Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-110
A Nemzetgyűlés 110, ülése 1920. évi szept. lió 24-én, pénteken. 549 ezt a földreformról szóló törvényjavaslatot minél előbb törvényerőre emeljék, Griger Miklós : Nem engedjük ! Különben megbuktatjuk a kormányt azonnal l (Mozgás a jobboldalon ; felkiáltások : Nem kell félni !) Elkergetjük, ha nem csinálja. (Mozgás.) Gyömörey György : Én annak ellenére, hogy választóimnak semmi Ígéretet nem tettem, csak azt, hogy hazamat hiven és becsületesen fogom szolgálni és -kizárólag a közérdek fog törvényhozói működésemben vezetni, mégis lelkiismeretemet nyugtatom meg, amikor a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagjához azzal a kérelemmel fordulok, hogy ne szűnjenek meg egy pillanatig sem követelni és minden eszközt megragadni, hogy a kormány a. földbirtokreformról szóló földbirtokjavaslat letárgyalására utasittassék. (Helyeslés.) Az igen t. földmivelésügyi minister urat pedig' kérem, legyen kegyes egy megnyugtató nyilatkozatot tenni aziránt ... . Griger Miklós : Nagyon helyes l Gyömörey György : . . . hogy ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedése egy pillanatig sem fogja késleltetni a földbirtokreformról szóló .törvényjavaslat tárgyalását. (Általános helyeslés és taps.) Ha ezt a nyilatkozatot megteszi & minister ur, akkor én megnyugvással fogadom el a tárgyalás alatt lévő javaslatot és csak a 4. §-nál -leszek bátor némi, a lényegbe nem vágó módosítást tenni. (Helyeslés.) '. A minister ur megnyugtató nyilatkozatát várva és remélve, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt az előttem szóló t. képviselőtársam fejtegetéseire az igen t. földmivelésügyi minister ur nyilatkoznék, én is foglalkozni kivánok azokkal annyiban, hogy mi, akik a Nemzetgyűlés ezen az oldalán ülünk, akik a kisgazda- és f öldmivespárt programmjával kerültünk ide ezekbe a padsorokba, azon a véleményen vagyunk, hogy a földbirtokreform a párt alapja, (Igaz! Ugy van! jóbbfelől) & földbirtokreform elhalasztása a pártprogramra félre tétele és a földbirtokreform elmaradása a pártnak halála. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások jobbfelől : Nemcsak a párté, a nemzeté is, az egész országé !) Ebből kifolyólag tehát egy percig sem szűnünk meg szorgalmazni azt, hogy a most megszavazandó törvényjavaslatot a lehető leggyorsabban a földbirtokreformról szóló törvényjavaslat tárgyalása kövesse. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) És ha már erről beszélünk, t. Nemzetgyűlés, akkor igenis konstatálni kell, hogy ezzel a földbirtokreformjavaslattal már igy is elkéstünk Elkéstünk azért, mert az uj gazdasági év küszöbén vagyunk. Nekem egy másik kérdést kell intéznem az igen t. földmivelésügyi minister úrhoz, t. i. azt, jelentse ki. hogy kicsoda az, aki a földbirtokjavaslat tárgyalását késlelteti és mi az oka annak, hogy bár már hetek óta megkaptuk a földbirtokreformtörvényjavaslat szövegét, még a mai napig sem került az a földmivelésügyi és a többi érdekelt bizottságok szine elé. (Igaz ! Ugy van !) A földbirtokreform tárgyalásának elhalasztását csak az kívánhatja, aki nem barátja annak, hogy itt konszolidált állapotok legyenek. (Igaz! Ugy van !) Csak az kívánhatja a halasztást, aki le akarja járatni ennek a Nemzetgyűlésnek tekintélyét, (Igaz ! Ugy van !) csak az halaszthatja ezt a tárgyalást, akinek sötét tervei vannak és aki felfordulást akar itt ebben az országban előidézni, a maga saját személyére nézve pedig a zavarosban akar halászni. T. Nemzetgyűlés ! Ha már elkéstünk és most helyre akarjuk hozni ezt a késedelmet, akkor én nem tartom a leghelyesebb módnak azt, hogy most egy felhatalmazási törvényjavaslattal igyekezzünk a kérdést megoldani. A cél az, hogy tényleg már most az ősszel földet adjunk. Ez a törvény azonban földet még nem, csak meghatalmazást ad. Ezután még a minister szakközegei fognak dolgozni, a rendelet még a ministertanács elé fog kerülni, ezt a rendeletet még meg fogják szövegezni, ki fogják nyomatni, szét fogják osztatni, a vidéken annak végrehajtására hivatott közegek fogják azt tanulmányozni, — hiszen amint látom, bizonyos szervek, bizonyos bizottságok fognak alakulni — ezek a bizottságok javaslatokat fognak tenni és akkor fog majd valaki — nem tudom, nem ösmerem, hogy ki — dönteni és csak a döntés után jönnek majd a felebbezések, szóval : lesz még tenger vita, tenger felebbezés és pereskedés. (Zaj.) Én ezt a módszert biztosnak és helyesnek nem tartom. Ami időt mi megtakarítunk azzal, hogy nem vitatkozunk és lehetőleg hozzászólás nélkül vagy rövid felszólalások után szavazzuk meg ezt a javaslatot, azt az időt el fogjuk veszíteni ott, ahol a törvény végrehajtásánál maguk az érdekeltek fognak vitatkozni. Nézetem szerint akkor értünk volna leghamarabb célt, ha a törvényhozás világosan és határozottan, félre nem- érthető módon megmondta volna magában a törvényben, hogy kinek akar földet adni és kitől akar földet elvenni (Felkiáltások alfelől; Benne van a törvényben !) azért, hogy a földnélkülieknek adja azt át használatra. Mindezt a legszélesebb körben közhírré kellett volna tenni, hogy félreértés ne legyen. Én* ugy hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy csak akkor érünk el célt,.ha rögtön adunk, mert kétszer ad az, aki gyorsan ad, mint a közmondás mondja és ez különösen érvényesül itt, ahol inkább kevesebbet, csak gyorsan, egyszerűen, utánjárás és pereskedés nélkül kell a földnélküliek számára juttatni. Ez pedig csak ugy lesz lehetséges, ha á törvényhozás a mostani törvényben nem lehetőséget akar teremteni arra, hogy földhöz jussanak a földnélküliek, hanem parancsoló módon, jár el, megparancsolja ezt. Mert ha a magántulajdonba belenyúlok, csak parancsoló módon tehetem azt.
