Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-108
À Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. bátorkodott kijönni a pecséteket megnézni a kisüstökön, elhatároztuk, hogy feltörjük ugyan a pecsétet, de jegyzőkönyvet veszünk fel arra nézve, hogy biztositjuk a kincstárat az őt megillető részről, bármikor is konszolidálódik a helyzet. Az a nyilatkozat, amelyet akkor vettünk fel, a következőleg hangzik. Az eredeti nálam van. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Kelt 1919. második hó 9-én. Nyilatkozat. Alulírott szőlősgazdák kinyilatkoztatjuk azt, hogy a böhönyei hegyen le vő közös pálinkafőzőnkben elhelyezett, a kaposvári pénzügyigazgat4ság által visszahagyott 159 literes pálinkafőző üstünkön kifőzésre lévő anyagunkat, törköly, seprő stb. kifőzzük, tekintettel a zavaros politikai viszonyokra, engedély nélkül. Ha ezen cselekményünkért később adó vagy illeték vettetnék ránk, a kifőzött pálinka arányában fogjuk azt megfizetni. Egyikünk elvállalja a felelősséget a másikunkéit.« Itt van 154 aláírás. Szijj Bálint: Ez egy becsületes dolog ! (Ugy van ! balfelől.) Madarász Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! Én azt hiszem, a mi eljárásunk becsületesebb volt, mintha kiontjuk az anyagot. Akkor megkezdtük a főzést, főztünk az egész kommunizmus alatt, a kommunisták csak egy izben bátorkodtak lezárni, de újra feltörtük. Azt hiszem, sokkal helyesebb volt az eljárásunk, mintha a kommunistáknak kifizettük volna a pénzt. Azonban arra köteleztük magunkat, hogy a kincstár mindig biztositva lesz arról, hogy ezen pénzt megkapja. És most mi történt ? Mindig azt vallottuk valamennyien, hogy ki-ki hajlandó a kincstárra eső részt megfizetni, azonban büntetést nem, mert nem érezzük magunkat bűnösöknek, ( Ugy van! Ugy van !) Usetty Ferenc : Nem a maguk hibájából történt ! (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Madarász Zsigmond : De most büntetést szabnak ki, még pedig hogy milyen rém módon, tessék csak figyelni, egy ítéletet felolvasok (olvassa) : »Kaposvári kir. törvényszék. Szeszadó jövedéki kihágással vádolt Simon József bűnügyében a kaposvári pénzügyigazgatóság 9738/920. számú vádirata alapján a kir. törvényszék, mint jövedéki büntetőbíróság büntetőparancsa : Simon József, 41 éves vései születésű és lakos, magyar honos, szabadlábon levő vádlott köteles az 1899. évi XX. te. 54. §-ába ütköző és minősülő jövedéki kihágást képező ama cselekménye miatt, hogy 1919 szeptember havában Vese községnek ideiglenesen átengedett 260 liter napi termelőképességü pálinkafőző készüléken bejelentés és adóbárca váltása nélkül 12 órán át borseprőt párolt le, behajthatatlanság esetén 645 napi fogházra . . . (Nagy zaj.) Usetty Ferenc : Mennyi ? Madarász Zsigmond : ... 645 napi fogházra átváltoztatható 6444 korona 80 fillér pénzbírságot megfizetni.« (Nagy zaj.) Hát kérem, ez 12 óra. Megvallom őszintén, t. Nemzetgyűlés, magam is ott vagyok a 154 NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — V. KÖTET. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 513 ember között. Én is főztem 26 óráig, nekem akkor jár körülbelül 5 év. (Derültség.) De vannak olyanok is, akik 3—4 napon át főztek, azoknak életfogytiglani fogház jár. (Derültség.) Csernus Mihály: Legalább jót főztek? (Derültség.) A százötvennégy kisgazda százötven napig főzött, ez összesen 193.500 napi fogház, vagyis 550 esztendő. (Derültség.) Ezt, igen t. Nemzetgyűlés, meg is válthatjuk 1,933.500 K-ért, tehát kevés hijján két millióért. (Derültség.) így áll a helyzet. Meg kell még jegyeznem, hogy Vese község annyira részt vett ebben, hogy ha végrehajtják a büntetéseket, tíz gazda sem marad a községben, sőt egész Somogy megye is annyira részt vett ebben, hogy a megye felét le lehet majd zárni és akkor nem tudom, hog}^ki fog dolgozni. (Derültség.) En ebben egy nagyon komoly tünetet látok, t. Nemzetgyűlés, paraszt. gyűlöletet látok ebben. (Élénk ellenmondások a jobboldalon és bál felől.) Csernus Mihály: Debrecenben egy zsidó több mint 100.000 koronás csalást követett el és négy hónap óta még mindig húzzák a pőrét ! Madarász Zsigmond : Ha ez igy megy továbbj akkor már nem következhetik más, mint hogy irtsuk a kisgazdát, pedig nem tudom mi lesz az országgal, ha nem lesz kisgazda, hiszen a kisgaz^ dák a nemzetnek hasznos társadalmi rétege. A falu népe — mint előbb is mondottam — szorgalmas, dolgos, élvezetekre soha nem gondol. Fizeti szívesen a rárótt terheket és már most is számit arra, azért von meg magától egy és mást a hogy nagyobb lesz az adó. Utóvégre az a kisgazda sem arravaló csak, hogy rekvirálják, maximálják a hatóságok kényükkedvük szeint, amikor ne* kik jólesik. Az ilyen dologért nemhogy büntetést, de dicséretet érdemelnénk. (Igaz ! Ugy van !) Dicséret illeti azt a kisgazdacsoportot, amely akkor, amikor minden lógott ebben az országban és semmi sem volt a helyén, helyén maradt és becsületesen biztosította a kincstárnak az őt megillető részt, Mindezekre való tekintettel a következő interpellációt terjesztem elő a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : »Sürgős interpelláció a pénzügyminister úrhoz ; Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a somogymegyei kisgazdákat azért, mert a forradalom után és a kommün alatt pálinkát főztek •— oly feltétel és kinyilatkoztatással, hogyha a viszonyok rendeződnek, kötelezik magukat a kincstárnak járó díjakat megfizetni -— oly rémesen büntetik, amelyre még példa alig van. Simon József vései lakos, mert 12 óráig pálinkát főzött, 645 napi fogházra, avagy 6444 K 80 fillér pénzbüntetésre ítélte a kaposvári kir. törvényszék 1582/920. számú büntetőparancsával. Hajlandó-e a pénzügyminister ur sürgősen ez ügyben az intézkedést megtenni, hogy ez a rémügy megoldást nyerjen, és a kisgazdák ezen 65