntetés alól kibújjanak. (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Én teljesen osztozom abban a nézetben, hogy igenis, a mi politikánknak, az igazságügyi poli­tikának az kell hogy a távolabbi célja, ideálja legyen, amire Bernolák képviselő ur rámutatott, hogy mi, igenis, neveljük és javítsuk azokat a fiatalokat, akik még megmenthetők, sőt az egész nevelési rendszert kell ugy beállítanunk, hogy azokból bűntettesek sohase legyenek, és ugye­bár, az egész igazságszolgáltatásnak az volna az ideálja, hogy tulajdonképen feleslegessé váljék a bűntető igazságszolgáltatás, mert más, preventív

Next

/
Thumbnails
Contents