Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-102
A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. megkérdezni minden jogászt, egészen biztosan mondhatom látatlanban, bogy mindenki azt fogja kifejteni, hogy a kettő abszolúte nem hozható egy kalap alá, vagyis a választott biróságoknak és a tőzsdebiróságoknak egészen más a jogi természete és a berendezkedése is ; a tőzsdebiróság saját szabályai szerint jár el, a választott biróság pedig csak a polgári, perrendtartásban előirt szabályok szerint. (Az elnöki széket Szmrecsányi György foglalja el.) Már most, t. Nemzetgyűlés, én azon az állásponton vagyok, hogy ilyen privilegizált biróságot intézményesiteni tényleg nem lehet, e tekintetben csatlakozom Gaal Gaszton képviselőtársunk indítványához. Én nem féltem a tőzsdét attól, hogyha a peres illetéket felemeljük arra a nivóra, amelyen a polgári eljárás illetéke van, ez esetben a tőzsdei perek száma kevesbedni fog. Méltóztassék Sándor Pál t. képviselő ur elhinni, hogy azok, akik a tőzsdebiróság elé elmennek, nem fognak a polgári biróság elé menni azért, mert 4 korona bélyegilleték helyett 20 korona bélyegilletéket kell leróniok, miután sokszor meg van rá a maguk jól megfontolt oka is. ( Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Ami pedig azt illeti, hogy a tőzsdebiróságnál azért nem lehet a megfelelő illetéket kiróni, mert az állam nem ad védelmet, ez nagyon furcsa jogi felfogás, hogy az állam grammonkint és koronánkint méri ki az igazságszolgáltatást, ( Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A jogállamnak az igazságszolgáltatást kell eszközölnie minden olyan ember érdekében, aki erkölcsében vagy vagyonában megtámadottnak érzi magát, ( Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Képtelen jogi distinkció lenne azt mondani, hogy a bélyegilletéket azért fizetik, mert ezzel egyszersmind megfizetik a biróságot is. A bélyegilleték fizetésének más adminisztratív és más állami kiadás az alapja, nem pedig a biróság megfizetése. Egyébként nem áll az a tétel, t. képviselőtársam, hogy a tőzsdebiróság az államot nem veszi igénybe. Méltóztassék a végrehajtási eljárásra gondolni, a végrehajtási eljárás során, igenis, a rendes birósági végrehajtó működését és a rendes biróság működését veszi igénybe a tőzsdebiróság a saját Ítéletének végrehajtásánál is. Már most semmivel sincs megindokolva az a privilégium, amivel mi itt a tőzsdét fel akarjuk ruházni. Egyébként abszolúte nem differencia az, —és nem értem ezt az érzékenységet — hogy itt, nem tudom, 1 korona helyett 5 koronában fogják az illetéket megállapítani. Ami pedig azt a bizonyos illetéklerovást illeti, amit Sándor Pál képviselő ur mondott, hogy nem is lehet perelni addig, amíg az illeték nincs leróva, — az egy egyszerű jogilleték, amit nekem egy más ügyletnél, ajándékozási szerződésnél és haszonbéri szerződéseknél is bélyegjegyekben le kell rónom. A polgári bíróságnál jogom van ezt le nem róni, de a finánc azonnal NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1021. — V. KÖTET. évi szeptember hó 15-én, szerdán. 313 a nyakamra jön és megleletez. Tehát amit a kötleveleknél lerónak, az nem az az illeték, melyben a jegyzőkönyvi és Ítéleti illeték is bennfoglaltatik, ez szimpla jogügyleti illeték, mint az adás-vételi szerződésnél és bármely jogügyletnél, amelynél illetéket szab ki a törvény. Azért tisztelettel hozzájárulok Graal Graszton t. képviselő ur indítványához. Elnök. Gaal Gaszton képviselő ur kíván szólni. Gaal Gaszton: T. Nemzetgyűlés! Miután indítványomat beadtam, a zárszó jogánál fogva 'megillet a szó. Azok után ugyan, amiket Somogyi t. képviselőtársam előadott, nem sok megjegyzésem van, mert én is jórészt ezekre akartam kitérni, hogy t. i. Sándor Pál t. barátomnak v és t. képviselőtársamnak indokolása, hogy a tőzsdebiróságnál az eredeti szerződést keli beadni, amely után illetéket fizet a fél és a magánbiróság előtt másolatot is beadhat, abszolúte nem állhat meg. Mert hiszen valaki magánbiróság előtt is csak valami alapon perelhet, az az alap pedig szerződés lehet, az a szerződés pedig olyan illeték- és bélyegköteles mint az a jogügylet, amit a kereskedők és gazdák azzal a kikötéssel kötnek egymással, hogy a tőzsdebiróság előtt peresíthető. Ami t. képviselőtársamnak azt az állítását illeti, hogy a tőzsdebiróság szabadon választott biróság,bocsánatotkérek,a tények ennek nem felelnek meg. A tőzsdebiróság egy intézményesen beállított biróság, és én abban a percben, amikor aláirtam a kötlevélben azt, hogy egy ügyletben elfogadom a tőzsdebiróság illetékességét, minden választott bíróságra való jogomról lemondtam, és kénytelen vagyok a tőzsdebiróság azon tanácsához menni, amelyhez ügyemet elbírálás végett beosztották. Végül még egyet vagyok bátor megjegyezni Sándor Pál t. képviselő ur érvelésére, mert sokan talán ugy értették volna az ő felszólalását, hogy 1 milliós ügyletnél, amelynél úgyis fizet illetéket a két szerződő fél, — amennyiben az a tőzsdebiróság előtt per alá kerül — újra 1 millió után kell az illetéket megfizetni. Tehát csak azért szólalok fel, nehogy valaki félreérthesse, hogy nem az 1 millió kerül újra illeték alá, hanem kizárólag, az a differencia, amelyért a két fél perlekedik, 1 milliós ügyletnél mondjuk: 50"—60.000 korona, ami felett^ a biróság ítélkezik, ez kerül illetékezés alá. En csak az ellen szólaltam fel és az ellen tettem indítványomat, hogy az ilyen ügyek, amelyeknek természete abszolúte nem különbözik más polgári követeléstől, kedvezményes illeték alá tartozzanak, szemben a közönséges polgári bírósághoz forduló jogkereső közönséggel. Tisztelettel kérem még egyszer indítványom elfogadását. Sándor Pál : Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) 40
