Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-92

A Nemzetgyűlés 92. ülése 1920. év olyan törvényjavaslatokat fogunk letárgyalni, amelyek a népet tényleg jobb helyzetbe juttatják. Mert a büntetőjogi statisztika bizonyítja, bogy minél nagyobb egy országban a nyomor, minél nagyobb egy országban az elnyomás, minél kisebbek a szabadságjogok, annál inkább szaporodik a bűntettesek száma, annál inkább nő a vagyon és személyiség ellen elkövetett bűntettek száma. A bűntettesek számának növekedését, azt - hiszem, nem lehet bottal elintézni. Ezt kenyérrel kell elintézni. (Helyeslés.) Ott fönn, Bihar északi csücskén, a demarkációs vonal öt község lakosságától úgyszólván elvágta a megélhetést. Az öt község négy nagybirtokból élt, amely összesen kitesz 17 ezer holdat ; az ideiglenes határ elvágta ezt az öt községet az ő megélhetési forrásától, úgyhogy a legrettenetesebb Ínségnek néz elébe télviz idejére. Ezek a községek az én kerületemben vannak. Én, mint törvényhozó, nyugodt lelkiismerettel nem tudom megszavazni ezt a botbüntetést, már csak azért sem, mert akármi fog történni ott, abban a kerületben, személy vagy vagyon ellen, az első motivumot abban fogom látni és abban kell látnom, hogy a nép nem bir ott megélni és ezrével vannak ott földmivelőcsaládok,' amelyeknek nem lesz kenyerük télire. Énszerintem a legelső dolog, amit tennünk kell, az, hogy kenyeret adjunk bármi módon a nép kezébe. Kenyeret és becsületes munkát. Szent meggyőződésem, és azt hiszem, minden büntetőjogi elmélet is ezt igazolja, hogy ha kenyér és munka lesz, akkor rohamosan csökkenni fognak a személy és vagyon elleni deliktumok. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés Î Magyarország rettenetes megrázkódtatásokon ment keresztül. Keresztülment egy vérzivataros szerencsétlen világháború irtózatos katasztrófáján. Utána jött két rettenetes forradalom. Az események láncolatában az okozati összefüggés megvan. Ha mi átgondoljuk mindazt, ami nemrégiben történt, az elmúlt évtizedben, akkor reá kell jönnünk arra a nagy igazságra, hogy a két forradalomnak nem az a tanulsága, hogy mi most visszamenjünk 300 évvel, mert a két forradalom rossz volt, hanem az, hogy

4 mindazokat az intézkedéseket, mindazokat a rossz törvényeket, azt a szellemet, amely okozta a katasztrófát, a mi közéletünkből, a mi törvényeinkből, a közvélemény lelkéből kiirtsuk, kigyomláljuk, ugy, hogy ha ez az ország újra válságos időkbe kerülne, akkor ne kelljen a forradalomnak kirobbannia. Mert hiába mondják egyesek, hogy a forradalmakat igy meg ugy ez csinálta, az csinálta. Azt nem politikai vezérek csinálják, nem párttöredékek, vagy pártok, vagy frakciók csinálják. Minden forradalomnak a gyökerét, a magját megtaláljuk a forradalmat megelőző korban. (Igaz ! Ugy van !) Tény az, hogy Magyarországon a forradalommal visszaéltek. De forradalom, vagy mondjuk máskép, forrongás volt az elvesztett háború nyomán. Wagner Károly : Összeomlás î NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. —. V. KÖTET. I augusztus hó 26-án, csütörtöhon. 33 Orbók Attila : És ezt nem egyes emberek csinálták, hanem szülte az elégedetlenség és legfőbb okozója volt a régi rezsim antidemokratikus irányzata, ( Ugy van !) Ne mondjuk tehát mi most azt, hogy két forradalom volt és most irtó bosszúhadjárattal el kell pusztitani mindenkit, aki a két forradalomban szerepelt, vagy abba belesodródott. Hanem igenis, kutassuk az okokat, lássuk be, hogy ha a forradalmat megelőző időkben a törvényhozás demokratikusabban gondolkodott volna, ha demokratikus intézményekkel gondoskodott volna a nép jólétéről, ha a háborút nem vitte volna és nem engedte volna vinni a végletekig, még akkor is, amikor már ez a háború nem egy nemzeti háború, hanem tisztán egy dinasztikus, trónalátámasztó vérengzés volt, akkor, t. Nemzetgyűlés, meg vagyok győződve róla, hogy nem lett volna ez a két forradalom. (Ugy van !) Vessük tekintetünket a jövőbe, t. Nemzetgyűlés ! Talán egy kicsit túlzás, ha ezt mondom, de azért kimondom : jusson eszünkbe az a magyar mondás, hogy a botnak két vége van. Jöhetnek még válságos idők, amikor a botnak az a másik vége nem a mi kezünkben lesz. (Ugy van I) A keresztény, nemzeti irányzatnak kötelessége szeretettel javitani a bűnösöket, kötelessége a nyomorgó népnek kenyeret .adni és nem szabad ilyen férc, ilyen kétes értékű, alig-alig megindokolható törvényjavaslatokkal próbálkozni, hogy a bűnözési hajlamot letörjük. (Ugy van !) A magam részéről, bár az egységes kormányzópártnak tagja vagyok, a javaslatot nem pártolom, a javaslatot meg- sem szavazom. És miután a kormány, tudtommal, ezt a kérdést igen okosan nem tette pártkérdéssé, én arra kérem a t. Nemzetgyűlést, fontolja meg jól azokat a szempontokat, amelyeket én voltam bátor felsorolni, különösen a külpolitikai szempontokat' és sziveskedjék aszerint szavazni a javaslat mellett, vagy a javaslat ellen. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ki következik szólásra ? K. Pethes László jegyző: Bernolák Nándor! Bernolák Nándor : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat kapcsán már voltam bátor kifejezést adni annak a meggyőződésemnek, hogy a botbüntetés nem vezet célhoz ; nem alkalmas arra, hogy. a kriminalitást letörje és ezért ahhoz a magam részéről nem tudok hozzájárulni. (Helyeslés a jobboldalon.) Egész természetes, hogy a botbüntetés szélesebb körre kiterjesztéséhez épen igy nem járulhatnék hozzá. Mikor azonban ezt megokolom, a kérdést kizárólag a jogász és a kriminológus szempontjából óhajtom vizsgálni, és azokat a politikai szempontokat, melyeket több előttem felszólalt t. képviselőtársam a vitába belevegyitett, eliminálni törekszem. (Mozgás.) Igy megengedi Bródy Ernő t. képviselőtársam, aki nagy alapossággal foglalkozott e kérdés kapcsán a bűnvádi eljárás históriájával és rámutatott arra, hogy milyen embertelenségekre vezetett az az eljárás, amely istenitéleteken és tortúrákon 5