Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

À ÊûmzeigyiÛés 102. ülése 1920. ilyen módon teljesen lehetetlenné tenni a sorsjegyek kibocsátását. Hiszen akkor egyszerűen el kellene ezt tiltani. Miután tehát ez egyike képzelhető legmagasabb adónak, a nyereményekkel szemben, kérem az eredeti szöveg fen tartását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként teszem fel, hogy vájjon méltóztatnak-e a 11. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, mint a két módosítás elesik; ha azonban nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést Budaváry László képviselő ur módosítására, amelynek elfogadása esetére Kovács József képviselő ur módosítása azért esik el, mert ő az 1 millió koronát meghaladó nyeremények után 50 °/o illetéket akar kirovatni, mig Budaváry képviselő ur a 200.000 koronát meghaladó nyeremények után akar 50 % illetéket életbeléptettetni, tehát Budaváry képviselő ur módosításának elfogadása eldönti, a másik módosítás sorsát is. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 11. §-t változatlanul, a bizottságok szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A 11. § változatlanul fogadtatott el és ezzel ugy Budaváry László, mint Kovács József képviselő urak módosításai elestek. Következik a 12. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 12. §-t, amely észrevétel nélkül elfog adtatik). Elnök : Kivan valaki szólni ? Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A mezőgazdasági termelés biztosítása illetőleg fokozása érdekében e szakasz 3. pontjához egy kiegészítő rendelkezést kérnék bevenni. Ez a kiegészítő rendelkezés szószerint a következő lenne (olvassa): »Az olyan társasági szerződés, amelyet mezőgazdák gazdasági gépek és eszközök beszerzése és kizárólag a saját gazdaságaikban közös költségen való üzembentartása céljából kötnek, a kikötött vagyonbetét értéke után I. fokozatú illeték alá esnek«. T. Nemzetgyűlés! Ezt a módosításomat ennek az egész szakasznak intenciója indokolja, hogy a nyerészkedés céljából alakult társulásoknál elérhető hasznot fogja meg az államkincstár. Az általam szem előtt tartott abban az esetben, amelyet a módosítás magában foglal, nincs lukrativ nyerészkedési cél, mert ez tisztán csak lehetővótétele annak, hogy több kisebb ember mezőgazdasági gépeket beszerezhessen, amelyek a mostani időben rendkívül magas összegbe kerülnek. Minthogy az így kivetett illeték igen tekintélyes és nagy lenne, azért szükséges, hogy ezt elimináljuk. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ, 1920—1921. — V. KÖTET. évi szeptember hó 15-én, szerdán. 305 Ennélfogva tisztelettel kérem, hogy a 3. pontban ezt a kiegészítő rendelkezést bevenni méltóztassanak. Elnök: Kíván még valaki szólni? Kontra Aladár jegyző: Kovács József. Kovács József: Elállók a szólás jogától. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a 13. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem. Ha a 13. § változatlanul elfogadtatik, akkor külön felteszem a kérdést arra, vájjon az előadó ur által a 13. § 3. pontjához beterjesztett kiegészítő módosítást méltóztatnak-e elfogadni, igen vagy nem. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a 13. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 13. § elfogadtatott. Most felteszem a kérdést : elfogadja-e a •Nemzetgyűlés a 13. § 3. pontjához az előadó ur által beterjesztett pótlást ; igen, vagy nem ? (Igen!) A 13. § tehát az előadó ur által beterjesztett pótlással elfogadtatott. Következik a 14. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvény; javaslat 14. §-át). Elnök: Az előadó ur kivan szólnL % Őrffy Imre előadó: A 14. §. 8. pontjának utolsó sorában a 7. bekezdés helyett 7. pontot kérem bevenni, mert nyilvánvaló, hogy ez szövegezési hiba. Elnök : A vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnake a 14. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módosításával: igen vagy nem? Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik az előadó ur módosítása ; ha pedig nem, akkor az előadó ur módosításával van elfogadva. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni : igen vagy nem? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést: Méltóztatnak-e a 14. §-t változatlanul elfogadni : igen vagy nem ? (Nem !) A 14. § tehát az előadó ur által tett kijavító módosítással fogadtatott el. Következik a 15. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 15. §-át). Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 15. §-t elfogadni: igen vagy nem? (Igen!) A 15. §. elfogadtatott. Következik a 16. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 16. §-át). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: A 16. §. második bekezdését ugyanazokból az indokokból, amelyeket az előbb voltam bátor a szövetkezeteknél meg39