Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-106
A NemzetgijiUés 106. ülése 1920, \ T. Nemzetgyűlés ! Szintén egy zsidó újságban olvastam, hogy Franciaországban 95.000 zsidó él. Ott tehát 50 millió franciával szemben 95.000 zsidó van, mig nálunk 8 millió magyarral szemben 1 millió zsidó áll. (Zaj halfelöl.) Es Franciaországban az antiszemitizmus mégis sokkal erősebb, mint nálunk. Beszédem e passzusánál felelni kívánok Rupert Rezső igen t. képviselőtársamnak, aki azt mondotta, hogy Napoleon, a franciák nagy császára, sohasem adta oda magát a demagógiának, mindig csak azt nézte, hogy a francia népnek mi áll érdekében. Ez a Napóleon az 1806-iki szenátusban — ha szabad magyarul olvasom fel — a következőket mondotta (olvassa) : »A francia kormányzásnak nem szabad közömbösséggel néznie, hogy egy alacsony, züllött, minden rosszra fogékony nemzetiség hogyan foglalja el és hogyan veszi birtokába Elzásznak mindkét szép tartományát.« (Felkiáltások balfelöl: Tessék!) Taszler Béla (Sándor Pálhoz) : Mit szól hozzá ? Dánér Béla (tovább olvassa) : »A zsidókat mint nemzetet és nem mint felekezetet szabad tekinteni.« Majd azt mondja tovább Napoleon (olvassa) : »Törvényes intézkedések utján« — tehát ahogy mi csináljuk most, a numerus clausussal — »kell az önhatalmú bíráskodást megelőzni, amit különben a zsidók ellen kénytelenek lennének alkalmazni az elzásziak. Mert ha törvényes rendelkezésekkel nem lépünk fel a zsidósággal szemben, a zsidóságot az a veszedelem fenyegeti, hogy egy nap az elzászi keresztények valamennyiüket lemészárolják, ami velük nagyon gyakran és rendesen az ő hibájukból megtörténni szokott.« Ezt mondta Napoleon. Igen t. Nemzetgyűlés! Franciaországban 50 millió franciával szemben 95.000 zsidó, áll. A gyarmatokban van talán 120.000 zsidó, de én csak az anyaországot veszem. Már most, ha a francia arányszámot tekintem, ha azt az ideális állapotot akarjuk elérni, amit állandóan emlegetünk és ami a művelt nyugatnál fennáll, ha egyszer már okos dolgot is utána akarunk csinálni a művelt nyugotnak, akkor ahhoz, hogy ezt az ideális állapotot elérhessük, az kellene, hogy Magyarországon 8 millió magyarral szemben csak 15.000 zsidó álljon. (Felkiáltások balfelöl : Az is sok !) Amint emiitettem, a művelt nyugat minden illetékes faktora a cionizmust ismeri el, mint a zsidóság legbecsületesebb törekvését. A cionizmus a Palesztinába való kitelepedést jelenti. Alkossunk tehát mi is olyan törvényeket, amelyeknek következtében itt a cionizmus eszményei megvalósulnak és a zsidók Palesztinába telepednek ki. Sokat emlegetik a jogrendet és a konszolidációt, épen ma is hallottam emlegetni, Hát mi mindnyájan akarjuk a magyar jogrendet és a magyar konszolidációt, de küzdünk az ellen a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — V. KÖTET. évi szeptember hó 20-án, hétfőn. 433 zsidó jogrend és zsidó konszolidáció ellen, amely ezt az országot zsidókézre juttatta és 2 millió magyarnak Amerikába való kivándorlását okozta. (Igaz! Ugy van! balfelöl,) A zsidó jogrend és a zsidó konszolidáció a magyarság kivándorlását eredményezi, a magyar jogrend és konszolidáció a zsidóság kivándorlását kell hogy maga után vonja. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Drozdy Győző : A jogrendnek nincs felekezeti tendenciája ! (Nagy zaj a jobb-és baloldalon.) Taszler Béla : Az nem felekezet, tanulja már meg ! (Igaz ! Ugy van ! balfelől, Közbeszólások.) Bródy Ernő : Bégen elintézett kérdés ! Nyolcvan éve el van intézve ! (Nagy zaj és közbeszólások a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) Kossuth Lajossal bizonyítjuk! (Zaj. Elnök csenget.) Dánér Béla : Kedves Bródy képviselőtársam, ne feledkezzék meg róla, hogy ez a zsidó konferencia Londonban, a Rotksehildok vezetésével most ebben az évben, július 13-án volt. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Bródy Ernő : Én nem voltam oda meghíva ! Ugy látszik a képviselő úr hivatalos volt ! (Zaj balfelöl.) Taszler Béla : Bizonyosan, anert nagyon szeretik a zsidók, hát meghívták. (Derültség.) Dánér Béla : Örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, bár egy kissé talán félénk, talán nem eléggé bátor, mégis örömmel üdvözlöm, mint első láncszemét annak a törvénysorozatnak, amelyek segítségével a magyar faj megvívhatja legnehezebb szabadságharcát, (Igaz! Ugy van! balfelöl,) amelyben lassanölő méreggel dolgozó belső ellenséggel szemben kell küzdenie. Remélem, hogy ez a törvénysorozat odasegiti a magyar fajt, hogy ezt a szabadságharcot győzelmesen megvívhatja s azért a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot, Bernolák Nándor igen t. képviselőtársam módosításával, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Sándor Pá]. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólott képviselő ur emlékezetembe hozta egy regény tartalmát, amelyet valamikor olvastam. Egy nagy hajó megfeneklett az óceánon és a megfeneklés következtében az egész társaságot, amely a hajón volt, páni félelem fogta el, ugy, hogy az emberek nem siettek a szivattyúhoz. Egy bolond embernek az a gondolata támadt, hogy felhozatta a zenekart és elkezdett táncokat járni. Erre az egész társaság azon a hajón utánament és bolondul táncolt addig, amig a hajó el nem sülyedt. Ahelyett, hogy az emberek a szivattyúnál segítettek volna megmenteni a 55
