Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. & magyar faluból felkerült és magát munkájával felverekedett középosztály lakik. (Igaz ! Ugy van! Taps.) T. Nemzetgyűlés! Sándor Pál t. képviselőtársam mindazon statisztikák ellen hadakozott, amelyek azt igyekeztek bebizonyitani, hogy a zsidóság milyen részt vett a nemzet óriási élethalálharcában. Mindenféle teóriával igyekezett meggyöngíteni e statisztikák hatását, igaz, hogy közben maga is statisztikákra hivatkozott, olyanokra, amik mellette bizonyitanak. En is kaptam egy memorandumot, amit a zsidó egyetemi hallgatók nyújtottak be, s amelyre itt már hivatkozás történt. Ebben a memorandumban az van, hogy ezer és egynéhány zsidó egyetemi hallgató beszolgáltatta harctéri adatait, amiből megállapittatott, hogy 85% volt közülük a fronton. (Zaj és derültség.) Hogy ez a hadi statisztika mit ér, t. Nemzetgyűlés, arra, ugy hiszem, elég autentikusan reá világítanak az egyetemi igazolások. Tavaly t. i. katonai pótszemeszter volt hirdetve, amelyre nem vettek fel mást, csak aki igazolni tudta, hogy bizonyos háborús veszteségeik vannak. Természetes dolog, hogy az előbb emiitett statisztikában foglalt ezer és egynéhány zsidó egyetemi hallgató valószínűleg szintén próbálta ^ jogosultságát igazolni, miután a statisztika szerint ők is hadviseltek, ahogy ők mondják, vagy legalább is próbálta igazolni az a 85% a maga hadviselt voltát, az igazolásnál azonban ilyen dolgok tűntek ki. (Hallj uh ! Halljuk!) Az 1068 igazolási szám alatt elkönyvelt adatok pl. ezt mondják (olvassa) : »Egész háborús szolgálatát — megjegyzem csak zsidókról van szó (Felkiáltások : Természetesen !) — Pécsett, Csurgón, Budapesten és Marmarosszigeten töltötte, a harcvonal közelébe sohasem jutott. 1918-ban három hónapig volt tanulmányi szabadságon, 1918—19-ben az őszi, 1918—1919ben a tavaszi, 1919-ben a nyári pótszemesztert hallgatta le«, tehát egy évben négy félévet hallgatott le háborús harctéri szolgálata címén. (Nagy zaj és közbeszólások a Ház minden óldalán.) Hornyánszky Zoltán : Zseni ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : A 164-es sz. igazolás alapján kisült (olvassa) : »Az egész háborúban pótzászlóaljnál kiképzésben az orvosfőnök mellett szolgált, holott bevonulása előtt még az első félévet sem hallgatta végig«. Csupa orvosi fakultásra beiratkozott medikusról van szó. Igaz, hogy igy sikerült neki minduntalan egy-egy félévet lehallgatni, ugy hogy 1917 októberétől 1918 októberéig nem kevesebb, mint négy félévet hallgatott le. (Zaj. Felkiáltások a bal- és a szélsobaloldalon : Hallatlan! így harcolt!) A 247-es Budapesten az élelmezési raktárban szolgált, továbbá a Mária Valéria barakk-kórházban, az angyalföldi elmegyógyintézetben, a barakk-kórházakban szolgált, holott még nem is volt orvostanhallgató. évi szeptember hó 21-én, kedden. 469 A 250-es felvételét hadirokkantság címén kéri, holott tulajdonképen nem is szolgált soha és 20 éves korában már öt lehallgatott féléve van. (Felkiáltások a bal- és a szélsobaloldalon : Közönséges csalás!) A 275. számú, első félévi orvostanhallgató létére, az orvosfőnök mellé volt beosztva, s mi alatt állítólag Mária-Bessenyőn és Rákoscsabán tiszti iskolában volt ; ugyanakkor az orvosi egyetemnek is hallgatója volt, az 1918/19. tanév második felében Budapesten. (Felkiáltások a bal- és a szélsobaloldalon : Ez a fehér terror !) Szabóky Jenő : Ez a zsidóüldözés ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : En nem kívánom a t. Nemzetgyűlés idejét azzal elrabolni, hogy folytassam egy statisztika felolvasását. Azonban azt hiszem, hogy amikor belenézünk azokba a statisztikákba, amelyekből ilyen memorandumokat állítanak össze és ha mi ott ilyen adatokat találunk, akkor mégis csak egész nyugodt lélekkel elfogadhatjuk azt a közhangulatot, amely azt mondja, hogy, igenis, a világháborúban a terhek köztünk Magyarországon lakó különféle fajok és nemzetiségek között nem voltak egyformán elosztva. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Arról is több szó esett, hogy vájjon a zsidóság nemzetiség-e vagy faj. (Egy hang balfelöl : Szerencsétlenség ! Derültség a bal- és a szélsobaloldalon.) Sándor Pál t. képviselőtársunk igen erősen hangsúlyozta, hogy a zsidóság csak felekezet és semmiesetre sem nemzetiség. (Felkiáltások balfelöl : Ezt nem hiszi ö sem !) 0 citálta a nagyváradi rabbit, valami Klein Lipótot, aki azt mondja, hogy a zsidóság nem nemzet, hanem csak egy népegység. (Derültség.) Hát, t. Nemzetgyűlés, én nem akarom itt kutatni, hogy mi különbség van a kettő között : népegység vagy nemzet; de ha neki volt módjában citálni egy rabbinust arra, hogy a zsidóság felekezet és nem faj s nemzetiség, akkor engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy hasonlókat én is citáljak, (Halljuk! Halljuk!) nem azért, mintha a kérdést el akarnám dönteni, hanem azért, hogy bebizonyítsam Sándor Pálnak, hogy azok, akiknek az a véleményük, hogy a zsidóság faj és nemzetiség, ezt nem épen az ujjúkból szopták, és nem épen maguk találták ki erőszakkal, hanem igenis a zsidóság egy jókora része maga is ezen a véleményen van és ha nekik szabad a fajukat illetőleg olyan véleményen lenni, hogy ez faj és nemzetiség, miért ne volna szabad ezt nekünk keresztényeknek is mondani. ( Ugy van ! Ugy van!) T. 'Nemzetgyűlés! Az »Archives Israélites« 1864-ben azt irja (olvassa) : »Izrael nemzetiség. Zsidók vagyunk (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és szélsobaloldalon.) mert zsidóknak születtünk. A gyermek, aki zsidó szülőktől származik, zsidó. (Ugy van!) A zsidóság bélyegét, amellyel születünk, soha le nem vethetjük, soha el nem ve-