Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

430 A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. évi szeptember hó 20-án, hétfőn. fojtani, lett belőle korlátlan italmérési szabadság, szabad volt pálinkával mérgezni a magyart. Kuna P. András : Csak a kisüst nem volt szabad ! (Derültség.) Dánér Béla : Lett belőle zsidó tanszabadság, szabad volt a destrukciót a katedráról hirdetni. Lett belőle zsidó sajtószabadság .... Budaváry László : Ez a liberalizmus ! Drozdy Győző: Dehogy az! (Mozgás a baloldalon.) Dánér Béla : . . . ami jelentette a sajtóutonállást és a revolverzsurnalisztikát és mindezek koronájaképen lett belőle korlátlan kivándorlási szabadság a magyarság részére ! (Ugy van ! Vgy van ! a baloldalon.) Fábián István : Es korlátlan bevándorlás Gáli ciábóJ ! Drozdy Győző : A nagybirtokkal lehetne kapcsolatba hozni ! Dánér Béla : Nézzük az egyenlőséget. Amint már előbb is mondottam, az egyenlőség alapja a demokratizmusnak. Mindnyájan azon vagyunk, hogy itt mindenki számára egyenlő feltételeket teremtsünk, azon vagyunk, hogy eltöröljük a születés előjogait, (Helyeslés) hogy itt minden magyar ember egyenlő versenyfeltételekkel induljon neki pályájának és megadassék neki az egyenlőség olyan irányban, hogy küzdelmének gyümölcsét többi magyar társaival egyformán arathassa és élvezhesse. (Helyeslés.) Mi lett az egyenlőségből zsidó alkalmazásban ? Az, hogy ami a tied, az az enyém, de ami az enyém, az nem a tied. Es amint előbb mondtam, lett belőle a kommunizmuson keresztül zsidó proletárdiktatúra. A legnagyobb világcsalást a zsidóság ép az egyenlőség és a demokratizmus fogalmáVal követte el. Állandóan ez van az ajkukon, egyenlőségért és demokráciáért lármáznak és ugyanakkor ráütik a legbarbárabb ókori bélyeget már a csecsemő zsidóra, hogy soha egyenlővé ne lehessen nemzsidó polgártársaival. Drozdy Győző : Elvágják a karrierjét és mégis boldogul mind. (Derültség.) Dánér Béla : Ugyanakkor, amikor a demokratizmust hirdetik, kiválasztott népnek mondják magukat, a Messiást várják, amely úrrá fogja tenni őket mindazokat, akik állandóan az egyenlőséget és a demokráciát prédikálják. Fábián István : Kun Béla itt volt már egyszer ! Dánér Béla : Az egyenlőség magyar elgondolásában a jobbágyság felszabaditásához és a zsidók recepciójához vezetett. Az egyenlőség zsidó elgondolásában a magyar faj pusztulásához, a magyar faj kivándorlásához és a bolsevista zsidó uralomhoz vezetett. (Igaz ! Vgy van ! a baloldalon.) Budaváry László : Ez legalább őszinte, bá.tor szó ! Dánér Béla : Állandóan halljuk hangoztatni a krisztusi szeretetet. Azt hiszem, sf krisztusi szeretetet Krisztus születése óta nem emlegették annyiszor, mint amióta kezdjük észrevenni, hogy az egymillió zsidóság — csak ennyit veszek, de azt hiszem, több van — a 8 millió magyarság közt a magyar faji erőknek leromlását, a magyar faj államfentartó képességének elpusztulását, szóval a magyarságnak egyedeire bomlását, teljes lezüllését jelenti. Orbók igen t. képviselőtársam különösen sokat emlegette a krisztusi szeretetet a botbüntetéssel kapcsolatban. En ajánlom neki, hogy egy notórius zsidó árdrágítónak kezdjen prédikálni a krisztusi szeretetről. Meg vagyok győződve róla, hogy annyira meg lesz hatva, hogy nyomban kiállítja részére az ajánló levelet, — nem mondom meg, hova, de nem a Nemzetgyűlésbe. Ha csak kiejti a száján valaki a Nemzetgyűlésben ezt a szót : zsidó, Sándor Pál igen t. képviselőtársam nyomban ráförmed : höh a krisztusi szeretet ? Es ha a zsebünkben megfogjuk a zsidó zsebmetszőnek a kezét és át akarjuk adni a rendőrnek, indignálódva néz ránk és azt mondja : Ezt nem tételeztem fel rólad ! Hol a krisztusi szeretet ? Sándor Pál : De nagy fantáziája van ! (Derültség.) » Dánér Béla : Igen t. Nemzetgyűlés ! Itt van — amint már emiitettem —• a reakciónak frázisa, melyet állandóan a fejünkhöz ütnek. Hiszen abban az értelemben, hogy reakció, ugyebár, ez az akciónak következménye. Az, hogy mi vissza akarjud foglalni a zsidók által elfoglalt gazdasági életünket a zsidóktól, tényleg reakció. De nagyot nézne az a francia, akinek a német azt mondaná : milyen reakciós nemzet ez a francia, visszafoglalta tőlünk Elszász-Lotharingiát ! És a német is nagyon csodálkoznék, ha azt mondanák neki, hogy : milyen reakciósok azok a németek ! Einstein berlini professzortól — mint a zsidó újságok írják : a relativitásnak nagyhirü emberétől — meg akarják fosztani a berlini egyetemet és vissza akarják őt adni Palesztinának. Hogy mennyire szegény ez a levitézlett liberális-radikális fegyvertár, legjobban bizonyítja, hogy egyetlen földrajzi nevet tanultak meg és ezt emlegetik több évtizedeken keresztül állandóan. Ez a földrajzi név : a Balkán. Különösen Rupert igen t. képviselőtársam emlegette sokat a Balkánt a lefolyt viták során. Azt látom, hogy az én kedves képviselőtársamnak valami helyes érzéke csakugyan megsúgta azt, hogy itt a dolgok nem jól folynak, tehát ha példa után kell keresgélni, valamerre keletre kell menni. Csakhogy a zsidó újságok állandó dicsérete következtében megállt a feleúton, mert .eltévesztette a házszámot. Budaváry László : Ez vakítja el őket ! Dánér Béla : Tovább kellene neki keresgélnie, mert ami itt, ebben az országban történik, az nem Balkán, az már félig Palesztina. Taszler Béla : Egészen ! Dánér Béla : Azzal a szintén zsidóktól származó és — mondjuk — gyengeelméjü szajkó módjára utána mondott kérdéssel, hogy : mit szól hozzá a művelt Nyugat ? — már nem is akarok foglalkozni. Ha ezt a kérdést hallom, mindig az a vizbefuló ember jut eszembe, aki, mielőtt a neki odadobott mentőkötél után nyúlna, előbb kimanikü-