Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-110
A Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szept. M 24-én 3 pénteken. 555 módon tehát ez a határátkelési igazolvány tel- I jesen illuzórius. Ha a mostani bérlethez juttatásnál az igen t, kormány mellőzné azokat a földteleneket, akiknek tulajdonképen van földjük, de nem bírnak hozzájutni, ez azt hiszem, elégedetlenséget, valóságos forradalmi hangulatot keltene ezekben a határmenti községekben, ahol ugyancsak fontos lenne, sőt minden más területnél is fontosabb, hogy a lakosság itt a határ mentén elégedett' legyen, mert hiszen ezek, ugyebár, határőrei a demarkációs vonalon a magyarságnak. A másik dolog, amit kifogásolok s ami talán első pillanatra ugy fog feltűnni részemről, hogy demagógia, de ki kelL jelentenem, hogy én ezt őszintén ugy érzem, ahogy mondom, az, hogy ez a javaslat meg akarja tagadni a földet azoktól, akik a forradalomban szerepeltek. Ha ezt a kautelát fentartjuk, akkor pl. az igen tisztelt és általunk nagyon szeretett nagyméltóságú földmivelésügyi minister ur sem kaphatna földet, mert a forradalomban ő is részt vett. (Mozgás és derültség. Zajos ellenmondások jobbfelöl.) Nem vett benne részt, épen ezt akarom hangsúlyozni. Arra akarom felhivni a nagyméltóságú minister ur figyelmét, hogy a Tiszántúl, ahol a zsellérnép és a kisgazdatársaclalom között az ellentét — sajnos — még mindig igen nagy, ahol az ellentétek kiegyenlítve nincsenek, ott a forradalomban szerepelt zsellérnépek tényleg csináltak egy kisebb szabású vértelen forradalmat, amennyiben a száz holdon felüli gazdák földjeiből elvettek és azokat felosztották. Ha ott, ahol ilyen ellentét van még mindig a kisgazda és a zsellértársadalom közt, szóval a képviselőtestület és a nép zöme közt, ilyen tágan határozza meg a végrehajtási javaslat azt, hogy a forradalmakban szerepeltek nem kaphatnak bérletet, akkor ott ez a javaslat teljesen illuzóriussá válik és tényleg nem fognak földet kapni azok, akik leginkább rá vannak szorulva és akik épen azért vettek részt a forradalmi mozgalmakban, mert a földéhség hajtotta őket. (Zaj a jobboldalon.) Én mélyen meg vagyok győződve nagyatádi Szabó István minister ur jóindulatáról épen a zsellérnép iránt, meg vagyok arról győződve, hogy a jóindulat, a jóakarat megvan benne ezen társadalmi réteg iránt, mely a háborúban is talán a legtöbbet vérzett, mert még szabadságot sem kapott, mivel földje nem volt, inig a földdel birókat háború idején megillette a szabadság. Meg vagyok róla győződve, hogy a minister ur figyelembe fogja venni ezt az aggodalmamat. A végrehajtási rendeletben a többek közt előfordul az a kitétel, hogy aktiv katonák földjéhez nem nyúlhatnak hozzá, csak kivételes esetekben. Helytelenítem, hogy ezt igy egészen röviden vették fel a végrehajtási rendeletbe, minden körülirás nélkül, mert ugyebár, a háborúban az egész nemzet katona volt és ha az j | aktiv katonák földjéhez nem lehet nyúlni, akkor a tartalékos katonák egyenlőtlen elbánásban részesülnek az aktiv katonákkal szemben. . Előfordulhat az az eset, hogy egy tartalékos katonának, egy tartalékos tisztnek van egy középbirtoka, ez a tartalékos tiszt végigszolgálta az egész háborút és ehhez a középbirtokhoz hozzányúlnak, mig viszont egy aktív katonának 5000 holdnyi földjéhez, aki talán nem szolgálta végig a háborút, nem nyúlnak hozzá azon a címen, hogy aktiv katona. Meg vagyok róla győződve, hogy a földmivelésügyi minister ur a végrehajtási rendelet keretén belül, mely kellő hatáskört nyújt neki, igazán szociális érzékkel és az öt jellemző szeretettel a nép iránt fogja ezeket a kérdéseket megoldani. En csak kötelességemnek tartottam, hogy ezeket az aggályaimat előadjam és amidőn üdvözlöm a földmivelésügyi minister urat ezen szociális javaslat beterjesztése alkalmával, egyúttal bátor voltam aggályaimnak is kifejezést adni. Ereky Károly ". Hanem most már ne sokat beszéljünk ! (Felkiáltások a baloldalon : Szavazzunk!) Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Szabóky Jenő jegyző: Sziráki Pál! Sziráky Pál: í. Nemzetgyűlés ! Csak rövid néhány szóval akarok hozzászólni a törvényjavaslathoz. Örömmel üdvözlöm a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, melyet alkalmasnak tartok arra, hogy a felizgatott kedélyeket legalább részben megnyugtassa. Hogy mennyire szükség van a törvényes intézkedésekre a házhelyek és a kisbérletek kérdésében, azt csak néhány olyan esettel akarom igazolni, mely az én kerületemben történt. Örkény községben egy nagybirtokot parcelláztak és amikor az Örkényi rokkantak belőle földet kértek, Ígérték nekik, hogy egy-egy hold földet kapnak 100 koronás árban, természetétesen a legrosszabb helyen és amikor a rokkantak azt kérték, hogy adjanak nekik többet, nem 100 koronáért, hanem több pénzért, mert annyiért ők nem kívánják, megtagadták a, kérésüket. (Mozgás.) Ereky Károly: Ez inkább interpelláció! Nem idevaló ! Sziráky Pál : Továbbá több községben megtörtént, pl. Tatárszentgyörgy községben is, hogy a földnélküliek bérletet kértek, és amikor az illetékes koronauradalom jószágigazgatőságához eljutott ez a kérésük, az illető jószágigazgató azt mondta, hogy a földmivelésügyi ministerium nem illetékes fórum annak eldöntésére, hogy a bérleteket ők kinek adják. Drozdy Győző: Eddig ugy volt! Sziráky Pál : Amikor Gyón községben a rokkantak és a sárosi és a felsődabasi katonaviselt rokkantak bérletet kértek, akkor Haidekker gazdasági felügyelő azt kérdezte, hogy ''mivel foglalkoztak ezek az emberek, még mielőtt I a bérletet kérték. És amikor ők azt mondták, 70*
