Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-109

52 i A Nemzetgyűlés 109. ülése 1920. az alsóbb gazdasági rétegeket, amelyek már csak atomizáltságuknál fogva is, ezelőtt jóformán nem számítottak: jelentőséghez juttatja, azokból uj erőket vesz ki, gazdagítja őket és képessé teszi olyan további gazdasági működésre, amely már túlterjed a szövetkezeti életen s aboi ezek a gazdasági egzisztenciák bekapcsolódhatnak majd a nagy pénzintézeti élet körébe. Az a tér .ez, ahol a hitelszövetkezeti hitel már nem kielégítő, ahol szükség van a pénzintézeti hitelre. A pénzintézetek szempontjából sincs tehát semmi aggodalomra ok, ha a falvakban teljesen a szövetkezetek veszik is át az uralmat. Elég e tekintetben hivatkozni Németországra, amely a legfejlettebb szövetkezeti ország volt. Mit ártott a pénzintézeteknek, mit ártott a kapitalisztikus berendezkedésnek az, hogy annyi szövetkezete és olyan kiterjedt szövetkezeti hálózata volt Németországnak ? Németország gazdagságát előmozdították és ez volt a lényeg. Nálunk is az a lényeg, hogy a mi szövetkezeti szervezetünk nemzetünk gazdagságát elő kell hogy mozdítsa. A törvényjavaslatban a szükséges támogatáson kivül, amelyet a legkisebb mértékre igyekeztem leszorítani, amely még egyáltalában effektívvé válhat, azok a jogi és szervezeti intézkedések foglaltatnak, amelyeknek szüksége évtizedeken keresztül kitűnt. Semmi uj kísérletezés nincsen benne, tisztán a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált intézkedéseket proponálja, de meg vagyok győződve róla, hogy ebben a keretben, amelyet a törvényhozástól az egész szövetkezeti tábor kér, a szövetkezeteknek módjuk lesz azzal a meggondoltsággal, azzal a kötelességtudással és lelkesedéssel, amellyel eddig dolgoztak, kifejleszteni a maguk szervezetét ugy, hogy az rendkívül becses értéke lesz a magyar társadalomnak és a magyar gazdasági életnek. T. Nemzetgyűlés! Mikor a politika terére voltam kénytelen lépni, elhagytam a szövetkezeti életet^ de magammal hoztam a szövetkezeti zászlót (Elénk helyeslés és éljenzés.) és akkor is minden alkalommal kifejeztem azt, hogy bár hivatalos állásom engem a teljes objektivitásra kötelez és minden osztállyal, minden réteggel, minden gazdasági foglalkozás irányában ezt az objektivitást meg fogom tartani, de emellett ott, ahol semmi más foglalkozást, semmi más érdeket nem sért a szövetkezeti cél, ott ezt a szövetkezeti zászlót nem fogom kiadni a kezemből és igyekszem azt diadalra vinni. (Helyeslés. Éljenzés.) Nem azért beszélek a szövetkezetekről most igy, ahogy beszélek, mert egy szövetkezeti intézmény vezetője voltam. Talán azért voltam egy szövetkezeti intézmény vezetője, mert az volt akkor is a meggyőződésem, aminek ma kifejezést adok. Ezért, mert tisztán közérdekű dologról van szó meggyőződésem szerint, semmiféle álszégyen sem tartott vissza attól, hogy lehetőleg első javaslataim egyike legyen az, amely a szövetkezeti hálózat kiépítésére vbnatévi szept. hó 23-án, csütörtökön. kőzik. Mertem tenni ezt azért, mert nem féltem semmiféle megjegyzéstől — nem is hiszem, hogy volna — hogy én ezt azért teszem, mert a Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója voltam. Mertem ezt azért tenni, mert épen ott szerzett tapasztalataim alapján is tudtam, hogy a legjobb célt szolgálja ezzel a törvényhozás, de egyúttal egy olyan célt is, amelyet a választások alkalmával mindnyájan fennen hirdettünk, mindnyájan nyíltan magunk elé tűztünk. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt az alkotását, amely a gazdasági élet terén első igen fontos alkotása lesz, méltóztassék minél hamarabb keresztülvinni és ezzel az alapját lerakni jóformán egy egész irányzatnak, mert hiszen a szövetkezeti életnek az ilyen pártolása, amelyet mi javasolunk, egész irányzatunkra fényt vet és zálogul szolgál arra, hogy a gazdasági élet további kifejlesztésében a kormányzat ezt az irányzatot fogja továbbra is követni. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : A vita be lévén zárva, a szólás joga az előadó urat illeti meg. Iklódi-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! A pénzügy minister urnák most elhangzott és a vita egész anyagát felölelő beszéde után a zárszó jogával élni nem kívánok. Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. Hazat, méltóztatik-e a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. tcikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Héjj Imre jegyző urat, szivtskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat óimét és 1—8. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a 9. §. Héjj Imre jegyző (olvassa). Elnök: Kivan valaki szólni? Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 9. §-hoz egy módosítást vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni és nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést és a pénzügyminister urat, hogy a hitelszövetkezetek fejlődése, különösen pedig városi helyeken való versenyképessége szempontjából ezt a csekély módosítást méltóztassanak ebbe a szakaszba beiktatni. A 9. §. intézkedik a hitelszövetkezetek tiszta jövedelmének mikénti felhasználásáról. Ennek a szakasznak egyik intézkedése az, hogy az osztalék az alaptőke után 5 °/o-ot meg nem haladhat. 'Ehhez az intézkedéshez azt a rövid beszúrást vagyok bátor indítványozni, hogy az osztalék 5 °/o-ot »az Országos Központi Hitelszövetkezet hozzájárulása nélkül« meg nem ha-