Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

542 A "Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szept. hó 24-én, péntehen. zólag helyesebbnek tartotta a bizottság a rendeleti utón való szabályozást részben és főként a törvényjavaslat célja, a sürgősség miatt, részben azonban azért, mert azok a körülmények, amelyeket most sürgősen, kivételesen óhajt szabályozni a törvényjavaslat, igen eltérőek, vidékenként, helyenként igen különbözőek, ugy hogy mindenütt a vidék helyzetéhez mérten speeiális rendelkezésekre van szükség, amit pedig törvényben, amelynek keretei merevek, nem lehet megtenni. Sokkal inkább megfelel a célnak a rendeleti szabályozás, amely inkább idomulhat a helyi viszonyokhoz, és abban az esetben, ha a rendeleti szabályozás nem Tolna megfelelő, inkább lehetséges a rendeleti szabályozástól eltérni és uj rendelkezést életbeléptetni, ami a törvénynél annak merev keretei miatt felette körülményes volna. Ami magát a részletes szabályozást illeti, legyen szabad röviden arra is kitérnem. Legyen szabad röviden ismertetnem azokat a szempontokat is, amelyek a kormányt a törvényjavaslat részletes szabályozásának életbeléptetésénél vezetik. Miként már előzőleg is kifejtettem, ugy a házhelyek kijelölésénél, mint a kishaszonbérletek alakításánál kizárólag a közérdek irányadó arra nézve, hogy ki részesülhet háztelekben és ki részesülhet kis haszonbérletben, úgyhogy ennek a törvénynek alapján is egyéni jogcímen senkisem lesz jogositva sem házhelyre, sem pedig kis haszonbérletre igényt formálni. Amennyiben azonban megfelelő házhelyek és megfelelő ingatlanrészek állanak rendelkezésre, abban az esetben a kormány megszabni óhajtja azokat a kategóriákat, amelyek ezekre a házhelyekre és a kis haszonbérletekre igényt formálhatnak, még pedig oly módon, hogy a házhely és az ingatlan fekvése szerint illetékes községi képviselőtestület, vagy a városokban a városi tanács megállapítása szerint az arra érdemeseknek a következő sorrendben lenne juttatható iiázhely : elsősorban a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, másodsorban mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogu férfimunkásoknak, vagy ilyen törpebirtokosoknak, harmadsorban általában véve olyan családoknak, akik abban a községben vagy városban illetékesek, amelyben a házhely juttatható volna, vagy ott legalább 10 éve állandóan laknak és megfelelő állandó tisztességes keresettel birnak. Szilágyi Lajos : Hol vannak a közszolgálati alkalmazottak, a kisiparosok ? Rubinek István : Ezekre majd rákerül a sor a végleges törvény alkotásánál. Szilágyi Lajos: Hol vannak a nyugdíjas' katonatisztek, akiket nyugdíjba kergettek ? (Mozgás balfelöl.) Rubinek István: A törvényjavaslat itt csak olyan esetekben engedi meg a földmivelésügyi ministernek a beavatkozást, ahol azt kifejezetten a közérdek kivánja. Házhelyet azonban olyan egyén, akinek van már telke, van már házhelye, a jelen törvényjavaslat alapján semmi körülmények között nem kaphat. Nem kaphat azután a törvényjavaslat alapján házhelyet az, — itt felsoroltatnak azok a kategóriák, amelyek egyébként a végleges törvényjavaslatban is benne vannak — aki nem született magyar állampolgár, kivéve a viszonosság eseteit, aki elmebeteg vagy gyengeelméjü, akinek kiskorúsága meg van hosszabbitva, vagy aki gondnokság alatt áll, aki az «állam ellen irányuló, továbbá nyereségvágyból, vagy aljas indokból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt, vagy tiltott pénzüzérkedés, vagy általában a közellátás és kereskedelemre vonatkozó hatósági rendeletek kijátszása, vagy más hasonló üzelmek miatt vád alá van helyezve, vagy azzal egyenlő erejű birői határozat hatálya alatt áll, vagy ilyen ügyből kifolyólag jogerősen el volt itélve. Továbbá, aki politikai jogainak gyokorlásától jogerősen fel van függesztve, aki csődben volt vagy van, aki csődönkivüli kényszeregyezségre lépett. Itt következik azután az eltérés az eredeti szövegtől : aki a nemzeti hadseregbe való behívóparancsnak önhibájából nem tett eleget, aki mint katonaszökevény szökés miatt, vagy aki az 1918. évi október 30. napja óta történt fóruradalmi mozgalmakkal összefüggésben jogerősen el volt itélve, vagy enélkül is, ha az emiitett forradalmi mozgalmakkal kapcsolatban, vagy az állam biztonság társadalmi rendre és békére, vagy a közbiztonságra egyébként veszélyes, aggályos, vagy gyanús magatartásával a közbecsülésre méltatlanná vált, ezt az ingatlan fekvése szerint illetékes községi képviselőtestület, vagy városoknál a városi tanács titkos szavazással megállapítja, Aki iszákos, szokásos rendbontó, dologkerülő s ezt ugyancsak az illető község képviselőtestülete titkos szavazással megállapitja. Y égül, aki házát, vagy egyéb ingatlanát bebizonyithatólag csak azért idegenitette el, hogy ennek a törvényjavaslatnak az alapján juthasson házhelyhez. Igen fontos rendelkezése a törvényjavaslat alapján megadandó felhatalmazásnak az, hogy egy-egy házhely négyszáz négyszögölnél kisebb rendszerint ne legyen, 600 négyszögölnél nagyobb azonban semmi kürülmények között sem lehet. A házhelyekre igénybevehető területeket kijelölőbizottság állapítja meg. Ez a bizottság a törvényszék elnöke által a felügyelete alá tartozó bíróságok bírái közül kijelölt bíró elnöklete alatt fog működni. Azokra a területekre vonatkozólag, amelyek a házhelyek céljából igénybevehetők lesznek, a célbavett rendelkezés a következő : 1. Igénybevehető bármely ingatlan, amelyet tulajdonosa házhelyek céljaira átengedni óhajt. 2. Az élők közti jogügylettel, vagy árverésen 1914. évi július hó 28. napja után elidegenített ingatlanok. 3. A nyilvános számadásra köte-