Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-103
A Nemzetgyűlés 103. ülése 1920. évi szept. hó 16-án, csütörtökön. 339 nézzük ezt a dolgot, helytelen a megoldás, mert a következménye az lett, hogy a zsidó fiatalság nagy része kiment a külföldre, ott elvégezte és most is folytatja a maga tanulmányait, mig a keresztény fiatalság itthon maradt és nem tanult. A jelenlegi kultuszminister ur iparkodott segíteni ezen a helyzeten és pótszemesztereket állított be. Itt is azonban a fiatalságnak csak egy része vext reszt a tanuláson, másik része kimaradt az egyetemekről. En a múlt félesztendőben ezeket a dolgokat egy interpelláció keretében bátorkodtam szóvátenni. A kultuszminister ur akkor azzal válaszolt, hogy őneki, mint ministernek, rendeletileg nincs joga intézkedni olyan főben járó kérdésekben, mint amilyenek itt szóban vannak. A fiatalság t. i. azt követelte, hogy csak magyar fajú ifjuság vegyen részt az egyetemi tanulásban és hogy a zsidókat lehetőleg ki kell zárni az egyetemről. A minister ur álláspontját teljesei honorálom, amikor azt mondotta, hogy ezt a törvényhozásnak kell fentartani, döntsön róla a törvényhozás. Tényleg rendkívül főbenjáró, rendkívül lényeges dolog ez, aminek a jó vagy rossz, félig kész, vagy teljesen kész elintézésével igen nagy felelősséget vesz magára a Nemzetgyűlés. Tehát ezt a szempontot, ezt az előzményt nem szabad nekünk szem elől tévesztenünk. Ezért vagyok bátor én utalni arra, hogy a törvényjavaslat mostani formájában és szövegében ezzel a szemponttal talán nem számolt teljesen és ezért tartom szükségesnek annak az indítványnak az elfogadását, amelyet Bernolák Nándor ti barátom benyújtott. (Helyeslés.) Az ifjuság kívánságának, olyan mértékben, hogy itt a nemzetiség és fajok szerint az arányszám, ha nem is rideg szigorúsággal, hanem egy kis latitüddel, de megállapittassék : ennek feltétlen eleget kell tenni, mert hiszen be kell vallanom, hogy éneikül nem látom azt a garanciát, amely biztosítaná az egyetemi tanulásnak, az egyetemi nevelésnek a nyugodbságát. (Ugy van!) Az egyetem rendjét ugy biztosítjuk, ha legalább ennyit megteszünk. ÉTJ ugy gondolom, hogy a jobb belátásu zsidóság maga is megelégszik vele, — hiszen a zsidó ifjuság memoranduma is erre céloz, — ha neki legalább a jogegyenlőség alapján biztosítva van, hogy bizonyos számarány alapján bejusson az egyetemekre. Másrészről én ugy gondolom, hogy hiszen a numerus claususról szóló intézkedések lassankint úgyis illuzóriusakká válnak. Mert méltóztassék megtekinteni a mostani fejlődést : már a közgazdasági egyetemre, amely embrióban van, sokkal nagyobb arányban tódul a fiatalság, tehát előrelátható az, hogy nemcsak a vidéki egyetemeken és főiskolákon nem veszi igénybe a fiatalság a numerus clausust, hanem valószínűleg a budapesti egyetemen sem. Mindenesetre az indítványban lefektetett elveket keresztül kell vinni, mert ez jogokat biztosit, ez jogfentartasra irányul, másrészről biztosítja az egyetemi tanulásnak a rendjét, nyugalmát. Az indítvánnyal szemben legfeljebb az az ellenvetés tehető, hogy vájjon a zsidóságot nemzetiségnek vagy felekezetnek kell-e tekinteni. Én, t. Nemzetgyűlés, bevallom, nem érzem magam hivatottnak, hogy erről a helyről most ezt eldöntsem. Eendkivül sok, súlyos vita merült fel ; nagyon sok argumentumot hoztak fel amellett, hogy a zsidóság nemzetiség. Ezzel kapcsolatban vagyok bátor bemutatni egy iratot, egy hivatalos iratot, amelyben a zsidóságnak egy része, egy szervezete, — nem tudom, hogy a zsidóságnak többségét vagy kisebbségét képviseli-e az a szervezet, lehetséges, hogy a kisebbségét — amely a külföldön is és hazánkban is a zsidóságot nemzetnek, nemzetiségnek akarja elismertetni. (Felkiáltások; Az is!) Ez az irat a Magyarországi Cionista Szervezet intéző-bizottságától származik és a keletje : 1918 a kommunizmus alatt. Méltóztassék megengedni, talán néhány passust felolvasok belőle. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A Magyarországi Cionista Szervezet üdvözli a forradalmi kormányzótanácsot és biztosítja odaadó ragaszkodásáról. (Derültség. Zaj.) Biztosítjuk, hogy nem a konjunkturális hatalmat üdvözöljük, aminek a látszata is bántaná önérzetünket, hanem meg vagyunk győződve arról, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a cionizmus keletkezésének és tanainak megismerése meg fogja győzni a kormányzótanácsot arról, hogy a mozgalmunk születésétől kezdve a szociaUsta tanok jegyében áll. Már a cionizmus megalapításakor, körülbelül 20 év előtt, első tette az volt, hogy megalapította a Zsidó nemzeti alapot, melynek feladata Palesztina földjét a zsidó nép számára, mint eltul aj donithatatlan birtokot megszerezni, hogy vele megakadályozza a földnek magántulajdonba való kerülését. A szocializmus az első időben nem fordított elég figyelmet a cionista mozgalomra, mert nemzeti mozgalomnak tartotta. Igazolva is volt a szocia~!izmus ellenszenve minden nemzeti mozgalommal szemben, mert abban az időben tényleg a nemzeti szervek leple alatt bujkált minden, ami jogfosztást, kizsákmányolást és kapitalista érdeket jelentett. Ha azonban több figyelmet fordított volna a cionizmusra, akkor mindjárt észrevette volna, hogy a mi nemzeti mozgalmunk egy önérzetes szocia'ista gondolkodásnak eredménye.« Hegedüs György: Magyarellenes! Schandl Károly : »Azért nagy elégtételül szolgál nekünk az a tény, hogy épen a forradalmi időben a cionista álláspont igazolást nyert, melynek külső megnyilvánulása az, hogy az »internacionálé« — és itt azután egy nagyobb gondolat van már — »a zsidóságot önrendelkezési joggal felruházandó nemzetnek ismerte el.« Hegedüs György: Nagyon szép! Schandl Károly : »Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a harmadik Internacionálé is Oroszországban, mert e belátás a mai kor eszméi fejlődésének következménye. Mert a nemzetek súrlódásai csak ugy tűnhetnek el, ha minden nemzetnek megadatik a teljes kulturális magukélhetésének joga és csak az lehet a kezdet azon utón, mely az emberiséget a teljes lelki internacionalévá fogja 43*
