Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. évi szeptember hó 21-én, kedden. 463 elmegyek mellette, akkor tiszteietem jeleit annak mindenkor megadom. Hogy ez sértő volna a,t. képviselőtársamra, azt én fel nem foghatom. En őt nem akartam bántani és nem bántottam még sohasem, ugy amint soha nem bántottam mást sem és ez az első eset, hogy ez az incidens előfordult Ereky i képviselőtársammal. Ezt is sajnálom, t. képviselő ur, mert nem volt rá szükség. Elég objektiv vagyok ahhoz, hogy ezt megállapítsam. Távol áll tőlem egyszersminden­korra az, hogy bárkit is megbántsak, de leg­kevésbé azt, aki az Isten ruháját viseli. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet' után.) Elnök." Az ülést újból megnyitom. T. Nemzetgyűlés ! A gyorsírói jegyzetekből meggyőződtem arról, hogy Ereky Károly kép­viselő ur a következő kijelentést tette (olvassa) : »A Nemzetgyűlés tanúm rá, hogy kijelentettem itt a Nemzetgyűlésen, hogy elitélem mindazokat, akik a zsidókat bántják, de ilyen provokáció után nemhogy megpofozzák önöket, hanem le fogják gyilkolni a zsidóságot Magyarországon. (Nagy t zaj.)« En a nagy zajban ezt nem hallottam. A képviselő ur félreértett szavai helyes értelmé­nek helyreigazítása céljából felszólalt ugyan és magyarázatot adott, de én ezt kielégítőnek nem találtam. Miután azonban a házszabályok meg­adják neki a jogot, hogy mielőtt a rendreutasi­tás megtörténnék, kimagyarázza szavait, a kép­viselő urnák ebből a célból megadom a szót. Ereky Károfy : T. Nemzetgyűlés ! Amint az elnök ur felolvasta a gyorsírói jegyzetekből, én azt a kijelentést tettem, hogy a provokáció olyan veszedelmes, — és hivatkoztam a kapos­vári esetre is, ahol a zsidó képviselőtestület onnan, ahol évtizedek óta mindig szónokolnak a politikai .beszámolók alkalmával a képviselők, letiltotta a képviselőket — hogyha itt a Ház­ban és a Házon kívül is rendszeres támadásokat kezd a zsidóság, akkor annyira felizgatja a hangulatot, hogy mi hiába áldozzuk fel nép­szerűségünket és hiába figyelmeztetjük az ébredő magyarokat és a népet, mégis elő fognak for­dulni egyéni atrocitások. (Felkiáltások jobbfelöl : A nép nyugodt!) Jóllehet — amint az elnök ur is konsta­tálta — hogy szavaimat ne érthesse félre senki, már előbb is megmondottam, hogy én ezzel nemhogy felhívni akarnék valakit arra, hogy a zsidóságot bántalmazza, hanem ellenkezőleg épen a zsidó képviselő urakat akarom felhívni arra, hogy ilyen provokációval ne idézzék elő azt, hogy itt egyéni atrocitások lehetségesek legye­nek, most újból kijelentem ezt a Ház előtt és most mar azzal a megjegyzéssel kapcsolatban jelentem ki, hogy semmi körülmények között semmiféle egyéni atrocitást nem tartok meg­engedhetőnek és ismételten kérem zsidó kép­viselőtársainkat, hogy ne provokálják se a Nemzetgyűlést, se a közvéleményt. Egyidejűleg még megemlítem, hogy én Sándor Pál képviselő úrral szemben azt a kife­jezést használtam, hogy ő akkor, amikor — nem akarom ismételni szavait — azt mondta rólam tegnap, hogy a fronton egyáltalában nem tettem szolgálatot, és csak a vadászaton érezhettem füstszagot, hazudott. Ezek után, nehogy a Ház tekintélyét sértsem és abban a tudatban, hogy láttam, hogy Sándor Pál képviselőtársam is igyekszik ezt a kérdést teljesen tisztázni, én a Ház tekintélyének megvédése érdekében sajná­lom, hogy ezt a kifejezést használtam, hogy Sándor Pál képviselő ur hazudott. Ezeket voltam bátor a t. Nemzetgyűlés színe előtt kijelenteni azért, hogy ennek a kér­désnek mérges, kellemetlen és hátrányos hatásait kiküszöböljük. (Altalános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Hegedüs György! (Nincs itt !) Bodor György ! (Nincs itt !) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Konstatálom azt, hogy az ország közvéleménye kívánja, óhajtja és szük­ségesnek tartja azt a törvényjavaslatot, amelyet benyújtottam. (Ugy van! balfelöl.) Sürgönyök ezrei, demonstrációk, memorandumok és a Ház­ban elhangzott felszólalások bizonyítják ezt. (Helyeslés balfelöl,), Nekem azért szolgál ez örömömre, mert ebből azt látom, hogy a nemzetben van erő és akarat arra, hogy éljen, én ebből azt látom, hogy a magyar nemzet mer uj útra lépni, én ebből azt látom, hogy a magyar nemzet nagy többségének nem lesz ludbőrös a háta arra a gondolatra, amit Rupert képviselő ur vetett ide, hogy vájjon a világszolidaritás hogyan fog mellettünk megnyilatkozni, ha mi numerus clausust hozunk be felsőiskoláinkba. Hornyánszky Zoltán : Nem számit. Kovács József: Alliance Israelite! Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Nem egy beteg tömeghangulat kívánja ezt, mint ahogy azt Rupert képviselő mondja, ("Ugy van ! balfelöl.) Egy egészséges nemzeti életösztön követeli, hogy mindazt megtegyük férfiasan és bátran, ami meggyőződésünk szerint a magyar faj tisztaságának megóvására, a ma­gyar intelligencia megtisztítására, a magyar nemzeti géniusz beszennyezése ellen szükséges az országban. A világszolidaritás, amelyre hivatkoztak, ugyan mit nyújtott ennek a nemzetnek a vi­lágháború alatt ? Hiszen ez a nemzet csakugyan liberális volt, annyira liberális volt, hogy a zsidóságnak egy előkelő képviselője azt mondotta, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents