Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

428 A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920, évi szeptember hó 20-án, hétfőn. Elnök : A mentelmi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napi­rendre fog tűzetni. Mikovínyi Jenő előadó : Hencz Károly nem­zetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében is a mentelmi bizottság szeptember 17-én tartott ülé­lén meghozta határozati javaslatát. Ezt is bemu­tatom azzal a tiszteletteljes kéréssel, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és majd napirendre tűzetni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. A pénzügyi és igazságügyi együttes bizottság előadója kivan jelentést tenni. Őrffy Imre előadó : Van szerencsém a pénz­ügyi és igazságügyi bizottságok együttes jelenté­sét a vagyonátruházási illetékről szóló 85. számú törvényjavaslat tárgyában benyújtani. Tisztelet­tel kérem annak kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését. (Az elnöki széket Rákovszky István foglalja el.) Elnök : Ezen jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején napirendre fog tűzetni. A mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Somogyi István előadó ; Szmrecsányi György képviselő ur mentelmi ügyében tisztelettel beter­jesztem a mentelmi bizottság jelentését. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : A bizottsági jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Dánér Béla! Dánér Béla : T. Nemzetgyűlés ! Ugron Gábor igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a le­tűnt liberális korszak liberalizmusával nem volt megelégedve. Ehhez a véleményéhez csatlakozott, amint hallottam, Rupert Rezső t. képviselő ur is. nem voltak megelégedve azzal a móddal, ahogy a földmivelő magyar nép nyakára zúdította a le­tűnt liberális korszak a majdnem rablással hatá­ros kereskedelmi ösztönnel felruházott zsidó fajt. Pedig én ugy tudom, hogy a letűnt korszak libera­lizmusával a zsidók teljes mértékben meg voltak elégedve. Azt nem értem, hogy miért akar Ugron Gábor és Rupert Rezső igen t. képviselőtársam pápább lenni a pápánál és zsidóbb lenni a zsidó­nál. Azt mondta Ugron Gábor igen t. képviselő­társam, hogy azért sem volt megelégedve a letűnt korszak liberalizmusával, mert nem nyúlt hozzá a kötött birtokhoz. Ugy látom, hogy igen t. képviselőtársam egy kis fogalomzavarban szenved. Ugyanis a kötött birtokok felszabadítását és a földnélküliek földhöz juttatását nem a liberalizmus, hanem a demokra­tizmus követeli. Ez a két fogalom pedig egyálta­lában nem azonos, még csak nem is párhuzamos irányú, hanem egymással ellentétes irányú. A li­beralizmus következménye, illetőleg fejlődési iránya vezet a kapitalizmushoz, az imperalizmushoz, és a demokratizmusnak iránya vezet a szocializmus­hoz és a végén a kommunizmushoz. Bródy Ernő : Nagy tévedés ! Dánér Béla : A demokráciának alapvető tétele az egyenlőség : a kommunizmusnak is alap­vető tétele az egyenlőség. A liberalizmus alapvető tétele a szabadverseny alapján a teljes egyenlőt­lenségnek, a kapitalizmusnak a kifejlődéséhez ve­zet. A demokratizmusnak mindnyájan hi vei va­gyunk itt a parlamentben. Mi mindnyájan ugyan­azt kívánjuk, kivánjuk a magyar földnélkülieknek földhöz juttatását ; de mindnyájan ellenségei va­gyunk annak a liberalizmusnak, amely a zsidók uralmához, a kapitalizmus túltengéséhez vezetett. A letűnt korszak két főbűne épen abban volt, hogy ultraliberális volt a zsidókkal szemben és nem volt eléggé demokratikus a magyar fajjal, a magyar földnélküliekkel és a magyar munkásokkal szemben, ( Ugy van ! a baloldalon.) Azt mondotta továbbá Ugron Gábor igen t. képviselőtársam, hogy jórészben ennek a liberális korszaknak volt a bűjoe az — és pedig azért, mert nem akart hozzányúlni a kötött birtokhoz, — hogy a magyarságnak mintegy kétmillió tagja kivándo­rolt. Nagyon gyanúsnak tartom azt az objektivi­tást, amely nem akarja észrevenni azt, hogy mi­közben a magyar földnélküliek, a magyar munkás­osztálynak körülbelül kétmillió tagja kivándorolt, ugyanakkor a zsidóság körülbelül 4—5 millió katasztrális hold földet vásárolt össze, (ügyvan! a hátoldalon.) Ha tehát csak az lett volna a kivándorlásnak az oka, hogy nem nyúltunk hozzá a kötött birto­kokhoz, hogy nem volt szabadon lévő föld, akkor különösnek tartom azt, hogy ugyanakkar a zsidó­ság mégis talált szabadon lévő földet, mégis össze­vásárolhatott négymillió katasztrális hold földet. S bizony, ha ezt a zsidóság által összevásárolt négy­millió hold földet elosztanók a kivándorlott két­millió magyar között, akkor még a csecsemőkre is jutna két-két hold magyar földecske. Nagyon érdekes kérdést szegzett Ugron Gá­bor igen t. képviselőtársam a kultuszminister ur mellének, s látszott, hogy a demokraták ettől a kérdéstől, illetőleg ennek fontosságától várják a numerus clausus megbukását. Azt kérdezte, hogy hogyan fogjuk megkülönböztetni a sémi zsidókat a sémi araboktól ? Ha az én igen t. képviselőtár­sam elmenne Palesztinába, hogy a sémi arabok pogromokat rendeznek a sémi zsidók között, tehát valószínűleg meg tudják különböztetni ma­gukat azoktól. (Derültség.) Én nem félek attól, hogy mi sem tudnók megkülönböztetni őket egy­mástól. De egyébként sem tudom és nem hallot­tam soha, hogy Magyarországon sémi arabok lennének. Itt megint nagy tévedésben van az igen t. képviselőtársam, aki azt hiszi, hogy a sémi ara­bok túlságosan közel állanak a sémi zsidókhoz. Körülbelül az a különbség közöttük és oly távol állanak egymástól, mint az örmények a .germánok-

Next

/
Thumbnails
Contents